Szentkuti Károly (SZDSZ)

1995. április 25.

SZENTKUTI KÁROLY (SZDSZ): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Pénzügyminiszter Úr! Ma itt már többen szóltak az önkormányzatokkal, az önkormányzatokat érintő intézkedésekkel kapcsolatosan.Azt gondolom, megfigyelhető volt az, hogy akik az önkormányzatokról beszéltek, pártállástól függetlenül bár vérmérsékletük nyilván különbözik hasonló problémákat fogalmaztak meg. Ez egyszerűen abból adódik, hogy többen vagyunk országgyűlési képviselők olyanok, akik az előző ciklusban vagy akár most is önkormányzati vezetőként dolgozunk és azokkal a gyakorlati problémákkal találkoztunk vagy találkozunk, amelyek folyamatosan felvetődnek. Tehát gyakorlati kérdéseket, gyakorlati gondokat fogalmazunk meg.

Gondolom, az is látható volt és ez tényleg abból adódik, hogy napi, hétköznapi gondokat kell folyamatosan megoldani , hogy elsősorban arról akarunk és arról szeretünk beszélni, ami tényleg probléma, ami tényleg nagyon szorít és nagyon sok olyan intézkedést el tudunk fogadni, amelyre szükség van, amelyet meg kell lépni.

Hadd mondjam például azt, hogy nagyon sok önkormányzatnál a racionális, az ésszerű gazdálkodás, az ésszerű intézményellátás áttekintése, átvilágítása már akár több éve vagy ebben az évben megindult, és sok helyen meglépték azokat a szükséges intézkedéseket, amelyeket most a belügyminiszter úr ajánlott. Viszont az előző négy évben az is megfigyelhető volt és gondolom, azért ez mindig is tanulság lesz , hogy miközben a köldökzsinór, ami az államot és az önkormányzatokat összeköti, relatíve egyre kevesebb központi forrást tudott juttatni az önkormányzatoknak, azért a feladatok a másik oldalon nőttek. Ezeket az önkormányzatoknak tisztességesen, normálisan el kellett látniuk, és úgy gondolom, el is látták. Ennek az alkalmazkodó képességnek azonban van egy határa, van egy pont, és ez politikai szempontból is nagyon fontos. Hiszen ha az önkormányzatok úgy érzik, azt látják, hogy viszonylag kiszámítható gazdasági és politikai környezetben tudnak dolgozni, akkor nagyon sok állampolgár is, aki az önkormányzatokkal közvetlenül kapcsolatba kerül, szintén úgy érzi. Tehát az önkormányzatokat érintő változásoknál meg kell találni azokat a pontokat, amelyeket, úgy gondolom, nagyon óvatosan vagy átgondoltan kell meglépni.

Két ilyen pont van, amiről mi, szabaddemokraták úgy gondoljuk, hogy érdemes újból átgondolni és a Pénzügyminisztériummal érdemes újból egyeztetni; ezekre az előttem szóló Csabainé, illetve Pálfi Dénes is kitért. Az egyik az önkormányzati törvény 117. §-ának módosítása. Ez egy kétharmados törvény, de erre Gaál Gyula is utalt tegnap mi azért azt szeretnénk és azt gondoljuk, hogy egy kétharmados törvény módosításánál, ami kötelezettségvállalás korlátozását írhatja elő törvényben, mindenképpen érdemes egy széles körű egyeztetést lefolytatni. Hiszen ebből a kötelezettségvállalás-korlátozásból következik az a pótköltségvetési törvényjavaslatban már pontosabban kidolgozott javaslat, miszerint az önkormányzatok hitelfelvételének korlátozására sor kerül.

Ezzel kapcsolatban az a véleményünk és ez is elhangzott már , hogy erre szükség lehet, érdemes ezt végiggondolni, érdemes ezt megtenni; bár ehhez nyilván szorosan kapcsolódik az úgynevezett csődtörvény elfogadása is, amelyek mindenképpen jelzést adnak a hitelezőknek, hogy az önkormányzatnak adott hiteleket meggondoltan adják ki.

Ugyanakkor azt mindenképpen végig kell gondolni, hogy ez a szövegszerű javaslat tökéletes-e; azt gondolom, ezen érdemes és lehetne javítani; másrészt pedig, hogy egy év közbeni intézkedésnek milyen kihatásai lehetnek azokra az önkormányzatokra, amelyek már elfogadták a költségvetésüket, amelyek már beruházásokat indítottak el, amelyek végül is végiggondolták ez év pénzügyi gazdálkodását a maguk szempontjából. Tehát azt gondolom, hogy ezzel kapcsolatosan érdemes lenne elmozdulni abba az irányba, hogy esetleg ezek a korlátozó intézkedések ne ebben az évben, hanem a következő évben történjenek meg.

A másik pont, ami gondot okoz és az előttem szólók erre is többször utaltak , ez az államháztartási törvény 101. § (1) bekezdésének módosítása. Ez az a bizonyos dolog, amikor a kormány felhatalmazást kapna arra, hogy a társadalombiztosításnak, illetve a helyi önkormányzatoknak juttatandó ellátmányból maximum 20 százalékot visszatarthat. Egyrészt ebben nincs meghatározva az, hogy hány napig, nincs meghatározva, hogy havonta vagy év végén kiegészíti, de talán nem is ez a lényeg. Az a lényeg, hogy úgy gondolom, ez politikailag nem egy szerencsés lépés, hiszen az önkormányzatok már most is sokféleképpen értelmezik ezt a fajta intézkedést. Elbizonytalanodást, nyugtalanságot, feszültségeket jelent az önkormányzatok számára; azon gondolkodnak, hogy ha ez megtörténik, akkor kötelezettségeiket vajon folyamatosan teljesíteni tudják-e.

(16.40)

Tehát úgy gondolom, nagyon rossz ennek a politikai visszhangja.

Másrészről pedig úgy gondolom hiszen ez már többször elhangzott , hogy erre csak végső soron kerülne sor, ha a költségvetésnek likviditási problémái adódnak. Valószínűleg nem. Tehát a költségvetésnek kihatása igazából nem lenne. Ugyanakkor politikai hatása rendkívül rossz lenne.

Tehát mi úgy gondoljuk, hogy az államháztartási törvény e módosítását érdemes lenne végiggondolni, finomítani, mindenképpen azt a szempontot figyelembe véve, hogy az önkormányzatok kiszámítható gazdálkodása a lehetőségekhez képest megmaradjon.

Azt gondolom, ezekben a pontokban nyilván lesznek még egyeztető tárgyalások, az asztalra esetleg tudunk olyan javaslatokat letenni, amelyek miniszter úrnak is, illetve nekünk is elfogadhatóak. Tehát ezekben a kérdésekben valamiféle konszenzust tudunk találni.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)