Karl Imre (MSZP)

1995. április 24.

DR. KARL IMRE, a gazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A gazdasági bizottság a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló T/817. számú törvényjavaslat általános vitára való alkalmasságát az április 12-ei ülésén tárgyalta meg. Ez az időpont azért is érdekes, mert a gazdasági bizottság ülése közvetlenül a politikai vitanap után kezdődött meg. Nyilván ezzel a hangulattal, ezekkel az érvekkel, gondolatokkal együtt ültünk le mi is a gazdasági bizottság ülésére: az előző politikai vitanap elhangzott véleményei alapvetően meghatározták azokat az érveléseket, véleményeket, amelyeket ott hallottunk.

(10.50)

Összességében arról tájékoztatom önöket amint ezt elnök asszony is jelezte már , hogy a bizottsági ülésen egyrészt többségi vélemény alakult ki abban a vonatkozásban, hogy a gazdasági bizottság ezt a törvénycsomagot általános vitára alkalmasnak tartja; és egy jelentősebb számú kisebbségi vélemény is megfogalmazódott, több vonatkozásban is, olyan értelemben, hogy az általános vitára való alkalmasságot megkérdőjelezte. A vita érdemi volt. Még akkor is érdeminek lehet ezt a vitát nevezni, ha új érvek lényegében nem hangzottak el.

Azt hiszem, célszerű megemlékezni azokról a megjegyzésekről, amelyeket az ellenzéki képviselők felvetettek, és szükséges azokat a pontokat is elmondanunk, amelyek alapján mi úgy gondoltuk, hogy a törvényjavaslat tárgyalását meg kellene kezdeni, hiszen nem lenne szerencsés, ha a bizottsági vélemények ismertetése a sok kisebbségi vélemény meghallgatása miatt olyan hatást keltene itt a Házban, mintha általában sok ellenvélemény hangzott volna csak el a törvényjavaslattal kapcsolatosan, hiszen rengeteg érv hangzott el mellette is.

A kisebbségi álláspontot Schamschula György képviselőtársunk fogja ismertetni. A kisebbségi véleményeket nagyon röviden úgy lehetne összefoglalni, hogy egyáltalán vita volt a csomag indokoltságán is. Azt fogalmazták meg, hogy nem jók a célok, nem alkalmasak a módszerek, de ha esetleg mégis azok lennének, akkor sem lehet ezt így egy csomagban megtárgyalni ezt a rengeteg törvényt.

Az előző hozzászólásokban képviselőtársaim nagyon részletesen és nagyon pontosan kitértek arra, hogy ez a csomagban történő tárgyalás milyen fajta vizsgálatok alapján alkalmazható mégiscsak, és milyen módon lehet megítélni azt, hogy ez az általános vitát levezényelhetővé teszi.

Mi úgy gondoltuk, hogy a fizetésimérleg-feszültségek, a költségvetési deficit alakulása speciális helyzetet teremtett, éppen ezért volt szükség arra, hogy hirtelen nagymértékű beavatkozás legyen a gazdaságba. Tehát nemcsak arról van szó, hogy a pillanatnyi helyzet miatt szükséges egy ilyen típusú megoldás, hanem arról is szó van, ha ezt már meg kell tennünk, akkor ezt olyan módon kell és célszerű megtenni, hogy ez hosszú távú gondolkodásban egy hosszú távú pozitív, előremutató megoldást is segítsen. Mégpedig azt, hogy egy gyors, jelentős stabilizáló hatást eredményező intézkedés megoldja azt a problémát, hogy a fizetésimérleg-hiány elviselhető mértékre legyen leszorítva, valamint azt, hogy a költségvetési hiány leszorítása finanszírozhatóvá tegye ezt a problémát. Éppen ezért szükséges az, hogy gyorsan és rengeteg törvényt érintő módon tehát csomag formájában legyen ez az intézkedéssorozat végrehajtva. Már többen hoztak fel példát arra, hogy az előző ciklusban is számtalan példa volt erre. Én még azt is hozzátenném, hogy például a privatizációs törvények is ilyenek voltak, amelyek más törvényeket is érintettek.

Úgy ítéljük meg, hogy régóta esedékes volt ez a lépés, évtizedek óta; de legalább másfél évtizede húzódó ügy indult el, és úgy ítéljük meg, hogy erre a társadalmi igény rendkívül nagy. Azt gondoljuk, nem lenne helyes semmiféle visszalépés ebben, mert szükséges a GDP termelésének és fogyasztásának megfelelő szintű összehangolása úgy, hogy mindkét oldalról meg kell tenni azokat a lépéseket, amelyek ezt segítik.

Azt gondoljuk, hogy az intézkedések hosszú távú hatása jelentős lehet, erről pénzügyminiszter úr részletesen és hosszasan beszélt. Helyeseljük azt a megoldást, amelyik a rövid távú stabilizációs intézkedések mellett a növekedés feltételeinek megteremtését tűzi célul maga elé, olyan módon, hogy exportorientált termeléssegítésben gondolkodik, úgy, hogy az állami kiadások csökkentését, a bevételek növelését és egy érdemi államháztartási reform előkészítését tűzi ki maga elé. S úgy gondoljuk, helyes, hogy ezt nem az eladósodás további növelésével kívánja megvalósítani, és azt hisszük, hogy ez összességében hosszú távú stabilizációs elképzelést jelent.

Azt gondolom, lényeges hangsúlyozni azt, hogy nagy jelentőségű ez a törvényjavaslat. Úgy gondoljuk, hogy kezdjük meg a vitát. Az ellenzéki pártoknak bőven lesz idejük és lehetőségük elképzeléseik kifejtésére a parlamenti vita során, a bizottsági üléseken. Azt hiszem, nem az a feladat, hogy keresztülvigyünk többségünk segítségével egy kormányakaratot, hanem hogy kezdődjön meg a gazdaság rendbetétele. Nagyon jól tudjuk, hogy ez lassú folyamat, és sok pontosítás szükséges ahhoz, hogy eredményes lehessen. Úgy ítéljük meg, hogy a benyújtott törvényjavaslat egy lehetséges megoldást fogalmaz meg. Éppen ezért döntött úgy a gazdasági bizottság április 12-ei ülésén 15:8 arányban, hogy a törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak és megtárgyalását szükségesnek tartja.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)