Dávid Ibolya (MDF)
DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Kezemben tartok egy jegyzőkönyvet, a tegnap reggeli napirend előtti felszólalások jegyzőkönyvét, engedjenek meg ebből idézni egy rövid részletet Hack Péter elnök úrnak az ügyrendi vitában tett hozzászólásából: "Az alkotmányügyi bizottság elnökeként kívánok szólni. Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat, a múlt héten kirobbant vitának az volt az alapja, hogy ha azonos tárgyban két törvényjavaslat van a Ház előtt, akkor a Házszabály szerint az időben korábban benyújtott törvényjavaslat tárgyalása megelőzi az időben később benyújtott tárgyalását. Erre irányult az ügyrendi javaslat, amellyel kapcsolatban bizottságunk megállapította: nem állt fenn az a helyzet múlt hét szerdáján, hogy azonos tárgyban két törvényjavaslat lenne a Ház asztalán, hiszen mindazokat a javaslatokat, amelyekre hivatkozás történt, a kormány korábban átdolgozásra visszavonta, és a kormány értelmezése szerint a csomag részeként az átdolgozott javaslatot benyújtotta.".Tisztelt Képviselőtársaim! Azért idéztem szó szerint, mert a tegnap elhangzott elnöki nyilatkozat nem igaz. Nem határozott az alkotmányügyi bizottság, nem készített állásfoglalást, és nem is szavazott e körben, így erről az elnök úr tévesen tájékoztatta a képviselőket, a közvéleményt. Egy ügyrendi kérdésben szavaztunk Gál elnök úr kérdésére, hogy kézfelemeléssel történt szavazást meg kell-e ismételni gombnyomással. Hack Péter elnök úr tegnapi téves és alaptalan nyilatkozatával eggyel szaporította azoknak a méltatlan eszközöknek a számát, amelyekkel a PM által elkövetett hibákat a kormányzó pártok mentegetni próbálják.
(16.10)
A törvénycsomagról: Áder János az alkotmányügyi bizottság kisebbségi véleményét elmondta és ezzel teljesen egyetértek. Négy ponton támadta formailag ezt a csomagot: részben azért, mert alkotmányos elveket sért, részben azért, mert törvényt, Házszabályt és a jogszabályszerkesztési elveket sérti. Én az utóbbi körrel szeretnék foglalkozni: mennyiben sért jogszabályszerkesztési elveket ez a csomag. A jogszabályszerkesztés törvényi szabályai hiányosak; részben a jogalkotási törvény, részben a Házszabály szabályozza, azonban van egy igazságügyi minisztériumi rendelet, és van egy igazságügyi minisztériumi irányelv. Külön szeretném kiemelni az igazságügyi minisztériumi irányelvet, amely 7001/1988. számot viseli. Ez az igazságügyi minisztériumi irányelv hatályban van, nyilván a törvény-előkészítőkre vonatkozik.
A jogalkotási törvény 23. és 24. §-a szerint a szakminiszter a törvény beterjesztésekor a törvény szakmaiságáért felel, ugyanakkor az igazságügy-miniszter több más mellett a jogalkotás technikai és jogszabályszerkesztési megfelelőségéért. Ezért született meg ez az igazságügyi minisztériumi irányelv.
Milyen követelményeket állít ez az irányelv például a jogszabály címét illetően? Azt mondja, hogy meg kell jelölni a címben a jogszabály tárgyát, és ha törvényt kíván módosítani, akkor ezt is meg kell jelölni. Ha több törvényt kíván módosítani, akkor minden törvényt meg kell jelölni. Szép példát hoz arra, hogy az általános megjelölés nem elegendő. A példája annyi, hogy az egyes munkajogi rendelkezések módosításáról szóló cím nem elegendő. Gondolják meg, ezek után mennyire állná ki a vizsga próbáját egy ilyen cím: gazdasági stabilitást szolgáló egyes törvények.
Ha az elsősorban módosításra irányuló törvény új elemeket, új megoldásokat is tartalmaz, még ezeket is fel kell tüntetni a címben. Ezt egyébként nemcsak egy ilyen rendelet erősíti meg, hanem a Házszabály is, amely a 85. § (3) bekezdésében azt mondja, hogy ha törvényjavaslatot kíván módosítani a beterjesztett javaslat, akkor ezt a címben külön jelezni kell. Ha a jogszabály-előkészítés során erre a két követelményre odafigyeltek volna az előterjesztők, akkor valószínűleg a rekordok könyvébe került volna be ez a csomag, hiszen a jogtörténet leghosszabb című törvénye állna most előttünk.
A jogszabály különböző részekből áll: áll elvi bevezetésből, bevezető részből, általános rendelkezésből, részletes és záró rendelkezésekből. Ennek tükrében a T/817. számú javaslat inkább hasonlít egy bővített tartalmú jogalkotási programra, semmint egy jogszabályszerkesztési elveknek megfelelő törvényjavaslatra. Hiszen közel húsz törvény módosítását foglalja magában, így nem tud eleget tenni azoknak a követelményeknek, amelyeket a jogszerkesztés vele szemben támaszt, nem tud logikai sorrendet tartani. A logikai sorrendben az anyagi jogszabályok megelőzik az eljárási szabályokat. Figyelembe kellene azt is venni, hogy az általános mindig megelőzi a kivételest. Nem fogalmaz meg általános elveket, alapelveket, és sorolhatnám még, mi az a sok-sok hiba, ami miatt alkalmatlan ezt a csomagot törvényjavaslatnak nevezni.
Még egy fontos elvi szempont az Igazságügyi Minisztérium irányelvéből a 35. § c) pontja szerint: egy jogszabály többet akkor módosítson, ha ezek rendelkezései azonos tárgykörbe tartoznak. A jogterület átfogó szabályait tartalmazó magas szintű jogszabályt azonban általában önálló jogszabályban indokolt módosítani. Két fontos eleme van ennek a 35. §-nak; több jogszabály egyidejű módosításának két feltétele van: az azonos tárgykör és az azonos jogterület. Sem tárgykörében, sem jogterületében nem azonos szabályozási területet foglal egy törvénybe vagy javaslatba a T/817. számú javaslat ezért példa nélküli a magyar jogszabályalkotásban. Ma a nevében "gazdasági stabilizációt", holnap a nevében "modernizációs programot", de ilyen logikával a kormányprogram gyorsítása érdekében holnapután egy újabb csomagot kaphatunk, amely akár 50-100 törvény módosítását is tartalmazhatja, hiszen egy új kategóriát alkotott a törvényjavaslat előterjesztője: egy cél érdekében foglal össze törvényeket. E javaslat megbontja azt a kialakult gyakorlatot is, ami ezeken az irányelveken alapul; hiszen elég egységes volt 1988 óta a jogszabályalkotásunk gyakorlata.
(A jegyzői széket dr. Szilágyiné Császár Terézia és dr. Kiss Róbert foglalja el.)
A miniszteri expozét tanulmányozva megállapítható, a miniszter úr is csak látszólag egy célt szolgáló törvénymódosításokról beszélt: a gazdasági-pénzügyi helyzet javítását szolgáló, illetőleg a többletbevételre irányuló módosításokról. Nem szólt azokról az árukapcsolásokról, amelyeknek látszólag semmi közük a gazdasági stabilizációhoz. Például: miért e csomag tartalmazza az öt helyettes államtitkár kinevezésének lehetőségét? Stabilizációs kérdés ez?
Még egy fontos formai kifogást szeretnék tenni: az érdekvédelmi szervezetek véleményét, továbbá a társadalombiztosítási önkormányzatok véleményét hiányolom három hete. Az 1991. évi LXXXIV. törvény a társadalombiztosítási önkormányzatoknak biztosít véleményezési jogot, az önkormányzati törvény az önkormányzatoknak és érdekvédelmi szervezeteiknek biztosítja ezt és erről a véleményről a döntéshozókat tájékoztatni kell. Három hete folyik a vita, és mi erről még véleményt, nyilatkozatot nem kaptunk.
A formai kifogások után szeretnék rátérni a csomag érdemi részeire, és ahogy Csehák képviselő asszony mondta, a folytatásban ma az illetéktörvényről szeretnék beszélni, a következő alkalommal a köztisztviselőket, a közalkalmazottakat és az önkormányzatokat érintő csomagrészről.
Az illetéktörvénnyel kapcsolatban nagyon dicséretes az a nagyfokú változás, amely a T/237. törvényjavaslathoz képest ebben a csomagban változást jelenthet; bár zárójelben jegyzem meg: a megyei önkormányzatok is megkapták a kormánynak a T/237-esét még az ősz folyamán, és az önkormányzatok úgy készítették el az illetékbevétel tervezését a költségvetésük során, hogy bizony 20-25 százalékkal tervezték fölül az illetékbevételeket, azokra a forrásokra hivatkozva, amelyeket az a törvényjavaslat biztosított volna. És hogyha ehhez hozzászámolom még az önkormányzatokat érintő néhány igen hátrányos intézkedést, akkor valóban lehetetlen helyzetbe kerültek az önkormányzatok.
Visszatérve az illetékfejezetre: a javaslat a gépjármű tulajdonjogának és haszonélvezeti jogának illetékét 8 forint/köbcentiméterben állapítja meg. Ez részben nagyon sok a 8 forint , részben nagyon igazságtalan. Igazságtalan azért, mert nem tudja figyelembe venni az évjáratot, és nem tudja figyelembe venni a gépjármű értékét, nem követi a vagyonszerzés mértékét. Ezért ez az illetéknem inkább hasonlít egy okirati vagy eljárási illetékre, semmint vagyonszerzési illetékre. Ezért módosító indítványt kívánok benyújtani, amely többsávos, az életkorhoz, a köbcentiméterhez kapcsolódik , tehát a kisebb értékű és az idősebb gépkocsik után kevesebb illetéket kelljen fizetni, mint az új, magasabb értékű gépkocsik után.
Az illetékmódosítás nagyon sérelmes pontja az államigazgatási eljárásért fizetendő 800 forintos illeték mint általános tételű illeték. Gondolják meg képviselőtársaim, hogy aki részletfizetést fog kérni mert nem tud fizetni , az ezért a részletfizetésért fog 800 forintot kifizetni. Hatására minden bizonnyal nőni fog a költségmentességi kérelmek száma.
De talán a legsérelmesebb pontja ennek a javaslatnak az ingatlan tulajdonjogi bejegyzésére vonatkozó illetékváltozás nemcsak a tulajdonjogra, hanem a vagyonértékű jog bejegyzésére vonatkozó változás , amely ingatlanonként kétezer forint.
(16.20)
Talán egy nagyobb értékű ingatlan megvásárlásakor, amikor egy lakóházat, egy üdülőt, egy garázst vesz valaki, ez nem egy kifizethetetlen összeg. De gondoljanak azokra a mezőgazdasági területekre, ahol a mezőgazdasági ingatlanok értéke alig haladja meg azt az összeget!
De talán a legszemetszúróbb ez a hagyatéki eljárásokban. Hiszen egy mezőgazdasági vidéken egy örökhagyónak nem ritkán 10-15 apróbb, de az ingatlan-nyilvántartásban önállóan nyilvántartott ingatlana van. Ha itt minden ingatlan után kiszabják a kettőezer forintot és még özvegyi jogosult is van, és azt mindenhova bejegyzik, nem áll arányban sem a megszerzett vagyontárggyal, sem a szerzés módjával. Mert ezt egy hagyatéki eljárásban előre nem lehet kalkulálni. Ezért módosító indítványt kívánok benyújtani, és kérem, hogy azt a kitételt, hogy ez a kétezer forint ingatlanonként kerüljön kiszabásra, mellőzze a Ház.
Amikor az illetéktörvény kapcsán a melléklet 9. pontját elolvastam, ennek is a (7) bekezdését, azt hittem, elírás történt. Aztán még egy példányt megnéztem és láttam, hogy nem elírás: sajnos a tulajdonilap-másolat illetékénél 150 százalékos illetékemelést javasol ez a törvényjavaslat. Ilyen mértékű, szinte büntetés értékű illetékemelést a tulajdonilap-másolatért teljesen értelmetlennek tartottam, ezért természetes, hogy ezzel kapcsolatban módosító indítványt fogunk benyújtani: 200 forint eredeti értékben javasoljuk megtartani.
Nagyon bízom abban, hogy ezeket a módosító indítványokat támogatni fogják, hiszen nem nagy körben, az illeték három legsérelmesebb pontjára kívánom benyújtani. Szeretném elmondani, hogy a jövő héten a köztisztviselőket és a közalkalmazottakat érintő csomagbeli változásokról szeretnék beszélni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)