Rozgonyi József (MSZP)
DR. ROZGONYI JÓZSEF, az önkormányzati és rendészeti bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Az önkormányzati és rendészeti bizottság április 12-ei ülésén tűzte napirendjére a gazdasági stabilizációs program végrehajtásáról szóló T/817. törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát, törvényességi, illetve alkotmányossági szempontból való vizsgálatát. Engem ért az a megtisztelő bizalom, hogy a többségi álláspontot ismertessem ami nem könnyű. Egy rövid, ám annál intenzívebb vita zajlott a tárgyban. A bizottsági vitának a fő kérdése az a röviddel ezelőtt plenáris ülésen is felvetett probléma volt, amely, mint hallottuk, később az alkotmányügyi bizottságban is megjelent, hogy tudniillik hány törvény módosításáról is van szó tulajdonképpen, illetve lehetséges-e a csomagban való tárgyalás. Ez volt az egyik kérdéskör.
A másik pedig, hogy mód lesz-e az összefüggő témakörönkénti tárgyalásra. Ez utóbbi híján ugyanis az ellenzék nem látta garantálva azt, hogy az érdemi vitában szakmai érvek mentén részt vehessen.
Tisztelt Ház! A kormány képviselőjének az érvelésében a vitában elhangzott, hogy kétségtelen: jogtechnikai szempontból korántsem egyszerű törvényjavaslatról, sőt mondhatjuk, kifejezetten bonyolult törvényjavaslatról van szó, hiszen közel tíz ágazatot érintő jogszabály-módosulásról rendelkezik ez a törvényjavaslat. Ugyanakkor megnyugtató válasz született abban a tekintetben, hogy az általános vita keretében mód nyílik az egyes kérdések témakörönkénti elkülönítésére és eszerinti vitatására. E kérdésben a házbizottság utóbb már állást is foglalt. Ugyanakkor nem vitás, hogy a nagyszámú és egyébként kis terjedelmű törvénymódosítás jogtechnikailag célszerűtlen és indokolatlan lett volna, nem beszélve az időveszteségről.
Tisztelt Ház! Igen tisztelt Elnök Asszony! A törvényjavaslat általános vitára való ajánlása előkészítésekor egy polémia bontakozott ki abban a tekintetben, hogy lehet-e a tárgyalt törvényjavaslattal analóg jogi példát találni a közelmúltból, és e tekintetben a Hack Péter bizottsági elnök úr által már említett, 1991. évi XX., úgynevezett hatásköri törvényt találtuk analóg példának, s kínálkozott az összehasonlításra. Való igaz, hogy nem tekinthető a XX. törvény sem a jogalkotás csúcsának, sőt kifejezetten csúnyának is minősíthetnénk, de azóta is hatályban van, és tudjuk azt, hogy meglehetősen eltérő területeket sikerült különböző részrendelkezések révén összeötvözni.
Ott az összetartozó erőt, a koherenciát az önkormányzatok működőképességének a biztosítása jelentette a hatásköri törvény esetében. Az ellenzék a bizottsági vitában ennek az erőnek a jelen törvénycsomagban való meglétét hiányolta vagy vitatta. A kormánypártiaknak határozottan az a véleménye, hogy ezt a koherenciát két tényező teremti meg ebben a törvénycsomagban. Az egyik, a legfontosabb, a gazdasági stabilizációnak az elengedhetetlen szükségszerűsége, a másik pedig, amely ezzel szoros összefüggésben van, az időhiány, az időtényező felértékelt szerepe.
Ezzel kapcsolatban kormánypárti részről elhangzott, hogy egy ilyen jellegű gazdasági intézkedéscsomagra már hónapokkal ha úgy tetszik , évekkel ezelőtt szükség lett volna. Ezt a gazdasági racionalitás talaján álló szakértők a másik oldalról, sőt külföldről is elismerik, még akkor is, hogyha nem népszerű ennek a beismerése.
Tisztelt Ház! A gazdasági szükségszerűség mellett tehát az idő szorítása az a másik tényező, amely az egy csomagban történő tárgyalást indokolja, hiszen a 21 törvényt érintő csomag szétbontása igen komoly időveszteséget okozna, és minden nap súlyos tíz- és százmillió forintos veszteségeket okozna az állami költségvetésnek.
Az ellenzéki vélemények a korábban említetteken túl formai kifogásokat is emeltek a törvényjavaslat beterjesztése elé. Itt már elhangzottak ilyen vélemények: például szerkezetében nem találják alkalmasnak a tárgyalásra a beterjesztett javaslatot, másrészt hiányolták a törvénynek a gazdasági-társadalmi hatáselemzését, amelyre itt Áder János már utalt kisebbségi véleményként.
Gondolom, hogy a bizottság kisebbségi véleményeként ezeket részletesen is ki fogják fejteni majd az ellenzéki képviselők. Végső soron és összegezve azt szeretném közölni, hogy a bizottság 17 igen és 7 nem szavazattal alkalmasnak minősítette az általános vitára a törvénycsomagot. Kérjük tehát megtárgyalását.
Köszönöm a szíves figyelmüket. Köszönöm a türelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)