Gaál Gyula (SZDSZ)
GAÁL GYULA előterjesztő: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Hölgyeim és Uraim! Az előterjesztő tulajdonképpen könnyű helyzetben van a végszavazás, illetve a módosító javaslatokról történő szavazás előtt, hiszen minden ellenzéki párti ígéret dacára amelyek arról szóltak, hogy sok módosító indítvánnyal fogják jobbítani vagy átalakítani ezt a törvényjavaslatot érdemben csupán két módosító indítvány érkezett az érdemben két paragrafusból álló törvényjavaslathoz. Ezek a kifinomult, tudományos részletezettséggel megfogalmazott módosító indítványok arra irányultak, hogy az egyik javasolta, hogy maradjon el az 1. §, a másik pedig javasolta, hogy maradjon el a 2. §. (Derültség.) Képviselőtársaim annyira komolyan gondolták ezeket az indítványokat, hogy a részletes vitában nem igazán vettek részt. Engedjék meg mégis, hogy röviden válaszoljak azokra az indokokra, amelyek a módosító indítványok indoklásában szerepelnek, és bizonyos értelemben a nyilvánosság előtt is hangot kaptak.
Az egyik indítvány amelyik az 1. §-ra vonatkozik az átalányadózásra vonatkozó új szabályok elhagyását javasolja, és abból a félreértésből indul ki, hogy "Gaál Gyula javaslatának a lényege" lenne, "hogy az év végével szűnjön meg az átalányadózás lehetősége". Ez az a félreértés, amire utaltam. Természetesen nem kezdeményeztem, hogy szűnjön meg az átalányadózás lehetősége az év végével. Ez a szöveg félreértéséből adódott. Hogy ne fordulhasson elő ilyen félreértés, ezért a költségvetési bizottság egyébként egy jogi pontosító megfogalmazással javított is a törvényszövegen. Tehát mindenkit szeretnék megnyugtatni, hogy ezt a lehetőséget továbbra is biztosítani kívánja a kormányzat.
Az indoklásnak az a része, amelyik bizonyos vállalkozói körök kedvezőtlenebb helyzetét sorolja föl, annyiban méltányolható, hogy valóban lesznek olyanok az egyéni vállalkozók körében, akik az új szabály szerint a törvény hatálybalépése után már nem választhatják az átalányadózást, s talán vannak közöttük olyanok is, akik számára egyébként méltányos vagy indokolható lenne, hogy ők is választhassák ezt a szabályozást.
Ugyanakkor szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az eredeti törvény módosítását éppen az motiválta, indokolta, hogy nagyon sokan voltak olyanok, akik ezt a lehetőséget nem arra és nem úgy használták, ahogy a törvényjavaslat eredetileg szándékozta; nem tényleges vállalkozói tevékenységet folytattak, nem szaporították a vállalkozások számát érdemben, csak papíron, ugyanazt az alkalmazotti munkát végezték vállalkozói igazolvány birtokában, amit korábban munkavállalóként tettek, föladva mindazt a munkajogi védettséget, amit a munkavállalói státuszuk jelentett korábban és megosztozva a munkaadókkal az így elérhető társadalombiztosítási járuléknyereségen, illetve jövedelemadó-nyereségen.
Tehát miközben elfogadom, hogy esetleg lennének olyanok is, akiknek a most, újonnan rajzolt körön kívül is méltányos lenne az átalányadózás lehetőségét biztosítani, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy sajnos a törvényhozás egy olyan kelepcében van, hogy gyakorlatilag kénytelen a kedvezmények és kivételek körét olyan szűkre meghúzni, amilyen szűkre csak lehet, mert minden esetben azzal a jelenséggel találja magát szemben, hogy nem olyan célra és nem olyan módon használtatnak a különböző kedvezmények, mint ahogy arra a törvény eredetileg szánta volna. Itt nagyon különböző és különböző fajsúlyú dolgokat lehet mondani, például a mozgáskorlátozottak kedvezményes gépkocsiimportjától kezdve ahol kiderült, hogy a fél ország mozgáskorlátozott és úgy hoztak be gépjárművet egészen odáig, hogy a világ minden részén működő részletfizetési gépkocsivásárlási akciókat Magyarországon be kellett szüntetni, mert Magyarországon egészen máshogy működött ez a rendszer, mint ahogy másutt más feltételek között ez működött.
A második javaslat amelyik a befektetési kedvezményekre vonatkozó paragrafusok elhagyását kívánja azon a félreértésen alapul megint csak az indoklást idézem , hogy szövetkezet és szövetkezet között tenne megkülönböztetést az én javaslatom. Szeretném leszögezni, hogy nem erről van szó. Nem az egyes szövetkezetek között tenne különbséget a tekintetben, hogy az üzletrész-értékesítés után jár-e a befektetési kedvezmény vagy nem, hanem üzletrész és üzletrész között tesz különbséget. Tehát az üzletrész fajtája, kibocsátási időpontja határozza meg azt, hogy mikori üzletrészekhez kapcsolható ilyen kedvezmény, és mikoriakhoz nem kapcsolható. Ilyen különbségtételt az értékpapír-vásárláshoz kapcsolódó befektetési kedvezmények esetében tesz. Az eddigi befektetési kedvezmények is ismertek, az előző kormányzat idején is működött az a rendszer, és bizonyos fokig most is működik, amikor egyes állampapír-vásárlások után lehet kapni befektetési kedvezményt, mások után pedig nem. Az előző befektetési kedvezményrendszerben az újonnan kibocsátott részvények után lehetett befektetési kedvezményt igénybe venni, a tőzsdén másodlagos forgalomban vásárolt után például nem, és mégsem merültek fel alkotmányos aggályok, hiszen az egyes értékpapírokhoz kapcsolódó gazdaságpolitikai preferenciákat fogalmazza meg a befektetési kedvezmény, nem pedig diszkriminációt foglal magában.
Ezekkel az indokokkal szeretném arra kérni az Országgyűlés plénumát, hogy a módosító indítványokat ne fogadja el. Támogassa azt, amelyik a jogi pontosítást tartalmazza, hogy a jövőben ne következzék be félreértés, és valóban minél előbb hatályba léphessen a törvény.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)