Kovács Kálmán (KDNP)

1995. április 25.

DR. KOVÁCS KÁLMÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Elöljáróban megkockáztatnék egy eretnek véleményt: itt igazából nem a Bokros-csomagról tárgyalunk, nem arról mondunk véleményt, hanem a szociál-liberális kormány első tíz hónapi teljesítményét értékeljük a parlament nyilvánossága előtt egy nagy, ömlesztett massza formájában. Miért mondom mindezt? Hadd utaljak Szabad György képviselő úrra: itt elsősorban egyet nem értő nyilatkozatok hangzottak el, én viszont tökéletesen egyetértek a képviselő úrral abban, hogy ezt a két tucatnyi törvényt egy kicsit túlzás volt egy törvénybe összesűríteni, és szakmailag sokkal megalapozottabb lett volna az, hogyha legalábbis szakterületenként tárgyaljuk meg. Egyébként hiába mondta az ellenzék, hogy ezeket a szakmailag egymástól eltérő részeket nem szabad egy törvényben tárgyalni: szavaink süket fülekre találtak.A társadalmi párbeszéd, a kompromisszumok kormánya nemcsak most nem törődött az ellenzék véleményével, hanem fennállása alatt egyszer sem figyelt oda igazán a kifogásokra, pedig megalapozottan megfogalmaztuk ellenérveinket a kormányprogram vitájában, megfogalmaztuk ellenvéleményünket a felesleges múlt évi pótköltségvetés vitájában véleményünk nem érdekelte a koalíciót.

Felhívtuk a figyelmet az 1995. évi költségvetés megvalósíthatatlanságára is mindez hiába volt. El kell azonban ismernem azt is, hogy tévedtünk. Mi úgy gondoltuk, hogy az új költségvetésre vagy új pótköltségvetésre majd valamikor a második félévben lesz szükség, hát bebizonyosodott, hogy majdnem az első negyedévben szükség lett rá mondjuk ez a második negyedév, és immáron itt lesz előttünk az új pótköltségvetés.

A kormány tehát nem figyel oda az ellenzék és a társadalom véleményére; visszafelé is mutogat, és próbálja bűnbakként beállítani az előző koalíciót erre is találhatunk példákat. Igen tisztelt kormánypárti képviselőtársaim bár nagyon kevesen vannak itt... (Dr. Szabó Zoltán, az ellenzéki pártok teljesen üres padsoraira mutatva: Még mindig többen, mint az ellenzék!) Jó, bocsánat! Ez igaz. (Derültség.)

Önöknek is illene néha a tükörbe tekinteni, nemcsak az ellenzéknek. Tíz hónap után egyre kevésbé illik a hibákat másra hárítani, mert a jelenlegi helyzetért egyértelműen a szakértői kormány a felelős, amelynek kemény munkával sikerült az előző kormányzat ideje alatt produkált szerény, de emelkedő tendenciákat nem csak megállítani, hanem zuhanássá bocsánat: lavinává változtatni hogy a délelőtti MSZP-s vezérszónok szavaira utaljak.

Csak egyetlen bizonyítékot hoznék fel az önök véleménye megalapozatlanságának igazolására:

Az elmúlt négy évben minduntalan azt hangoztatták, hogy a kormány mármint az előző kormány szociálisan érzéketlen. Részben ezzel nyerték meg a választásokat, mert azt sugallták, hogy szélesíteni fogják a szociális juttatásokat ezt a sugallatot a választók sajnos el is hitték önöknek. Most pedig azzal vádolják meg az előző koalíciót, hogy túlzottan is érzékeny volt. Nem érzik, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, az ellentmondást?

A KDNP álszentnek ítéli meg azokat a hivatkozásokat, miszerint nem öröm önöknek ilyen intézkedéseket meghozni. Önök azt mondták: lehet másképp. Most mi mondjuk: lehet másképp, sőt, kellene is másképp.

Mindezen általános észrevételek után rátérek az oktatás témakörére. Örülök neki, hogy itt van az államtitkár úr, és ő is hallgatja, amit elmondok.

Az SZDSZ egyik vezérszónoka azt mondta, hogy a Bokros-csomag nem érinti a közoktatás egészét. Ez nem felel meg a valóságnak: igenis érinti, hosszú távon nagyon keményen fogja érinteni a közoktatás egészét, arról nem is beszélve, hogy ezzel összefüggnek más dokumentumok, a közoktatás fejlesztési kérdése, a felsőoktatás fejlesztési koncepciója, a nemzeti alaptanterv koncepciója hogy csak néhányat említsek. Talán csak annyit hadd tegyek hozzá bízom benne, hogy a miniszter úr majd meg fog cáfolni , hogy a miniszter úr azt mondta, mintegy 60 ezer pedagógus felesleges. (Dr. Bokros Lajos: Nem mondtam ilyet.) Bízom benne, hogy ezt időközben felülbírálta... (Juhász Pál: Merthogy nem is mondott ilyet!)..., de a nemzeti alaptanterv koncepciójából is ki lehet olvasni egy körülbelül 15-20 százalékos közoktatási pedagóguslétszám-leépítést.

A felsőoktatásról hadd mondjak néhány szót! A Bokros-csomag 3 százalék leépítést tartalmaz a személyi kiadásoknál, 10 százalékot a felhalmozási tételeknél, 15 százalékot a fejezeti kezelésű célok megvalósításánál. A 3 százalék leépítés természetesen nem egyszerűen 3 százalék lesz. (Dr. Szabó Zoltán: Miért?)

Hogyan valósítja meg mindezt az MKM? Az MKM egységes 3 százalékot tervez. Ezt nagyon nagy hibának tartom. Az elképzelés önmagában is bizonyítja, hogy a minisztérium vezetése nem ismeri a felsőoktatás problémáit, különösen nem ismeri a vidéki felsőoktatási intézményeket. De azt is meg kell kockáztatnom, hogy nem érdekli sem az oktatás, sem a felsőoktatás, sőt egyáltalán nem tud, de nem is akar fellépni szakterülete érdekében. Ez a Kereszténydemokrata Néppárt számára elszomorító.

Az elvonásokkal kapcsolatos további példákhoz felhasználom a pótköltségvetés adatait is bízom benne, hogy azért ez is összefüggést jelent, hisz általános vitáról van szó.

(19.00)

A további példák: a felsőoktatási kutatás 34 millióval rövidül meg, a speciális programok 15 millióval, a "Felzárkózás az Európai Felsőoktatáshoz" 119 millióval, a Felsőoktatási Fejlesztési Alap 120 millióval, a tankönyvkiadás 500 millióval hogy csak néhány tételt említsek; igaz, nincsenek benne ebben a Bokros-féle csomagban, de a hozzá kapcsolódó és az erre alapozott későbbi adatokban megtalálhatók. A gyakorlatban óriási összegek ezek, jól mutatják a kormány véleményünk szerint helytelen szemléletmódját.

Végezetül: a tandíj kérdése. Ismételten örülök az államtitkár úr jelenlétének, és bízom benne, hogy az államtitkár úr vitatkozni fog azzal, amit elmondok, mert szívesen hallanám az érveit de azt hiszem, hogy ezek az érvek nem megalapozottak. Tehát a tények: a felsőoktatási törvény tartalmazza a tandíj bevezetését 1994-től. Elárulom: a KDNP programja is tartalmazza a tandíj bevezetését. De a törvényben egyéb feltétel is van, és ezt a kormányprogramban módosítani kell. Az előző kormány megkezdte a törvény előkészítését, a szociál-liberális kormányzat viszont választási megfontolásokból és hangsúlyozom: választási megfontolásokból elodázta ezt a bevezetést, nem 1995-re, hanem 1996-ra ezek is tények , azt sugallva, hogy belátható időn belül nem is fogja bevezetni. Nem vállalta mindezt a helyhatósági választások előtt, azokat a törvényszerű diákmegmozdulásokat, amelyeket úgy értelmeztek, hogy esetleg negatív hatásuk lesz.

Hozzáteszem: a KDNP programjában a tandíj bevezetése további feltételekhez kötött. Nemcsak a hitelrendszert, hanem azt is ki kell dolgozni, hogy a szociálisan rászorult hallgatókat meg tudjuk segíteni, továbbá olyan feltételeket kell teremteni, amelyek lehetővé tennék a tanulmányi színvonal emelését és a felsőoktatás értékének növekedését. Nagyon egyetértek az előttem szóló MSZP-s képviselő asszonynak a véleményével, ami szerint sajnos a tandíj negatívan fogja befolyásolni a hátrányos helyzetűek egyetemre kerülését, és nem fog megvalósulni az esélyegyenlőség csak a bérből és fizetésből élőket fogja ez érinteni. Hiszen nincsen kidolgozott rendszere annak, hogy milyen módon lehet a jövedelmi "dolgokat" mérni.

Tehát a Kereszténydemokrata Néppárt akkor tudná a tandíj bevezetését elfogadni, hogyha a kormány visszatér az eredeti törvényi előírásokhoz, és a kormányprogramban is szereplő feltételek kidolgozásához. Ebben a formában és ilyen puccsszerűen és sarcszerűen megvalósítva nem tudjuk elfogadni, különösen azért nem, mert úgy tudom, a tervezetben a pótköltségvetési tervezetben egymilliárd bevétel szerepel. A tényleges bevétel nem fogja meghaladni az 500-600 milliót.

Hozzáteszem, még egy feltételünk lenne: az, hogy mindez a felsőoktatás fejlesztésére fordítódjon, nem pedig a költségvetési lyukak betömésére bár nem tudom, hogy mekkora költségvetési lyukat lehet ezzel az 500-600 millióval betömni.

Végezetül megjegyzem, hogy a kormány ismételten nem teljesítette a törvényi előírásokat, mert mint már annyiszor most sem készített megfelelő hatásvizsgálatokat. Miért nem készült el ez igazán? A kérdés szónoki. A választ a kormánykoalíció jobban tudja, mint én. Várható eredménye pedig vélhetően negatívabb, mint amit én fogok megadni nem először. Máskor is adtam már hatásvizsgálatokat, ezek a hatásvizsgálataim azonban süket fülekre találtak. Még egy dolgot hadd mondjak el: azt gondolom, hogy azért sem készültek hatásvizsgálatok, mert a kormány úgy érzi, hogy politikai szándékait nem zavarhatja meg senki és semmi.

Tehát a hatásvizsgálatom eredménye, amely nemcsak a csomagra vonatkozik, hanem a teljes oktatási anyagra: a pedagógus munkanélküliség jelentős, 15-20 százalékos növelése. Bízom benne, hogy nem tévedek most, nem lefelé fölfelé, egy év múlva. A munkanélküliség növekedése a felsőoktatási oktatók és dolgozók körében; az egyetemi és a felsőoktatás oktatóinak elvándorlása a versenyszférába és külföldre ehhez kapcsolódik az erőteljes színvonalcsökkenés; a tehetséges, de hátrányos helyzetű tanulók jelentős arányú kimaradása a felsőoktatásból. Egy szegedi felmérésre utalnék gondolom, a pénzügyminiszter úr is ismeri ezt: körülbelül 12 százalékosra jósolják nem az ellenzéki pártok, hanem objektív, egyetemi felmérések a hallgatói kimaradásokat. A hallgatói létszám növekedésének lelassulása, ami ellentmond a kormányprogramnak és ellentmond a felsőoktatási fejlesztési most nem törvénytervezetnek, hanem parlamenti határozattervezetnek. A tandíjbevételek nem fogják sem a felsőoktatás pozícióit, sem a költségvetés mutatóit javítani, és nem javítják az esélyegyenlőséget sem. Romlanak a művelődésügy tárgyalási pozíciói; gyakorlatilag az eddig is nullával egyenlő tárgyalási pozíciók a pénzüggyel szemben további csökkenést fognak mutatni.

Végezetül: tovább fog romlani a tudomány, az oktatás, a pedagógusok, a felsőoktatásban dolgozók társadalmi megítélése az összmagyar társadalomban. Azt hiszem, ehhez túl sokat nem kell hozzátennem, és biztos vagyok benne, hogy jelentős részére rövid időn belül azt kell hogy mondjam, hogy tévedtem mert a tervezett hatások sokkal súlyosabbak lesznek, mint amit most megjósoltam. Végezetül, a Bokros-csomagról néhány szót: 1. antiszociálisnak tartom, 2. szakmailag megalapozatlannak, legvégül pedig alkalmatlannak arra, legalábbis az oktatás területén, hogy elérje a kitűzött célokat. Köszönöm szépen a figyelmüket.