Homoki János (FKGP)
DR. HOMOKI JÁNOS, a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportjának vezérszónoka: Jó. Köszönöm, elnök úr, akkor folytatom tovább, ha megengedi. (Derültség a bal oldalon.) A Független Kisgazdapárt álláspontja szerint a bankkonszolidációért való felelősség kérdését nem lehet megkerülni. Azért nem lehet a kormánynak megkerülni, mert a bankkonszolidáció többek között azon ügyek egyike, melynek terheit most a gyerekek, az egyetemisták, a családok... (Dr. Kis Zoltán: Alakul, alakul... Derültség.)... és a lakosság egésze szenvedi meg. A bankkonszolidációval kapcsolatos kamatterhek éves szinten csaknem 100 milliárd forintra rúgnak, és így a költségvetési hiány tetemes részét teszik ki. Közben ki kell mondanunk, hogy ezzel a manőverrel jó néhányan meggazdagodtak, akik vezető vagy éppen választott állásukat, pozíciójukat kihasználva tettek szert jelentős vagyonokra.
A Független Kisgazdapárt nem tud eltekinteni a felelősségre vonástól, mivel ezt az egész magyar nép követeli. A Leumi Bank csődje eredményeképpen több tízmilliárdos kár érte a nemzetgazdaságot. Itt a kormánynak fel kellett volna vetni az alapító állam oldaláról a jogi felelősség kérdését. Egyáltalán Magyarországon van-e felelőse a bankok feletti ellenőrzésnek? tesszük fel a kérdést. Mert az ábra nem ezt mutatja, hogy van! Teljes káoszhelyzet van a bankfelügyelet területén, de tudomásom szerint ez a kormány sem hozott eddig ilyen értelmű törvénymódosítást vagy törvényeket. Ismerjük az álláspontot, hogy a bankok veszteségei nagy részben a kedvezőtlen gazdasági folyamatok következményei. Ezt a megítélést mi nem tudjuk elfogadni, miután ez a pártállami sztereotípiákra emlékeztet.
A Független Kisgazdapárt megvizsgálta továbbá, hogy a kormány hogyan tett eleget az alapítványokkal kapcsolatban az állami vagyon és költségvetési eszközök védelmének. Mit tett a kormány a törvénysértő módon alapítványoknak adott állami pénzek és vagyonjuttatás helytelen gyakorlatának megszüntetése érdekében? A központi költségvetési szervek 1988-89-90-ben 777 millió forint összegű pénzt és tárgyi vagyont adtak át alapítványoknak, a juttatás 1990 és '93. június 30. között összesen 13 milliárd 923 millió forintra emelkedett. Azt hiszem, ehhez nem kell kommentár. Később kormányhatározattal ugyancsak pénzeket juttattak különböző alapítványok részére.
Mi történt ezután? A törvényi tiltás ellenére jelentős volt azoknak a költségvetési szerveknek a száma, amelyek engedély nélkül támogattak alapítványokat költségvetési pénzekből. Így a kormány létrehozta 300 milliós támogatással a Hungária Televízió Alapítványt, majd a Művészeti és Szabadművelődési Alapítványt, amelynek létrehozásával a megszűnő Pesti Vigadó vagyonát megosztották és ingyenesen 1,5 milliárd forint értékben átruházták a Vörösmarty tér 1. szám alatti irodaházat.
A Független Kisgazdapárt felveti a kérdést: a jelenlegi kormány a törvényi szabályozás ellentmondásossága miatt, a mindenkori kormány ezek szerint mint alapító állami pénzekből korlátozás nélkül juttathat vagyont nem állami szerveknek? Úgy látszik, Bokros pénzügyminiszter úrnak más a véleménye.
Fel kell tennünk a kérdést, hogy az anomáliák megszüntetése, a közpénzekkel való hatékony és ellenőrizhető gazdálkodás garanciájának megteremtése, a nyilvánosság biztosítása érdekében mit tett az elmúlt kilenc hónapban a pénzügyi kormányzat. Kívánja-e törvényben szabályozni a mindenkori kormány mint alapító számára, hogy korlátozás nélkül ne lehessen állami pénzekből vagyont juttatni nem állami szerveknek? Az állami vagyon elherdálásának megakadályozása érdekében szándékában áll-e és mikor a kincstári vagyonról szóló törvény megalkotása? Az Állami Számvevőszék javaslata alapján felülvizsgálta-e az állami vagyon államháztartási törvény szerinti kezelésének pontatlan szabályozását? Tett-e előterjesztést az államháztartási törvény módosítására, hogy az az éves költségvetésben irányozza elő közalapítványok létrehozását, támogatását? Végül: megvizsgálta-e a kormányzat a felelősség kérdését alapítványok törvénysértő támogatásáért? Ugyanis 2,1 milliárd forint összeget kitevő vagyon került törvénysértő módon alapítványokhoz. Másrészről a kormány külön határozattal hozott létre alapítványokat, korlátozás nélkül adott több száz milliós támogatást, bizonyára politikai motivációk alapján. Miből mentek ezek a felelőtlen támogatások? teszi fel a kérdést a Független Kisgazdapárt. Ezek az elherdált milliók és milliárdos vagyonok mind-mind hozzájárultak a jelenlegi súlyos pénzügyi, gazdasági helyzet kialakulásához.
A másik oldalon fel kell tenni a kérdést, hogy az alapítványoknak juttatott vagyon kezelését, jó gazda módjára való felhasználását ki ellenőrizte? A válasz az, hogy senki. A Gyermek- és Ifjúsági Alapítványnál bekövetkezett 350 milliós, felelőtlen gazdálkodásból eredő vagyonvesztés is azt bizonyítja, hogy gyakran az alapítványoknak juttatott vagyont felelőtlen személyek elherdálták.
A Független Kisgazdapárt követeli, vonják felelősségre az alapítványok területén a súlyos törvénysértések elkövetőit, ha miniszter volt, akkor is.
Kérem, az elmúlt négy évben több mint kétezer alapítvány jött létre! Nem tudom, hogy erre szükség volte. Az Amerikai Egyesült Államokban összesen kétszáz alapítvány van összességében!
A másik: Brigitte Bardot a saját vagyonából hozta létre az állatvédő alapítványt, amivel az ukrán maffiózók által Budapestre csempészett különleges fehér farkasokat kimentette Magyarországról. Nem a francia kormány pénzéből, hanem a saját vagyonából! Az alapítványoknál megint átestünk a ló másik oldalára.