Torgyán József (FKGP)
DR. TORGYÁN JÓZSEF, a Független Kisgazdapárt frakcióvezetője: Köszönöm a szót, igen tisztelt Elnök Asszony! Igen tisztelt Képviselőtársaim! Azok, akik tegnap este, úgy fél 10 óra tájban még itt voltak néhányan a parlamentben, igazolhatják, hogy tegnap este éppen a privatizációt vizsgáló bizottság felállításával kapcsolatos felszólalásomban utaltam arra, hogy a mai napon egy olyan adatot fogok feltárni, amely annak bizonyítéka, hogy miért nem lehet a privatizáció ellenőrzését a kormányzati oldalra, annak a többségére bízni. Hiszen amint jeleztem , épp a két kormányzó párt viaskodása a gazdasági hatalom megszerzéséért okozta egy város tragédiáját és a város legnagyobb gyára munkásainak utcára kerülését. Miről van szó? Amikor a miniszterelnök úr bejelentette a "fekete vasárnapi" megdöbbentő adatokat, hogy 170 milliárd forint sarcot vet ki a magyar népre, akkor én a Független Kisgazdapárt elnökeként bejelentettem, hogy mi pedig hétről hétre fel fogjuk tárni azokat a gazdasági visszásságokat, amelyek megoldása esetén nem kellene a népet megsarcolni.
Konkrétan arról van szó, hogy amíg az egyik oldalon két kézzel harácsolnak egyesek, vagy dobják ki éppen az állam pénzét az ablakon, a másik oldalon ezeket a költségeket a népre terhelik. Erre jó példa a sátoraljaújhelyi Elzett gyár esete, ahol leállították a termelést, a gyár ebek harmincadjára került, 1300 dolgozó az utcára került, mégpedig annak következtében, hogy 1991-ben megkezdődött e gyár talpraállítása, 250 millió német márka hitelt vettek fel, amelyet be kellett volna ruházni a gyárba.
Igen ám, de végül is ennek az összegnek a beruházására nem került sor, csak egy részére, mert a 250 millió márkának ami ma 17 milliárd forint körüli összegnek felel meg most már körülbelül 40 százalékát papírmunkára, know-how-ra, miegymásra fordították, tehát nem a termelésre.
Így azután dr. Boross Péter még miniszterelnök korában, '94 tavaszán hiába vágta át a piros-fehér-zöld szalagot az Elzett gyár termelése előtt, végül is az Elzett gyár nem termelhetett, hanem felszámolási eljárásra került sor. Dr. Egeli Zsolt bíró úr kapta a felszámoló biztosi szerepet, aki az óriási értéket képviselő gyárat amelynek csak a hitele volt 17 milliárd forint, és kapott még vagy másfél milliárd forintot '94 tavaszán a termelés beindítására , egy olyan kft.-ra bízta, amelyet akkor alakítottak a felszámolás céljára, egymillió, azaz egymillió forint tőkével és kettő, írd és mondd, kettő fő munkaerővel. Ezt a Szabad Demokraták Szövetsége terhére kell róni, hiszen a bíró úr ezután felfüggesztette a bírói tevékenységét, őmaga az SZDSZ színeiben Szerencs város polgármesteri tisztségéért indult, elbukott.
Közben az MSZP is jelentkezett a gyárért, a költségvetési bizottság alelnöke személyesen járt el a bírónál, hogy szerinte kit kellene kijelölni a felszámolásra. Nem számított semmiféle érv, se egyik, se másik oldalon, miután az SZDSZ bizonyult erősebbnek.
Végül is azt kell mondjam, ez a kétszemélyes kft. 350 millió forint állami hitelt akart még kapni, hogy egyáltalán valamit csinálni tudjon. Ezt Bokros pénzügyminiszter úr, még mint a Budapest Bank elnöke, annál inkább sem teljesítette, miután a Budapest Bank büntető feljelentést tett a gyár vezetői ellen. Ennek az áldatlan kormányzati belharcnak... (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.)... az eredménye befejezem elnök asszony, természetesen; egy mondatra igyekszem leszűkíteni , következménye az lett, hogy 1300 dolgozó az utcára került. A két párt változatlanul küzd azért, hogy melyikük szerezze meg a hatalmat a másik felett, a város pedig tönkremegy.
Én tisztelettel kérem, hogy ebben az ügyben a kormányzati szervek üljenek le, tisztázzák, és a lehetséges megoldást találják meg a város és a gyár érdekében. Köszönöm a türelmüket. (Taps az FKGP padsoraiban.)