Lotz Károly (SZDSZ)
DR. LOTZ KÁROLY közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársak! A távközlésről és frekvenciagazdálkodásról 1992-ben, illetve 1993-ban megalkotott ágazati törvényekben az Országgyűlés két, egymástól elkülönítetten működő állami pénzalapot hagyott jóvá. Mind a Távközlési, mind a Rádió Távközlési Alap létrehozásának az volt a célja, hogy biztonságot nyújtson a fejlődő hazai távközlési piac működéséhez.
Az említett két alapot azonban ágazati törvényeink sajnos nem szabályozták teljeskörűen, így a keletkezett pénzeszközöket a törvényekben meghatározott célokra nem lehetett felhasználni.
A rendszer működtetésére vonatkozó szabályozás hiányában, valamint a két alap közel azonos célja miatt indokolt az összevonásuk, teljes körű szabályozással egy új alap, a Hírközlési Alap létrehozása.
A Hírközlési Alap hozzájárul a távközlési szolgáltatás fejlesztéséhez és a nemzetközi távközléspolitika megvalósításához. Fedezetet ad a távközlési piac szereplőire át nem hárítható állami feladatok végrehajtására. Felhasználható továbbá intervenciós és fejlesztési célokra, valamint a távközlési piacon működő koncessziós társaságok esetleges megszűnése vagy szerződésszegése miatt szükséges azonnali intézkedésekre.
Ki kell emelnem, hogy a Hírközlési Alap felvállal olyan kötelezettségeket is, amelyek egyébként a központi költségvetést terhelnék, így például különböző okokból, például nemzetközi kötelezettségvállalás kapcsán történő engedélyvisszavonások során szükséges kártalanítást vagy az új, korszerű technológia bevezetéséhez indokolt frekvencia átrendezéseket.
Szeretném hangsúlyozni, hogy a Hírközlési Alap költségvetési támogatásban nem részesül. Forrásai a következők: a távközlési szolgáltatók által befizetett egyszeri koncessziós díj és az évente fizetendő koncessziós díj 70 százaléka, a távközlés állami részesedésének privatizációjából származó bevételek 10 százaléka. Ezen felül a Hírközlési Alap gazdálkodik még a koncessziós szerződések megszegése miatt érvényesített követelések összegéből, a hatósági eljárásban beszedett bírságokból, a frekvencialekötés és használati díjak különböző jogszabályban megállapított hányadából, az alap céljaira önkéntesen átengedett pénzeszközökből és nemzetközi segélyekből, továbbá más alapoknak nyújtott kölcsönökből származó befizetésekből, hitelvisszafizetésekből, azok kamataiból, végül a támogatást igénylők pályázati díjaiból. Az alap maga fedezi működési költségeit.
Ahogyan az a vázolt célokból is kitűnik, az alap kiadásainak legalább 90 százalékát a távközlési piac fejlesztésére kell fordítani.
A fennmaradó 10 százalékból lehet tartalékot képezni, amelynek mértéke a következő évre tervezett teljes bevétel öt százalékánál nem lehet kevesebb.
Finanszírozza a Távközlési Érdekegyeztető Fórum, a TÉF és a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság működését. A két bizottság létrehozására a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény adott lehetőséget.
A Hírközlési Alap kezelője a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium.
Az alapból kamatmentes vagy kamatterhes hitelt, illetőleg támogatást lehet nyújtani. E pénzeszközök pályázat útján nyerhetők el. A pályázati eljárás normatív feltételeket tartalmazó jogszabályon alapul. A pályázatokat a most előkészített törvényjavaslatban szereplő döntéselőkészítő bizottság javaslatának figyelembevételével bíráljuk el.
Tisztelt Képviselőtársaim! A záró rendelkezések között találkoznak azzal a döntéssel, amelyet a kormány a március 12-i, a gazdasági stabilizációt célzó intézkedések keretében hozott meg. Ennek értelmében a Távközlési Alapban keletkezett bevételekből a központi költségvetés további 16 milliárdot kíván igénybe venni. Ez azt jelenti, hogy ebben az évben a törvény alapján kiírható fejlesztési támogatások, a beruházási forráshiány pótlása meglehetősen szűkösen tervezhető.
Amennyiben az előterjesztett törvényjavaslatot a tisztelt Ház elfogadja, 1996-ban a '95-ös képződésekből eredően mintegy két-hárommilliárd forint áll az alap rendelkezésére.
Tisztelt Országgyűlés! A távközlési piac szereplői az elmúlt évben koncessziós szerződések alapján 25 évre jogot kaptak és egyben kötelezettséget vállaltak magyarországi tevékenységük végzésére, emellett természetesen fejlődésükre.
A koncessziós szerződésekben meghatározott fejlesztési célok komoly erőfeszítéseket követelnek az érintett társaságoktól. Az elmúlt egy év során bebizonyosodott, hogy az alap közreműködése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a távközlési vállalkozások zavarmentesen és a társadalom érdekeinek megfelelően kezdjék meg működésüket. Ennek megfelelően az alap jóváhagyását rendkívül fontosnak tartjuk, és kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot bocsássa általános vitára.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)