Orosz István (MSZP)
DR. OROSZ ISTVÁN, az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság elnöke: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság április 11-ei ülésén tárgyalta meg a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló T/817. számon benyújtott törvényjavaslatot, s azt többségi vélemény alapján 10 "igen" szavazattal, 5 "nem" szavazattal, tartózkodás nélkül vitára alkalmasnak tartotta.A bizottság felhatalmazása alapján az én tisztem a többségi vélemény ismertetése.
Bizottságunk természetesen a törvénycsomag azon kérdéseivel foglalkozott elsősorban, amelyek hatáskörébe tartoznak: így a felsőoktatási törvény módosításával; a családi pótlékról szóló 1990. évi XXV. törvény módosításával; a társadalombiztosítási járulék olyan tervezett megváltoztatásával, amely a szerzői jogvédelem alá tartozó esetekben kifizetett szerzői díjak után is kötelezővé teszi a megbízó számára a 44 százalékos társadalombiztosítási járulék fizetését amiről egyébként Vitányi Iván itt részletesen szólt -; a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosításával és másokkal.
Bizottságunkban lezajlott egy nyelvhelyességinek álcázott vita is a törvénycsomag címét illetően, amelyben szerepel az "egyes törvénymódosítások" kifejezés. Tréfás formában persze föl lehetne tenni a kérdést, hogy lesznek-e "kettes", "hármas" módosítások is... Nem vagyunk annyira tájékozatlanok, hogy ne tudnók: az "egyes"-nek a magyar nyelvben van "bizonyos", "némely" jelentése is; félelmeink mégis akkor szűnnének meg igazából a tekintetben, hogy nem egy sorozat kezdő csomagjáról van szó, hanem a gazdasági stabilizációt szolgáló szükséges törvénymódosításokról, ha ezeket kellene vitatnunk.
A lényegi vitát illetően a kormánypártok és az ellenzéki pártok között alapvető különbség volt abban, hogy a törvénycsomag a jelen formában egyáltalán megvitatható-e a Ház ülésén. Az ellenzékiek úgy vélték, hogy ez három okból sem lehetséges: először, mert közel húsz eltérő törvényt nem lehet együtt és egy csomagban vitatni; másodszor azért, mert a Házszabály 97. §-ának 2. pontja szerint a várható gazdasági hatások megjelölése nélkül törvényjavaslat nem tárgyalható; s harmadsorban azért, mert a törvénymódosítások csak a pótköltségvetéssel együtt értelmezhetők.
(11.10)
Érveiket Dobos Krisztina képviselőtársam gondolom meg fogja fogalmazni.
Az is felvetődött, hogy a bizottság csak akkor foglalkozzék a törvényjavaslattal, ha a bizottság soraiból már megválasztott ellenőrző albizottság erről véleményt mondott és a törvények hatását elemezve terjesztette a bizottság elé. Ezt a bizottság egésze elutasította, mert úgy vélte, ellenőrző funkcióját az albizottság a Házszabály szerint csak a már megalkotott törvényekkel kapcsolatosan gyakorolhatja.
Ahogyan egy képviselőtársam fogalmazott, a kormánypárti képviselők sem tapsikolva, hanem sanyarú és keserves képpel fogadták a törvénycsomagot. Az adott helyzetben azonban, amikor felrémlik az államcsőd veszélye, vitára bocsátását és majdan módosító indítványokkal való jobbátételét mégis javasolják, kormánypárti oldalról is felvetődött a stabilizációs csomag és a pótköltségvetés együttes tárgyalásának igénye. Erre a bizottsági vita óta eltelt időszakban azáltal teremtődött lehetőség, hogy a kormány az elmúlt héten benyújtotta a pótköltségvetést.
A többségi véleményt megfogalmazó képviselők is számos kérdést tettek fel a törvénycsomag értelmezésével kapcsolatban: várhatók-e további módosítások, nincsenek-e alkotmányossági aggályok a honoráriumok után fizetendő tb.-járulék kapcsán, miért éppen 25 ezer forint egy főre jutó bruttó jövedelem a családi pótlékra való jogosultság határa? Sok egyéb kérdés is megfogalmazódott.
De érveltek az ellenzéki véleményekkel szemben is. Megfogalmazódott a kormánypártok oldaláról, hogy először bár rendkívüli, de nem megoldhatatlan feladat a különféle törvények együttes módosítása. Ez történik például az éves költségvetési törvény tárgyalásának elfogadásakor is.
Miután a törvény a kényszer szülte helyzetben a stabilizáció érdekében és a preambulum megfogalmazása szerint idézem "...a tartós gazdasági növekedés feltételeinek kibontakoztatása végett kíván törvényeket módosítani..." feladatainak csak úgy tehet eleget, ha a vitára bocsátásával megteremtjük azt a szituációt, amelyben elbírálható, valóban ezek-e azok az intézkedések, amelyekkel a stabilizáció megvalósítható és szükségesek a hosszú távú modernizációs törekvések elindításához.
Ezért kell vitára bocsátani a törvénytervezetet, amelyhez javító célzatú módosító indítványokat természetesen a kormánypárti képviselők is be fognak nyújtani.
Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon és középen.)