Pálfi Dénes (KDNP)

1995. április 25.

DR. PÁLFI DÉNES (KDNP): Elnök Úr! Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mindenekelőtt engedjék meg, hogy köszönetet mondjak azon képviselőtársaimnak, akik még kíváncsiak rám e késő délutáni órában. (Mádai Péter: Kora délutáni!)Egy kormánycsomagról folyik az általános vita, annak is a harmadik köre, ami az önkormányzatokat, helyi önkormányzatokat, a köztisztviselők és közalkalmazottak jogállását, a felsőoktatást, az államtitkárokat érinti. Én kedves elnök asszony, hogy a tárgytól majd el ne térjek, kérem, figyelmeztessen elsősorban a helyi önkormányzatok, a közalkalmazottak és köztisztviselők kérdéséről szeretnék szólni. Ahhoz azonban, hogy egy kicsit jobban tudjam érzékeltetni, hogy ez a csomag az önkormányzatokat hogyan érinti, engedjék meg, képviselőtársaim, hogy a négy évre röviden egy kis visszatekintést tegyek, úgy is, mint aki érintett volt az elmúlt négy évben az önkormányzatok ügyében.

1990-ben teljesen új törvényi körülmények között, tehát előzmény nélkül és megváltozott politikai helyzetben kezdték az önkormányzatok a működésüket. Különösen '92-től, de még inkább '94-ben sokszor, sokan fogalmaztuk meg, hogy jól működtek ezek az önkormányzatok, sőt az elmúlt ciklus sikerágazata volt az önkormányzati munka. (Mádai Péter tapsol.)

Miért következhetett be ez? Véleményem szerint a következők miatt:

Sok település hosszú idő után először érezte, hogy önállóságot kapott, intézheti saját dolgát. Ezért jól működött a közigazgatás, jól működtek az önkormányzatok alapvető feladatainak ellátásai, az intézmények, sőt ez az intézményhálózat az elmúlt négy évben jelentősen bővült, hogy csak új iskolákra, tantermekre, tornatermekre, kórházakra, orvosi rendelőkre stb. utaljak. De emellett figyelmet fordítottak az önkormányzatok azon gazdasági tevékenységre is, mely elsősorban településeiken munkahelyeket teremt, tehát lehetőségeikhez képest támogatták a vállalkozókat, minden erővel próbáltak olyan körülményeket biztosítani, amelyek a települést vonzóbbá teszik, hogy ezáltal vendégforgalmat gerjesszenek és egyéb bevételekre tehessenek szert.

Kedves Képviselőtársaim! Emellett jelentős erőt fordítottak az infrastruktúra-fejlesztésre, hiszen az elmúlt négy évben addig példátlan fejlesztés történt ezen a területen, az ivóvízhálózat kiépítése, a szennyvízelvezetés és -tisztítás, telefonfejlesztés, utak, járdák. Összességében tehát szemmel láthatóan szépültek településeink, vonzóbbá váltak.

(16.00)

Természetes, hogy mindez a tevékenység nem volt problémamentes díszmenet, hiszen ha visszagondolunk a kezdetekre: az első gondot az okozta, hogy a közös tanácsú települések szétválásával egyfajta szembenállás keletkezett, nehezen tudtak túljutni a vagyonvitákon sőt, jelentős önkormányzatok még a mai napig sincsenek túl ezeken a vagyonvitákon , de szerencsére gyorsan felismerték egymásrautaltságukat, az összefogás kényszerét, és 1992-től felgyorsultak a kistérségi társulások alakulásai, és olyan feladatokra szerveződtek társulások, amelyek racionálisabbá, gazdaságosabbá, ésszerűbbé tették az önkormányzatok működését.

Hogy érinti a mai csomag mindezt a tevékenységet? Ehhez meg kell néznünk azt, hogy ezeket a fejlesztéseket és működéseket tulajdonképpen miből is fedezték az önkormányzatok. Elsősorban abból a normatív állami támogatásból, ami kijárt; másodsorban pályázható állami pénzalapokból; harmadsorban pályázható egyéb pénzalapokból, negyedsorban az önkormányzat saját bevételeiből; és nem utolsósorban a lakosság jelentős pénzügyi hozzájárulásából, támogatásából. Ez a csomag, amely ma előttünk fekszik, pénzügyi oldalról jelentősen érinti önkormányzataink további működését, nem beszélve a fejlesztésről, vagy egyéb elhatározott terveik megvalósításáról.

Tudjuk, hogy az 1995. évi állami költségvetés nem növelte értékben az önkormányzatok támogatását, itt sajnos mintegy 15-20 százalékos csökkenésről van szó. Az állami pénzalapokra való pályázhatóság továbbra is fennáll, azonban gondot okoz az önkormányzatok önrészének biztosítása ahhoz, hogy ezeket a pályázatokat elnyerjék. Ugyanígy gondot okoz az önrész biztosítása az egyéb pályázatoknál is. A saját bevételek sajnos nem növekednek, ellenkezőleg: csökkennek, mert hiszen ahogy a lakosság jövedelme csökken e megszorító intézkedéscsomag hatására még inkább csökken , úgy az önkormányzatok saját bevételei ezen keresztül is csökkennek, nem beszélve arról a lakossági erőről, pénzügyi támogatásról, ami az elmúlt négy évben igazán szép számmal állt rendelkezésre. Az elkövetkezendő években ez is jelentősen csökkenni fog.

Tehát én Csabainé képviselőtársammal ellentétben akit nagyon tisztelek egy jelentős megyei jogú város polgármester asszonyaként is nem vagyok ilyen derűlátó. Sajnos a Zala megyei önkormányzatok jelentős része igenis nehéz helyzetben van. Nehéz helyzetben van azért, mert részben adósságot hozott át erre az új ciklusra. Nehéz helyzetben van azért, mert bevételeit nem tudja növelni, és nehéz helyzetben lesz e csomag által azért, mert az állami támogatás, illetve az eddigi pénzforrások kisebb mértékben állnak rendelkezésükre, tehát tevékenységüket nem tudják úgy kifejteni, mint ahogy ezt az elmúlt négy esztendőben tették.

Tisztelt Miniszter Úr! Tegnap, de a mai napon is több hasonlat hangzott el ön felé. Az egyik ilyen hasonlat az volt, hogy legeltetés nélkül csak nyírni a birkát vagy bárányt nem lehet. Aztán elhangzott olyan vélemény is, hogy ez a csomag összességében úgy hat az állampolgárokra, mint amikor egy jól gondozott kertet erős méreggel lepermeteznek, és ettől lekókad és elhervad minden. Engedje meg és ne vegye zokon, hogy én szakmám révén egy más hasonlattal éljek. Mert ön tisztában van azzal, ha egy cserjét, egy bokrot minél jobban visszavágnak, az annál jobban bokrosodik. (Derültség.)

Azonban ennek előfeltételei vannak. Azok az előfeltételei képletesen szólva , hogy legyen, amiből az új hajtások táplálkozzanak, tehát legyen új energiaforrás. Én ezt az energiaforrást érzem, látom megcsonkítva ebben a csomagban, aminek természetesen be kell vallani ellenzéki képviselőként is sok reális eleme is van. Mert az elmúlt négy évben valóban vállaltak az önkormányzatok beruházásokat erejükön felül. Ezért többen csődhelyzetbe is jutottak, amiből valahogy kikeveredtek. De én mégis ott látom a nagyobb gondot amin sajnos a módosított önkormányzati törvény sem változtatott , hogy a beruházások koordinálása, összehangolása, főleg több települést érintő beruházások esetében mint szennyvízelvezetés, -tisztítás máig sincs garancia arra, hogy továbbiakban nem lesznek pazarló beruházások.

Erre konkrét példával most szívesen szolgálnék a tisztelt Háznak. A Balaton vízvédelme érdekében egy frekventált területen, a Zala folyó völgyében egy érdemi szennyvíztisztító helyett öt-hat épül ki, pedig konkrétan bebizonyított tétel, ha állami vezeték épül ki 22 kilométer hosszan ingyen az államtól adva , és a rácsatlakozások a települések részéről ugyanazzal a pályázati rendszerrel történhettek volna meg, kevesebbe került volna az államnak is, az önkormányzatnak is, a lakosságnak is, nem beszélve a fenntartás, üzemeltetés hosszú távú kihatásairól és gazdaságosságáról. Emellett viszont még egy szennyezőforrás lett volna, a végtermék így pedig öt-hat helyen további szennyezőforrás lesz.

Ezeken a területeken tehát még sok a tartalék. De engedje meg, hogy még húsvét közelében idézzek valamit, a Via Dolorosát. A szenvedés, a fájdalom útját, amit röviden vagy köznyelven keresztútnak is neveznek. Miniszter úr, az önkormányzatok vállain ön az eddigi keresztet megnehezíti. Az út, amin végig kell menni, sajnos nem rövid és nagyon rögös.

Tegnap a világgazdasági fórumon miniszterelnök úr azt mondta, hogy önerőből nem tudjuk teljesíteni az Európai Unióba jutás feltételeit, ehhez szükség lesz 7-9 milliárd dollár hitelre, segítségre. Én ezeket a számokat nem vitatom. Nekem ezekkel kapcsolatban a következő aggályaim vannak.

(16.10)

Ha az önkormányzatok tovább lehetetlenülnek, mert vállukon nyugszik az oktatás, az egészségügy, a település mindennemű ellátása és működtetése, akkor a vidék lakossága ami 48-50 százaléka ma a magyar lakosságnak tovább öregszik, tovább ürül ki a falu; nem lesz utánpótlása a városnak semmilyen értelemben sem, és az lesz a kérdés, hogy kikkel menetelünk vagy juthatunk be az ezredforduló táján az Európai Unióba.

Miniszter úr, én abban bízom, hogy a még rendelkezésre álló idő vitáiban ez a csomag az önkormányzatok szempontjából is mérséklődik, szelídül, hogy terheik kisebbek legyenek az elkövetkezendő időben. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)