Nacsa János (MSZP)
DR. NACSA JÁNOS, a mezőgazdasági bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló T/817. számú törvényjavaslatot az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága április 18-i ülésén megtárgyalta, s a bizottság 15 igen, 6 nem, 0 tartózkodás mellett általános vitára alkalmasnak tartja és támogatja. Természetesen tisztem, hogy a többségi véleményről, annak néhány részletéről tájékoztassam a tisztelt Házat, hiszen képviselőtársam a kisebbségi véleményt el fogja mondani a későbbiek során.Tisztelt Ház! Az agrártársadalom, az agrárágazat, a falun élők fordulatot várnak, annak a folyamatnak a megváltoztatását, amely a vidék eltartóképességének csökkenését okozta. Néhány mutatószámmal lehetne érzékeltetni azt a gazdasági folyamatot, amely mindenféleképpen változtatásra szorul.
Ennek a folyamatnak a megváltoztatásában a gazdaság stabilizálása mindenféleképpen lépcsőfok. Ez a lépcsőfok szükséges kiindulópont, de természetesen nem elegendő magában annak a változásnak az előidézésére, amelyre szükségünk lenne.
Miután a gazdasági stabilizációt mi fontosnak tartjuk és véljük, ezért mindenképpen támogatjuk, de annak a felfogásával és annak a gondolatiságában, amit úgy lehetne megfogalmazni, hogy nem csupán a működőképtelen Trabantot kell működőképessé tenni, hanem többről van szó. Tehát nem csupán javításról van szó és nem a réginek az újraelőállításáról, hanem egy modern, a mai igényekhez és a jövő igényeihez igazodó agrárgazdaság létrehozásának a feltételeit is meg kell teremteni. Ez a gazdasági stabilizáció nélkül nem képzelhető el, a gazdasági stabilizáció után természetesen a modernizáció is fontos.
Miután az élelmiszerellátásnak, az agrártermelésnek minden országban szociális szerepe is van, ezért engedjenek meg, hogy néhány gondolatot mondjak a szociális területről.
Mindenekelőtt azzal szeretném kezdeni, hogy néhány évvel ezelőtt, amikor a gyenge termőhelyi adottságú területek hatmilliárdos támogatása megszűnt, annak az évnek a befejezésével különböző szociális területeken akár munkanélküli segélyként, akár szociális segélyként, akár önkormányzatok, akár az Országgyűlés által a költségvetésben különböző rovatokon biztosított keretből ennek a többszöröse, egyes becslések szerint közel 30 milliárd forint kifizetésére került sor. Úgy gondoljuk tehát, hogy amennyiben erre a többszörös kifizetésre sor került és sem az állóalapot nem növelte, sem a megtartóképességet nem fokozta, akkor ez a kifizetés nem helyettesítette, nem helyettesíti az alaptevékenységben, az alapműködésben, a vidék eltartóképességében való biztosítékot.
Más oldalról is be lehet mutatni, és tulajdonképpen a vidéket, a falvakat járva az emberek mindig elmondják: "Nem megy ez így jóra" fogalmazzák az egyszerű emberek, hiszen olyanért is jár pénz, amiért nem dolgozunk meg. Ha már az előttem szólók jobbágyságról, Mária Terézia korabeli időkről szóltak, hadd hozzak én is példát ebből az időszakból, megvilágítva és érzékeltetve ennek a gondolatiságát. A Kállay grófok elődei közül az egyik nagy éhínség és nagy ínség idején, hogy a falvaikban élő embereknek, jobbágyainak fizethessen, föld hordására ösztönözte. Azoknak fizetett, akik a földet hordták. Van olyan falu, amelynek határában az emberek úgy tartják, hogy az ínség dombját hordták össze. A falun a pénzért, a megélhetésért mindig meg kellett dolgozni és ez valahogy így volt rendjén.
Tehát visszatérve a korábban említett harmincmilliárd kontra hatmilliárd forinthoz, az a vélemény alakult ki, hogy természetesen vissza nem fordítható folyamatokról van szó.
(11.40)
De törekedni kell arra, hogy stabilizáljunk, hogy megállítsunk egy negatív folyamatot és a negatív folyamat megállítását követően alakul ki az előrelépés lehetősége.
Természetesen a részletekre vonatkozóan is merült fel kérdés a bizottsági vitában. Ilyen kérdés volt, hogy a családi pótlék bejelentésének határideje 1995. május 15e. Úgy gondoljuk, hogy érdemes erre visszatérni, érdemes ezt végiggondolni, mert nem biztos, hogy ezt az időpontot tartani lehet.
Végül szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nagyon fontosnak tartjuk az agrárgazdaságban mind a stabilizálást, mind pedig az előrehaladást. Úgy ítéljük meg, hogy a T/817-es számon benyújtott törvényjavaslatok végigbeszélésére, végiggondolására és törvényalkotásra szükség van, de emellett az agrárgazdaság stabilizálását, modernizálását nagymértékben befolyásolják azok a törvények, amelyeket mi agrártörvényekként tartunk számon, és amelyek nélkül nem képzelhető el a kibontakozás. Hogy csak megemlítsek néhányat: az élelmiszertörvény, a takarmánytörvény, az állategészségügyről szóló törvény és sorolhatnám tovább. Mindezek nélkül csak stabilizálni lehet, de a kibontakozásra éppúgy szükségünk van, és ezek szükségesek ehhez. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiból.)