Izsó Mihály (FKGP)
IZSÓ MIHÁLY (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony.
Igen tisztelt Képviselőtársak! Engedjék meg, hogy néhány percig kérjem figyelmüket, amely idő alatt a Független Kisgazdapárt véleményét elmondom a T/769. számú, a Hírközlési Alapról szóló törvényjavaslatról.
Bevezetőként elnézést kérek Rott Nándor képviselőtársamtól, amiért az ő vesszőparipáját nyergelem meg, s az idegen szavak használatának buktatóira hívom fel a figyelmüket. Kezdeném azzal, hogy annak idején, amikor a képviselőház a privatizáció, illetve a reprivatizáció módszerét tárgyalta, sok képviselőtársam nem tudott különbséget tenni a két módszer között. Állítom, sokan tudatlanságból, néhányan pedig tudatosságból szavaztak a privatizációs módszerek mellett, hiszen ha fellapozzuk az Idegen szavak szótárát, a következőt olvashatjuk a privatizáció szó után: "Magánéletet folytat, nem dolgozik." Mivel nem dolgozik, de valamiből élnie kell, ezért szerez, az én szóhasználatom szerint: lop.
A reprivatizációnál pedig nem is találunk definíciót, hiszen csak a "re"-re kapunk értelmes magyarázatot, ami tagadást, visszaszerzést jelent, privatizáció esetén magyarul annyit jelent: nem lop.
Ezen törvényben is találhatók tartalmi ellentmondások: az egyik a koncesszió szó. Jelenthet engedményt, kedvezményt, engedélyezést; jelenthet bérbeadást külföldinek, akár 90 évre is, például ha az üzem többszáz hektár szélén helyezkedik el, akkor ezt a területet átjátsszák.
Másik észrevételem az intervenciós kifejezéssel kapcsolatos, hiszen ez a szó beavatkozást, közbelépést, közbenjárást, közvetítést jelent. Sajnos, ugyanez a szó jelenthet erőszakos, fegyveres főleg fegyveres beavatkozást is. Ha a beterjesztő ragaszkodik az "inter" szóhoz, úgy jó lenne az "interveniáló" és a "fejlesztési módszerek"-et, illetve kifejezést használni az 1. § (1) bekezdés d) pontjában.
Ezen nem lényegtelen észrevételek után engedjék meg képviselőtársaim, hogy érdemben is jellemezzem, értékeljem a T/769. számú törvényt.
A hírközlési törvénnyel kapcsolatban: A gazdaság vérkeringése több nélkülözhetetlen feltételtől függ, amelyek egyik legfontosabb eleme az információáramlás. Ebből adódik, hogy a gazdaság változásai kedvező és hátrányos irányban egyaránt befolyásolhatók az informatikai rendszerek fejlődésmenetének követésével.
Például Amerikában az információs mennyiségek évente megkétszereződnek. Magyarország valamikor a hírközlés területén nagyhatalomnak számított, köszönhető ez Puskás Tivadarnak és szabadalma támogatóinak. Ez a fejlődési folyamat eltartott a háborús időszakig. A háború után az akkori kormányzat azt a véleményt alkotta, hogy olyan jól megcsinálták korábban a kommunikációs hálózatot, hogy nem is kell ahhoz hozzányúlni. Ezt az ígéretüket évtizedekig be is tartották. Ennek köszönhető, hogy a magyar informatikaszint jelenleg Európában a legutolsó helyen szerepel.
Magyarország gazdasági előmenetelének egyik feltétele az informatikai rendszerek fejlődésmenetének gyors és hatékony elősegítése. A hírközlési törvény annak ellenére, hogy terjedelmében ugyan kis törvénynek számít, az előbb említettek miatt rendkívüli jelentőséggel bír a holnap gazdaságának fejlődése szempontjából.
A törvény megalkotásakor figyelembe kell venni azon készültségi állapotokat, amelyek jelenleg rendelkezésre állnak. Meg kell határozni azon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek érdekében felelősséggel hozunk létre hírközlési törvényt. A kormány által T/769. számon beterjesztett törvényjavaslat szól a Hírközlési Alapról, amely a korábbi Távközlési Alap és a Rádiótávközlési Alap helyébe lép. A törvénytervezet zárórendelkezésének 10. § (2) pontja szerint a korábbi 1993. 1994. és az 1995. évi Távközlési Alap és Rádiótávközlési Alap 16 milliárd forintos bevételei a központi költségvetést illetik meg. Ezzel a rendelkezéssel lényegében törvényes úton a korábbi három év alatt az informatikafejlesztésre összegyűjtött 16 milliárd forintos alapot a kormány bezsebeli. Emiatt nulláról kell indítani az informatikai fejlesztési programot a törvénytervezet elfogadása esetén. Ezzel a módszerrel az informatika területén forráshiány keletkezik, és ezáltal az informatikai fejlesztés irányába történő elmozdulás a bankok hatáskörébe kerül mint egyetlen lehetőség.
Köztudomású, hogy jelenleg a magyarországi bankok vállalkozásjellegű finanszírozása még kiforratlan, és helyette inkább pénzpiaci politikát folytatnak. Félő, hogy 16 milliárd forint elvételével a hírközlési beruházások pénzpiaci jelleget fognak ölteni, mert a források hiánya belekényszeríti a vállalkozókat a jelenlegi, nem műszaki vállalkozás jellegű banki irányzatba.
Az elmondottak alapján a piaci kamatlábak alakulásának előjelzései szerint a hírközlési vállalkozások rohamos költségnövekedést vonnak maguk után, arról nem beszélve, hogy mivel a gazdasági vállalkozások rászorultsági helyzetbe kerülnek a hírközlési folyamatok beruházásaival együtt, a bankok hosszú távon irányítóivá válnak a folyamatnak. Ez annyiban sérti az ország gazdasági berendezkedését a későbbiek folyamán, hogy a bankoknak nem a gazdasági vezérfonal irányítóinak kell lenniük, hanem szolgáltatói tevékenységükkel, mint szolgáltatóknak, csak pénzkezelő szervként szabadna működniük.
Ezzel a folyamattal elkerülhetetlenné válik az az állapot, hogy a hírközlés mint műszaki vállalkozás, pénzpiaci tevékenységgé alakul át. A kormány 16 milliárd forint elvételével önálló működésre való képtelenségre ítéli a hírközlő műszaki ágazatot, és ezáltal a kormány mint az ország sorsáért felelős kormányzat, kiszolgáltatottá válik egy pénzügyi szolgáltatóval szemben. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy a bankok károsak, vagy nincs rájuk szükségünk, hanem vegyük tudomásul, hogy a banki szféra szolgáltatásai a bank számára kedvezőbb és könnyebb fennmaradást és bevételt képeznek, ha a vállalkozók finanszírozását pénzpiaci tevékenységgel alapozza meg. Ennek a jelenségnek alapfeltétele a pénzhiány, forráshiány. Emiatt a 16 milliárd elvétele az alaptól alapvetően megkérdőjelezi az informatika fejlődésmenetének a hatékonyságát.
Amennyiben a T/769. számon a kormány által beterjesztett, a Hírközlési Alapról szóló törvényjavaslatban a 16 milliárdos elvételt az eddig elmondottak alapján felelősséggel bíró képviselőtársaim megszavazzák, akkor beigazolódik az a mondás, hogy a legjobb törvényt is el lehet rontani egy rossz végrehajtással. A jelenlegi koalíciós kormányzatnak felelőssége, hogy a gazdasági fejlődésmenetet racionális, egészséges útvonalra terelje. A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, mint a legrégibb történelmi hagyományokkal rendelkező polgári párt, olyan hírközlésről szóló törvényjavaslatot tud csak támogatni, amely a polgári eszméket és a célkitűzéseket is támogatja.
A beterjesztett T/769. törvényjavaslat a Hírközlési Alapról ellentétes a polgári szemlélettel, mert elfogadása esetén a banki érdekeltségi rendszer miatt hosszú távon háttérbe kerül a jelenlegi és az elkövetkező kormányzat.
(13.00)
Mindezzel megvalósulni látszik az a folyamat, hogy a polgár kiszolgáltatottá válik a bankoknak és pénzpiaci tevékenységnek, amely felgyorsítja a demokrácia adta törvényes jogain belül a folyamatában szűkülő társadalmi élet rétegeződésének tényét a nagy tömegekkel szemben a banki szféra javára.
Még egyszer: tehát nem a bankokat kívánjuk megszüntetni, hanem a bankok széles körű szolgáltatásait olyan irányba szeretnénk terelni, hogy az állampolgárok érdekeit is szolgálják egyúttal.
Arra kérem a jelen lévő képviselőtársakat, hogy gondolják meg az általam elmondottakat, és felelősségük tudatában próbáljanak meg az állampolgárok érdekeit figyelembe véve dönteni.
A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Pártnak az általam elmondottak alapján, a magyar polgárok érdekét képviselve, mint felettes célt felvállalva, a kormány által benyújtott, a Hírközlési Alapról szóló, T/769. törvényjavaslatot nem áll módjában ilyen formában elfogadni, mert ez a törvénytervezet burkolt formában kiszolgáltatott helyzetbe hozza az állampolgárokat, a gazdaság fejlődésmenetét a szűkebb banki pátriárkák érdekében.
Köszönöm figyelmüket. (Gyér taps a jobb oldalon.)