Burány Sándor (MSZP)
BURÁNY SÁNDOR, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Szerencsés helyzetben vagyok, ugyanis a költségvetési bizottság ülésén semmi nem veszélyeztette a demokráciát: a PM felkészült képviselőjének jelenlétében igen tartalmas és kimerítő vitát folytattunk a stabilizációs törvényjavaslatról és a kormányprogramról.Szerencsés helyzetben vagyok azért is, mert vita mindössze három kérdésben alakult ki: a benyújtott törvényjavaslat formája, a benyújtott törvényjavaslat tartalma tekintetében, végül, nem utolsósorban a benyújtás körülményei tekintetében.
Nem kívánom hosszasan idézni a véleményeket, azért sem, mert a bizottsági előadók hosszú sora ezeket az érveket többé-kevésbé már elmondta. Emlékeztetőül és a jegyzőkönyv kedvéért a következőket adom elő a tisztelt Háznak. A benyújtott törvényjavaslat formája tekintetében a költségvetési bizottság többsége arra az álláspontra helyezkedett, hogy ilyennel már találkoztunk, ezért nem tartjuk aggályosnak azt a módszert, hogy egy törvényjavaslat keretében 21 másik törvényt módosítunk.
A tartalom tekintetében a kisebbségi véleményekkel ellentétben úgy ítéltük meg, hogy ez a stabilizációs törvénycsomag igenis a külső fizetési egyensúly helyreállítását, a fizetési mérleg javítását s a költségvetés pozíciójának jelentős javítását tűzte ki célul. Ezenkívül, a gazdasági növekedésre tekintettel, nem elvon a vállalkozási szférából, hanem forrástöbbletet tesz lehetővé a vállalkozási szféra számára, ezzel segítve a gazdasági kibontakozást.
A törvényjavaslat benyújtása körülményeinek tekintetében azt tudom előadni, hogy az Érdekegyeztető Tanáccsal és a társadalmi-gazdasági megállapodás elmaradása a bizottsági ülésen szóba került. Nevezetesen úgy: ez a törvényjavaslat nem került megvitatásra az érdekegyeztető szervekkel, mint derült égből a villámcsapás érkezett március 12-én.
A bizottság többségi képviselői sajnálatosnak tartották, hogy az úgynevezett társadalmi-gazdasági megállapodás elmaradt, mégis a Horn-kormány eddigi igen komoly erőfeszítéseit az érdekegyeztetésben úgy ítéltük meg, hogy ez jelen pillanatban részint óriási időveszteséget okozna a stabilizációs intézkedéseknek, másrészt ennek az érdekegyeztetésnek az a tanulsága: több mint valószínű, hogy egy ilyen érdekegyeztetési eljáráson áteresztve ezt a törvényjavaslatot, már annak megfogalmazója sem ismerne rá.
(12.00)
Végül, de nem utolsósorban a bizottságban jelen lévő, többséghez tartozó képviselők hangsúlyozták azt a körülményt, hogy itt most az időtényező nagyon fontos, az idő most pénz, nagy pénz. S többek között erre való tekintettel is már csak annyit mondok, hogy a bizottság végül 13 4 arányban általános vitára alkalmasnak ítélte a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)