Csapody Miklós (MDF)

1995. május 1.

DR. CSAPODY MIKLÓS (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Államtitkár Úr! Tavaly november 10-én a Román Nemzeti Egységpárt javaslatát a büntető törvénykönyv 236. cikkelyének módosítására az ottani képviselőház a határozatképtelenség ellenére elfogadta. Ennek lényege, csak emlékeztetőül: "Más államok zászlóinak kitűzése és himnuszának eljátszása, eléneklése Románia területén a törvényben előírtaktól eltérő esetben hat hónaptól három évig terjedő börtönnel vagy pénzbüntetéssel büntethető."

A javaslatról amely egyébként egy nem létező törvényt akar módosítani az egyik román lap így írt: "A döntésnek nevetséges következményei lehetnek. Nem lett volna egyszerűbb világosan leszögezni, hogy melyik zászlóért, himnuszért jár a büntetés, hogy ne legyen teljes a nevetségesség?"

Noha a javaslat minden jelképre vonatkozik, az idézet, amit idéztem, világossá teszi, hogy bár elvileg mindegyikre vonatkozik, konkrétan azonban egy meghatározottra, és ez a bizonyos meghatározott nem feltétlenül mondjuk a francia. Rólunk van szó és az erdélyi magyarságról.

Ezért kérdezem november után tehát ismét, ezúttal államtitkár úrtól: most, hogy a javaslatot a román alsóház elfogadta, mit tett a Külügyminisztérium a hír március 28-ai vétele óta?

Akkor, novemberben, a miniszter úr elmondta, a román partnertől tájékoztatást kértek, de akkor még nem kaptak. Kérdezem, hogy azóta kaptak-e és mi ennek a tartalma. Ha nem kaptak, kértek-e újra, és tiltakoztak-e azóta, avagy be kívánják várni a szenátusi jóváhagyás, az elnöki aláírás és a kihirdetés időpontjait?

A minisztérium szóvivője szerint ugyanis addig nem érdemes tiltakozni, amíg az elnök nem írta alá a törvényt. Miért nem?

Az is elhangzott, hogy a himnusztörvény az alapszerződési tárgyalásokon nem fog szóbakerülni, csak az 1201-es. Miért nem?

Az effélét a nemzetközi dokumentumok nem ismerik, sőt a stabilitási keretmegállapodás 7. cikkelye az identitás megőrzésének garanciáiról is szól, és e körbe hangsúlyozom a nemzeti, tehát nem az állami jelképek használata, esetünkben a magyar nemzeti színek és a himnusz is beleértendő.

Szeretném remélni, hogy ezt nemcsak a magyar fél értelmezi így, és nem járunk úgy, mint a magyar-szlovák alapszerződéssel, hogy tudniillik csak az egyik fél értelmezi helyesen.

Summázva tehát, tisztelt államtitkár úrtól azt szeretném megkérdezni, hogy tiltakozott-e a magyar külügy a román diplomáciánál, és ha nem, mit szándékozik tenni. Még egyszer emlékeztetőül idézem a dátumot, és a torlódás a bűnös ebben, nem államtitkár úr vagy jómagam, egy november 10-én kezdődött folyamat március 28-ai időpontjára térek vissza most, május elején.

Köszönöm, hogy meghallgatott, és várom válaszát. (Taps a jobb oldalon.)