Homoki János (FKGP)
DR. HOMOKI JÁNOS (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Idézek a Magyar Szocialista Párt választási programjából: "Szakítani akarunk a privatizáció mai gyakorlatával. Megszüntetjük az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaságot és visszaállítjuk az Állami Vagyonügynökség parlamenti felügyeletét. A privatizációval kapcsolatos visszaélések, a korrupció ellen a nyilvánosság erejével és minden törvényes eszközzel fel fogunk lépni." Ez választási hirdetésként jelent meg a Népszabadság 1994. március 4-i számában.Miniszterelnök úr ehhez még több alkalommal hozzátette: felülvizsgálják a privatizációt, átláthatóvá teszik a privatizációs folyamatokat. Ennek megvalósítására külön parlamenti bizottságot hoznak létre. Sem az előző kormány rendelkezésére álló négy év, sem a jelenlegi kormány rendelkezésére álló kilenc hónap nem volt elég ahhoz, hogy létrehozza a privatizációt felülvizsgáló parlamenti vizsgálóbizottságot.
A hatpárti privatizációs parlamenti vizsgálóbizottságnak már régen működnie kellene, de úgy látszik a kormány rendelkezésére álló idő csak a gazdasági megszorító intézkedések meghozatalához volt elegendő.
Csehországban, Szlovákiában, Bulgáriában az új parlamentben a kormánytöbbség első dolga volt, hogy az állami vagyon védelmében úgynevezett privatizációs főbizottságot hozzon létre, nyilvánvalóan abból a célból, hogy ne lopják szét a nép vagyonát. Nemcsak a párszáz forintos áruházi tolvajokat kell szigorúan megbüntetni olyan lopásért, amibe a nyomor hajszolja az éhezőket, hanem a milliárdos lopásokat is.
Miután a privatizációs folyamatok felett a mai napig nincs parlamenti ellenőrzés, ezért a felelősség mind az előző, mind pedig a jelenlegi kormányt terheli.
A kormánynak az elmúlt kilenc hónap alatt a privatizáció teljes körű felülvizsgálatát már végre kellett volna hajtania. Csak arra lennék kíváncsi, hogy amikor a miniszterelnök úr és rajta keresztül a kormány szembe kerül saját választási ígéreteivel, amelyeknek a mai napig nem tett eleget, ezt hogyan magyarázza meg a választópolgároknak? Azt hiszem, erre nincs magyarázat. Ugyanis ez pénzbe sem került volna, legalábbis minimális összegbe, a parlament terhére.
A Független Kisgazdapártnak ki kell mondania: a miniszterelnök úr és a kormány megtévesztette a választókat, így hamis módon szerezte meg a hatalmat.
A politikai vitanapon Pető Iván kijelentette, hogy "Aki azt állítja, hogy a magukat megszedetteket kívánja a kormány gyarapítani a legszegényebbek rovására ezt elfogadni nem lehet, mivel ez egyszerűen hazugság."
Mi viszont nem látjuk ennek a cáfolatát, ami megnyugtatta volna a legszegényebbeket is, hogy miért kellett bevezetni az őket is súlyosan érintő megszorító intézkedéseket.
A kormány ugyanis csak akkor várhatja el a lakosság türelmét, esetleges megértését, ha már mindent megtett a korrupció, a feketegazdaság, az adócsalók, a privatizációs tolvajok felderítése érdekében.
A magyar nép sajnos azt látja, hogy ebben az irányban a kormány az elmúlt kilenc hónap alatt nem tett semmit. A többmilliós, sőt több tízmilliós végkielégítések megszüntetésére, illetve valami módon történő szabályozására kilenc hónap után szánta el magát a munka törvénykönyve módosításával.
Ugyancsak nem tett semmit a bankvezetők milliós havi jövedelmének visszavétele érdekében, amit a semmiért kapnak, hiszen az előző kormány 350 milliárddal támogatta meg a tönkretett bankokat.
Amikor azt látja az egyszerű magyar állampolgár, hogy megint csak a szegény rétegekre rakják a terheket, akkor hogyan higgyen Pető Ivánnak? A válasz az, hogy már nem hisz neki.
Már van privatizációs miniszter, de parlamenti vizsgálóbizottság nincs. A kormánytöbbségű alkotmányügyi bizottság március l-jén tartott ülésén különböző formai okokra hivatkozással nem támogatta dr. Tímár György kisgazda képviselőnek a bizottság felállítására irányuló indítványát.
Még azon a napon ugyanezen tárgyban önálló képviselői indítványt terjesztett elő dr. Kristóf István igen tisztelt MSZP-s képviselőtársam. Az enyhén szólva erkölcstelen lépéssel a parlamenti kormánytöbbség bebizonyította, hogy nem képes úri módon még ebben az egyszerű kérdésben sem eljárni. Véleményünk szerint az ilyen magatartás méltatlan a Kossuth-i és Deák-i gondolatokhoz.
A kormány a belügyminiszter vezetésével létrehozta az úgynevezett privatizációs visszaéléseket vizsgáló bizottságot. Ez a bizottság állítólag vizsgálja a gyanús privatizációs ügyeket.
A bizottság munkájáról a mai napig nem kaptunk tájékoztatást.
A Független Kisgazdapárt ezt az úgynevezett alibi bizottságot elfogadni nem tudja.
(20.40)
Mi ragaszkodunk a hatpárti parlamenti privatizációs vizsgálóbizottság felállításához. A Társadalmi Érdekegyeztető Tanács privatizációs vitafórumán kifejtették, hogy az ÁVÜ pártsemlegessége 1992 táján szűnt meg. Kétféle módon folytak a privatizációs ügyleteknél a visszaélések. Először, amikor az akkori kormány részéről telefonon vagy személyesen nyomást gyakoroltak az ÁVÜ vezetésére vagy az igazgatótanács egyes tagjaira. Ezt nyugodtan nevezhetjük politikai korrupciónak. Másodszor, amikor az ÁVÜ akkori vezetői részéről a régi elvtársi kapcsolatok befolyásolták a döntéseket. Két azonos üzleti ajánlat közül általában a régi barátét, elvtársét értékelték jobbnak, s úgy terjesztették fel a vezetéshez. A volt ügyvezető igazgató szerint a 8-9 ezer üzlethelyiség 60 százalékát így privatizálták.
Megesett az is, hogy egyik-másik jelentkezőhöz közel álltak a tanácsadók. Ilyen esetekben joggal lehet azt is feltételezni, hogy pénz is állt az ügylet mögött. Arra is volt példa, hogy olyan többségi állami tulajdonú bankok adtak kölcsönt, amelyeknek vezetőit a hatalom kénye-kedve szerint cserélgethette. Így jutott hitelhez az MDF akkori egyik alelnöke is, akitől Rajcsányi Péter szerint nem kértek kamatot. Ígérem, ha a Független Kisgazdapárt a magyar nép és a jóisten akaratából megnyeri a következő választásokat, az MDF alelnökön is behajtjuk a kamatokat.
A privatizációs visszaéléseket vizsgáló kormánybizottság sok ügyet azért nem tudott megvizsgálni, mivel eltűntek a dokumentumok. A hírek szerint a bizottság előtt 35 feltűnően problémás ügy szerepel. Ezekben a rossz gazdasági döntésektől, a politikai nyomás és a haveri részrehajlás keveredik. Az ÁVÜ volt ügyvezető igazgatója szerint az Első Pesti Telefontársaság, a Matáv, a Nikex-székház, a Tokaji Borkombinát, a 43-as számú Állami Építőipari Vállalat, a Belvárosi Ingatlan Kft., a Fővárosi Ingatlanértékesítési Rt. privatizálásakor súlyos törvénysértések, vagyonvesztések következtek be. Valakiknek az érdekei azt kívánják, hogy a súlyos privatizációs visszaélések, korrupciós ügyletek ne kerüljenek napvilágra. Gyakran megesett, hogy egyesek egyetlen fillér nélkül jutottak gyárakhoz, bankhitelt vettek fel, amit a cég jövedelméből törlesztettek.
Megkérdezi a Független Kisgazdapárt, hogy felülvizsgálta-e a kormány az elmúlt 9 hónap alatt a törvényellenesen száz százalékos külföldi tulajdonba került, monopolizált, a fogyasztás szempontjából alapellátást biztosító vállalatokat. Így például a cukoripart, növényolajipart, dohányipart, söripart stb. A válasz nemleges! Másodszor: felülvizsgálata-e azokat a privatizációs ügyleteket, ahol nagyobb volt az állami garanciavállalás, mint a vételár. Ilyen volt például a cukoriparnál. A válasz itt is nemleges! Harmadszor: azokat az ügyleteket, ahol nem fizették ki a vételárat, illetve a vevő kizárólag bankhitelből vásárolt. A felvett bankhitelt az igénybevevő nem sajátjából fizette vagy fizeti vissza, hanem a vállalat vagy cége fizeti. Ilyen esetek is előfordultak! A külföldiek is hitelből vásároltak, vagyis úgy vittek, mintha hoztak volna. Súlyos visszásságok jellemezték a Duna Intercontinental, a Pharmatrade, a Csepeli Szerszámgépgyár, a Tungsram, az Autóker és a teljes növényolajipar magánosítását is. A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint ezeket a kérdéseket már régen meg kellett volna vizsgálnia a kormánynak. Még egyszer hangsúlyozom, hogyan várhatja el a kormány a lakosság türelmét, megértését, amikor semmit nem tett a súlyos visszaélések felderítése érdekében.
A privatizáció során felmerült szabálytalanságokat további csoportokba sorolhatjuk. Így:
- először: a nagy kárt okozó hibás gazdasági döntések által okozott károk;
- másodszor: a kis kárt okozó gazdasági döntések által okozott károk;
- harmadszor: a jogszabályok megsértésével meghozott döntések által okozott károk.
A Független Kisgazdapárt sajnálattal állapítja meg, hogy a privatizáció ötödik évében a szociál-liberális kormánykoalíció hivatalba lépése óta eltelt 9 hónapban még nincs számba véve az állam tulajdonában lévő privatizációs vagyon tárgya, terjedelme és értéke. Az állami tulajdonról még nincs egy egységes, pontos vagyonmérleg. Ennek hiányában a kormány úgy dönt, hogy nem ismeri a vagyoni kört, amiről döntenie kell. Nem ismeri a tényleges értéket, ami az eladási ár reális alapja lehet. Megkérdezi akkor a Független Kisgazdapárt: hogyan akar a kormány a privatizáció területén tiszta, átlátható, korrupciómentes viszonyokat teremteni. A pontos vagyoni kimutatás hiánya teremti a zűrzavart, a lehetőséget a zavarosban halászóknak és a korrupciónak.
Ugyancsak megkérdezi a Független Kisgazdapárt, hogy az elmúlt kilenc hónapban miért nem készítettek kimutatást arról, hogy a privatizálandó vagyont milyen kötelezettségek terhelik. Így: milyen költségvetési kötelezettségek, milyen adózási elmaradások, milyen társadalombiztosítási járulékelmaradások, milyen hiteltartozások melyeket a vagyon terhére vettek fel , milyen vállalt garanciális kötelezettségek, milyen nem teljesített ingyenes vagyonátadások terhelik ezeket a privatizálandó egységeket? Miért nem készített a kormány kimutatást a kárpótlási törvények végrehajtásához szükséges vagyonhányadról? Egy magát szakértői kormánynak kikiáltó hatalomnak már réges-régen el kellett volna készítenie ezeket a nyilvántartásokat.
Miért tartja fontosnak ezeket a nyilvántartásokat a Független Kisgazdapárt? Ezek, ha kezdettől fogva léteztek volna, nem lehetett volna egy lóért venni és bagóért eladni az országot ahogy ez a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács vitafórumán elhangzott. Nagyon szomorú viszont, hogy az elmúlt 9 hónap alatt a jelenlegi kormány nem ismerte fel, amit az előző kormány négy év alatt sem akart felismerni: valahogy meg kellene akadályozni, hogy továbbra is szétlopják az országot. A nyilvántartási rendszer jelentette volna az első lépést ezen az úton. Úgy látszik, a Független Kisgazdapártra vár ennek a munkának az elvégzése. Félünk, addigra már nem lesz vagyon, amiről kimutatás készíthető! Egy dolog azonban vigasztal bennünket. A tolvajok és rablók meglesznek a vagyonnal együtt!
Az ÁVÜ-nél 1992-től születtek azok a döntések, amikor áron alul sokszor milliárdos értékek kerültek magánosításra. A versenyeztetésben meghatározó lett a politikai pártállás. A versenytárgyaláson az azonos ajánlatok közül a kormánypárthoz közel álló javára döntöttek. Az ezt bizonyító dokumentumok nagy része pedig időközben eltűnt. Nehezíti az egykori döntések felülvizsgálatát, hogy 1993-'94. években már nem készültek jegyzőkönyvek az igazgatótanácsi ülésekről. A privatizációs ügyeket vizsgáló bizottság levélben kért felvilágosítást a hiányos dokumentumokról az ÁVÜ és az ÁV Rt. vezetőitől. Azt válaszolták, hogy annak oka a gyakori vezetőváltáson és a privatizálást gyorsító politikai nyomáson kívül az volt, hogy az iratkezelésre nem fordítottak gondot. Olyannyira nem, hogy 1994-ig iratkezelési szabályzat sem volt. A maffiamunkáért persze felelős azóta sincs. Pedig ismeretes, hogy ki volt a privatizációs miniszter, kik voltak az ÁVÜ és az ÁV Rt. vezetői. Úgy tűnik, hogy a régi és a jelenlegi kormány megegyeztek, hogy nem bántják egymást! Metternich mondta először, majd a németek is átvették, hogy "Balkan fängst bei Wien an!", a Balkán Bécsnél kezdődik. Én azt mondom, hogy a Balkán Budapestnél kezdődik, legalábbis a privatizáció területén.
A Független Kisgazdapárt felveti a kérdést: kik a felelősei a privatizáció területén a balkáni állapotok eluralkodásáért. Először is az Antall-kormány privatizációs minisztere, aki felügyelte a privatizációt és engedte a káoszhelyzet kialakulását. Másodszor az ÁVÜ és az ÁV Rt. hozzáértő idézőjelben volt vezető tisztségviselői. Érdemes a nevüket is megjegyezni, így Szekeres Szabolcs és Csepi Lajos. Mindkét szakember idézőjelben tízmilliós nagyságrendű végkielégítéssel távozott. A Gerbaud-ház súlyos törvénysértésekkel tarkított privatizációja 217 millió forintjába került az állami költségvetésnek, amit Csepi Lajos utaltatott át egy német cégnek a semmiért!
(20.50)
1992-ben Dornbach Alajos, az akkori Országgyűlés alelnöke és tizenkét képviselőtársa vizsgálatot kért az ügyben a legfőbb ügyésztől is az számos szabálytalanságot állapított meg. Erre Antall József, akkori miniszterelnök Csepit jó munkája elismeréseképpen pár nap múlva megerősítette tisztségében: kinevezte az ÁVÜ Rt. élére, öt esztendőre.
Emlékeznek képviselőtársaim, amikor Szekeres Szabolcs 60 milliós végkielégítéssel tette utcára öt vezető munkatársát, azután felvett egy 30 milliós lakáskölcsönt, teljesen szabálytalanul. Kérem, én hiszek Katona Bélának, aki azt nyilatkozta, miután lemondott miniszteri tisztségéről, hogy idézem "vannak körülhatárolható erők ebben az országban, amelyeknek fontos az, hogy senki, a titkosszolgálatok se lássanak bele a szervezett bűnözés vagy a gazdasági bűnözés ügyeibe".
Tisztelt Képviselőtársaim! Én egy dolgot ígérhetek önöknek: amennyiben a Független Kisgazdapárt megnyeri a következő választásokat, ezeket a sötét, sátáni politikai erőket, akik kirabolták a magyar népet, első kézből fogja elszámoltatni és felelősségre vonni. A Független Kisgazdapárt addig is követeli a kormánytól, hogy azonnal tegye meg a szükséges intézkedéseket a tolvajok és rablók felderítésére. A magyar társadalom ugyanis azonnali koncentrált intézkedéseket követel a privatizációs maffia, az illegális jövedelmű milliárdosok ellen, akik korrupcióval politikai korrupciós befolyással rombolják a hivatali fegyelmet, az üzleti tisztességet, az állampolgárok bizalmát.
A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint csak a parlamentnek felelős, a kormánytól független szervezet veheti fel a harcot a milliárdos tolvajokkal, maffiózókkal szemben. Ha most csírájában nem fojtjuk el a korrupciót, igaza lesz Katona Béla képviselőtársunknak, aki kimondta idézem "holnaptól közöttünk fognak ülni a szervezett bűnözők".
A kormány rendkívüli gyorsasággal meg tudta hozni a széles néprétegeket súlyosan érintő gazdasági megszorító intézkedéseket. Ugyanilyen gyorsasággal hozza meg a maffiaellenes intézkedéseket is! Katona Bélát a kormány csak egyetlen módon cáfolhatja meg: ha azonnali, hatékony intézkedéseket foganatosít a politikai és gazdasági maffia ellen. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps a kisgazdák padsoraiban. Dr. Kristóf István jelentkezik.)