Gáspár Miklós (KDNP)

1995. április 24.

DR. GÁSPÁR MIKLÓS (KDNP): Köszönöm. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A büntető jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslat elfogadása fontos lépés abból a szempontból, hogy a magyar büntető jogszabályokat az európai jogrendbe illesztjük. A jelen törvényjavaslat a gyermek jogairól szóló 1989-es New York-i egyezményben foglaltak és a magyar jogrendszer összhangjának megteremtését szolgálja. E téren az Országgyűlés már az előző parlamenti ciklusban is több intézkedést tett, így például több határozatban is kötelezte a kormányt a hivatkozott egyezmény és a magyar jogrendszer összhangjának megteremtésére, továbbá ezt a célt szolgálta a büntető jogszabályokat módosító 1993. évi XVII. számú törvény is, amikor több bűncselekmény büntetési tételét megemelte, illetve minősítő körülményként szabályozta azt az esetet, amikor a sértett gyermek- vagy fiatalkorú. A büntető jogszabályok gyermek- és fiatalkorúakra vonatkozó rendelkezései tehát alapvetően már jelenleg is megfelelnek az egyezmény követelményeinek, de vannak még olyan jogszabályi rendelkezések, illetve jogalkalmazói hiányosságok, amelyek hátráltatják a gyermek jogairól szóló egyezményben foglalt követelmények gyakorlatban történő érvényesülését. A jelen törvényjavaslat célja tehát az, hogy kiküszöbölje ezeket a hiányosságokat és biztosítsa az egyezmény előírásainak maradéktalan érvényesülését.

A törvényjavaslat a következő fontosabb jogintézmények tekintetében, illetve a következő fontosabb esetekben biztosítja a gyermek jogairól szóló egyezmény és a magyar büntető jogszabályok összhangját.

A törvényjavaslat az egyezménnyel összhangban előírja, hogy a fiatalkorúval szemben előnyben kell részesíteni azokat az intézkedéseket, illetve büntetéseket, amelyek nem eredményeznek szabadságelvonást.

A törvényjavaslat új jogintézményként bevezeti az ügyész által alkalmazható vádemelés elhalasztását, amelynek ideje alatt a fiatalkorú pártfogó felügyelet alatt áll , továbbá a fiatalkorúval szembeni próbára bocsátás alkalmazását az általános szabályoknál szélesebb körben hosszabb időre és bármely bűncselekmény elkövetése esetén lehetővé teszi.

A törvényjavaslat az egyezménnyel összhangban módosítja a fiatalkorúval szemben alkalmazott javítóintézeti nevelés szabályait, továbbá a jelenleginél súlyosabban rendeli büntetni a gyermekek elrablását, eladását, illetve a gyermekkereskedelmet.

A törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a fiatalkorúval szemben a bírósági eljárásban a szigorúbb büntetőeljárás helyett a vétségi eljárás szabályai legyenek alkalmazhatók, továbbá kötelezővé teszi, hogy a védő attól az időponttól kezdve vegyen részt az eljárásban, amikor azt a fiatalkorúval szemben megindították.

(19.30)

A törvényjavaslat az egyezménnyel összhangban azt is kimondja, hogy gyermek letartóztatása csak végső eszközként, a lehető legrövidebb időtartammal alkalmazható, mivel az előzetes letartóztatás súlyosan negatív hatással lehet a fiatalkorúra. Tanulmányai ugyanis megszakadnak, s az addigi környezetéből hirtelen egy lehatárolt, bűnöző közegbe kerül. A törvényjavaslat biztosítja a védő, a törvényes képviselő, illetve a gondozó jelenlétét és felszólalási jogát a büntetőeljárásnak a fiatalkorú helyzetét jelentősen érintő eljárási cselekményeinél.

A törvényjavaslatot szélesebb összefüggésben vizsgálva, erőteljes kritikai megjegyzést abból a szempontból lehet tenni, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a kormány március 12-én bejelentett súlyos megszorító intézkedései, illetőleg a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat amely az említett kormányzati intézkedéseket önti törvényi formába , rendkívüli mértékben fogják sújtani a családokat, tehát a gyermekeket is. Ez a megállapítás azért jogos, mert a Házszabály többek között előírja egy törvényjavaslatnál a hatásvizsgálatot is.

Ugyancsak a Házszabály szerint egy törvényjavaslat általános vitája keretébe beletartozik az, hogy az adott törvényjavaslatot összevessük más törvényjavaslatokkal, a jogrendszer egészével, más jogszabályok hatásával is. Nem alkothat a parlament törvényt úgy, mintha struccmadár lenne homokba dugott fejjel, szemellenzőt véve fel. Azért, mert a törvényjavaslat szélesebb környezetben történő vizsgálata ellentétes a kormányzópártok érdekeivel, ez nem lehet akadálya annak, hogy az ellenzék rámutasson az összefüggésekre. Tekintettel azonban arra, hogy a büntetőjogszabályok módosításáról szóló jelen törvényjavaslat, ismertetett fontosabb rendelkezéseiben csak magát, szűken a törvényjavaslatot szemlélve alkalmas a gyermek jogairól szóló New York-i egyezmény és a magyar büntetőjogszabályok közötti kívánatos összhang megteremtésére, a törvényjavaslatot az általános vitára alkalmasnak tartjuk. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.)