Áder János (Fidesz)
DR. ÁDER JÁNOS, az alkotmány- és igazságügyi bizottság kisebbségi véleményének előadója: Köszönöm a szót. Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Az alkotmányügyi bizottság valóban hosszas vitát folytatott mind az ügyrendi kérdésről, mind pedig arról a kérdésről, hogy ez a törvényjavaslat általános vitára alkalmas vagy nem alkalmas. Körülbelül kétórás vita után nem nagyon közeledtek egymáshoz az álláspontok, kormánypárti és ellenzéki képviselők között a véleménykülönbség a vita végén is megmaradt. Az ellenzéki képviselőtársaim nevében mondhatom azt, hogy az ellenzék valamennyi alkotmányügyi bizottsági képviselője ezt a törvényjavaslatot ebben a formában általános vitára alkalmatlannak minősítette.Miért? Milyen szempontokat vizsgáltak az ellenzéki képviselők akkor, amikor ezt az álláspontjukat megfogalmazták? Az első, hogy ez az előterjesztés sért-e alkotmányos alapelveket. A második, hogy sérti-e a jogalkotási törvényt. A harmadik, hogy sérti-e a Házszabályt és végül a negyedik, hogy sért-e jogszabályszerkesztési elveket.
Az első: sért-e alkotmányos alapelveket ez az előterjesztés. Két ilyen alkotmányos alapelvet is sért, az egyik a jogbiztonság elve, a másik pedig a szerzett jog megvonása tilalmának alkotmányos elve. A jogbiztonság elvével kapcsolatban sérti azt az elvet, hogy a jogszabályok tárgyalhatóságát és áttekinthetőségét nem biztosítja ez a 21 törvényjavaslat ebben a formában és sérti abból a szempontból is, hogy ha a törvényjavaslatot ebben a formájában fogadja el majd a Ház, akkor a végrehajthatóságot, a jogalkalmazók dolgát egyáltalán nem könnyíti meg.
A bizottsági ülésen Kutrucz Katalin felvetésére hangzott el az, hogy az Alkotmánybíróság 62/93. XI. hó 29-ei döntésében a következő olvasható. "A jogállam a szerzett jogokhoz csak akkor nyúlhat hozzá, ha ezek a jogok jogellenesen, például az állampolgárok jogegyenlőségét sértő módon keletkeztek." Megítélésünk szerint itt nem erről van szó, tehát ilyen értelemben lehet, hogy ennek a törvényjavaslatnak még egy alkotmánybírósági vizsgán is szerepelnie kell majd.
A második kérdés, hogy törvénysértő-e az előterjesztés, sérti-e a jogalkotási törvényt. A bizottsági ülésen is elhangzott, hogy a jogalkotási törvény több passzusát is sérti ez az előterjesztés. Jelesül a jogalkotási törvény 18. § (1) bekezdését, ami kimondja, hogy vizsgálni kell a szabályozás várható hatását és a végrehajtás feltételeit.
(10.30)
Ezt ez a törvényjavaslat mellőzi.
Ugyanezen paragrafus (2) bekezdése kimondja, hogy világosan és közérthetően kell megszövegezni a törvényjavaslatot ez a törvényjavaslat ezt a jogalkotási törvényi rendelkezést szintén sérti.
De ugyanígy a jogalkotási törvény 40 §-a szól arról, hogy indokolási kötelezettség van egy-egy törvényjavaslat előterjesztésével kapcsolatban. Itt vagy teljes egészében hiányzik az indokolás, vagy pedig nem ad választ az indokolás a szabályozás indokoltságára és szükségszerűségére megint csak a jogalkotási törvénnyel szembehelyezkedő módon.
A harmadik kérdés: sérti-e a Házszabályt ez az előterjesztés? Igen, sérti, jelesül a 97. § (2) bekezdését, amely a következőképpen szól: "A törvényjavaslat indokolásában meg kell jelölni az elfogadás esetén várható társadalmi és lehetőség szerint a számszerűsített becsült gazdasági hatásokat." Itt sem egyik, tehát sem a társadalmi, sem a másik, a gazdasági hatások vizsgálatára nem került sor.
Nem véletlen, hogy a Házszabály egy másik rendelkezése, a 95. § (2) bekezdése külön előírja, hogy a kijelölt bizottságnak, így az alkotmányügyi bizottságnak is az általános vitát előkészítő ajánlásában vizsgálnia kell az előbb idézett házszabályi rendelkezés betartását. Ezt vizsgáltuk, és ez alapján minősítettük egyébként többek között általános vitára alkalmatlannak ezt az előterjesztést.
Végül a negyedik kérdéskör: sért-e jogszabály-szerkesztési szempontokat? Ilyen értelemben csak a legfontosabb kitételek, amelyek ezzel kapcsolatban elhangzottak az alkotmányügyi bizottság ülésén: a zárórendelkezések nagyon sok esetben keverednek a fő szöveggel a jogszabályban; a jogszabályi utalások sokszor nem világosak; az indokolás már ahol egyáltalán van ilyen nagyon sok esetben nem illeszkedik a normaszöveghez; és végül a hatályba léptető és a hatályon kívül helyező rendelkezések keverednek egymással.
Mindezen szempontok alapján tehát mind az alkotmányos alapelvek sérelme, mind a jogalkotási törvény sérelme, mind a Házszabály rendelkezéseinek sérelme, mind pedig végül a jogszabály-szerkesztési elvek sérelme alapján minősítette úgy az ellenzék ezt a törvényjavaslatot, hogy általános vitára nem alkalmas, nem bocsátható.
Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzék padsoraiban.)