Balsay István (Fidesz)

1995. május 2.

BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A Fiatal Demokraták Szövetsége parlamenti csoportja ellenezte a kormánycsomaggal kapcsolatosan az önkormányzatokra vonatkozó fejezeteket. Az általános vitában már több hozzászóló foglalkozott e sokoldalú, sokrétű és néha helyenként egymással nem összefüggő törvénycsomagnak egymással egyszerre való tárgyalásával.

(18.30)

Első lépésként szeretném felhívni a tisztelt parlamentnek és az alkotmányügyi bizottságnak a figyelmét arra, hogy a benyújtott törvénytervezet, kiegészülve még a pótköltségvetéssel is, erősen érinti az én megítélésem szerint sérti a Magyar Köztársaság alkotmányának a helyi önkormányzatokról szóló fejezetét, az önkormányzati alapjogokat. Persze ma Magyarországon lehetséges nemcsak a kétharmados önkormányzati törvényt módosítani, hanem az alkotmányt is. Ebben az esetben viszont arra kell felkészülni, hogy az önkormányzati alapjogok tekintetében az önkormányzatok szövetségei és a Fidesz önkormányzati frakciócsoportja is ragaszkodik ahhoz, hogy mindenfajta törvénybeli előterjesztés az alkotmány szabályozásainak tegyen eleget.

Szeretném felhívni a figyelmet az alkotmány 44/A §-ának (1) bekezdésére: a helyi képviselő-testület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül; gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat; az önkormányzat bevételeivel és többes számot használ az alkotmány önállóan gazdálkodik, saját felelősségére vállalkozhat; az önkormányzat törvényben meghatározott feladatainak ellátásához megfelelő saját bevételre jogosult, továbbá e feladatokkal arányban álló állami támogatásban részesül. Azt is szeretném ismertetni az alkotmány tételes szabályozásából, hogy törvény keretei között önállóan alakítja ki szervezetét és működési rendjét.

Szeretném a 44/C §-t is ismertetni: a helyi önkormányzatokról szóló törvény elfogadásához a jelen levő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ugyanilyen szavazataránnyal elfogadott törvényben korlátozhatók az önkormányzatok alapjogai.

Véleményem szerint az önkormányzatok saját bevételeikkel behatárolt hitelfelvételi lehetősége, továbbá az önkormányzat által kialakított szervezetbe való beavatkozás a jelenlegi megfogalmazásban nem elégíti ki az alkotmány különböző írott szakaszait. Az önkormányzatok bevételei közé nemcsak a saját bevételek, hanem a személyi jövedelemadóból és az állami támogatásból álló részek is beletartoznak, továbbá az is, hogy saját felelősségére vállalkozhat.

A továbbiakban szeretném azt is rögzíteni, hogy az alkotmány arányos állami támogatásról beszél. Ha ezelőtt három évvel arányosnak volt tekinthető a normatív állami támogatás, amely azóta egy jottányit sem növekedett, akkor ez már nem tekinthető a három évvel ezelőttihez képest ugyanilyen arányosnak. A tárgyilagosság kedvéért el kell mondanom, hogy az alkotmány arányos bevételről beszél, és nem mondja meg, hogy ez az év vagy az az év volt arányos.

Mindenesetre jelezni szeretném, hogy a törvénycsomagnak az indokolási részében említett az önkormányzatok eladósodási folyamatánál az egyik fő jellemzőként feltüntetett , a hitelfelvételek mértéktelensége miatti eladósodást én nem tartom helyesnek. Az önkormányzatok általában azért vettek fel hitelt, hogy épp az állami feladatok leosztásából és az aránytalan támogatásból származó működésképtelenséget kerüljék el.

1994-ben 61 milliárd 928 millió forintot vettek fel hitelként az önkormányzatok. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény végrehajtásához 7 milliárd 850 millió forint hitelt vettek fel. Ennek jelentős része az államtól átvállalt hitel. Működési célú hitelt 26 milliárd 625 millió forintot, fejlesztési célú hitelt 27 milliárd 453 millió forintot vettek fel.

Mindazok a megállapítások, amelyek a legutóbbi napokig is a sajtón keresztül az önkormányzatokat mint bűnös, pénzköltő helyi hatalmakat tüntetik fel, szembefordítják az önkormányzatokat az önkormányzatok alanyaival: a választópolgárokkal.

Az elmúlt év cikluszárásakor a pártok győztes vagy kevésbé győztes vagy kudarcot vallott pártok az önkormányzatok sikereit magukénak tartották. Mindenki úgy fogalmazott, hogy az önkormányzatok nemcsak a helyi, hanem az országos politika, az alkotmányosság, a stabilitás alappillérei voltak, nélkülük ez a demokratizmus, amely napjainkig kialakult, nem valósulhatott volna meg.

Amikor a kormányzat, a mindenkori kormányzat egy-egy nagyobb horderejű és az önkormányzatok életében döntő változást előkészítő rendelkezésre készül, ezt mintegy nehéztüzérséggel megelőzi egyes kirívó példáknak a felnagyítása.

Így történt ez régebben is. Az elmúlt időszakban az önkormányzatok folyószámla-egyenlegét összetévesztették a tartósan lekötött, egy éven túli, rövid ideig nem szükséges pénzeszközöknek a zárolásával. Nyilván vannak olyan önkormányzatok kerületi önkormányzatok is és nagyvárosi önkormányzatok is , ahol jelentős az ingatlanból származó bevétel, de mégsem beszélhettünk több mint száz milliárdos nagyságrendű tartósan lekötött pénzeszközről.

Az elmúlt napokban megjelentek néhány önkormányzat vagy polgármester felelőtlen magatartásával kapcsolatosan olyan híradások, hogy azért is szükséges az önkormányzatoknak szánt pénzeszközök korlátozása, mert néhányan panzióba vagy más kereskedelmi egységbe fektettek pénzeket. Ez valóban tűrhetetlen. Az érvényben levő büntető törvénykönyv vagy az érvényben levő törvények is alkalmasak arra, hogy ezt az állapotot megszüntessük.

Az elmúlt napokban olyan híradás jelent meg, amely szerint az önkormányzatokat, a testületeket mintha megrészegítette volna az önálló döntés évekre megszerzett joga. Pazarló az önkormányzatok gazdálkodása hangzott a sommás ítélet egy szakmai fórumon. A Belügyminisztérium indokolatlannak tartotta a többi között, hogy 13 200 önkormányzat működik az országban, és indokolatlannak tartotta, hogy 543 ügyintéző apparátust tartanak fenn a kistelepülések is. A parlamenti ellenzék több képviselője szól az írás egyenesen a demokratikus jogok felrúgásaként értékelte a központi támogatás egy részének visszatartását, a mértéktelen hitelt korlátozó elképzeléseket. Helyben demokratikus jog a döntés, akár márványburkolatról is, a kormánynak viszont kötelessége, hogy állja az esetleges csődszámlát.

Tisztelt Ház! Én nem ilyen alapon szeretnék vitázni, és nem a retorika nyelvén szeretnék hozzászólni a csomagnak az önkormányzatokat érintő részéhez. Hibásnak tartom azt a felfogást, hogy jobb valamit centrálisan, központilag állami vagy megyei önkormányzatnál működtetni és hatékonyabb, mint a településeken meghagyni. Nem kisváros, nem község az a szervezet, az az önkormányzat, amely nem képes működtetni intézményeit.

Úgy gondolom, ebben a csomagban és a pótköltségvetésben is anélkül, hogy szakma és a szakmán nemcsak jogászt és nemcsak közgazdászt értek, hanem szociológust, közigazgatáshoz értő pedagógust, mérnököt, szociológust is... sokkal nagyobb mértékben ki kellene fejteni ezeket a gondolatokat, hogy milyen hatással lesznek nemcsak 1995-ben, hanem a későbbiekben is ezek a burkolt és az önkormányzatokat alapjaiban megrengető változtatási javaslatok.

1995-ben várhatóan az önkormányzatok további 56 milliárd forint hitelt kénytelenek felvenni, amelynek jelentős része 14,8 milliárd likvid hitel és 8,6 milliárd működési hitel. Fejlesztésekre pedig több mint 30 milliárd forint hitelt terveznek a magyar önkormányzatok.

Ebből is látható, hogy nem egy bűnös gazdálkodásnak vagyunk a szemtanúi, hanem annak, hogy a központi szabályozás rákényszeríti az önkormányzatokat, hogy a mintegy 80 százalékában állami feladatot ellátó települési és helyi önkormányzatok a működésüket csak úgy tudják fenntartani, ha ehhez hitelhez jutnak.

(18.40)

Az is biztos, hogy a cél- és címzett- támogatásokhoz is csak úgy tudnak hozzájutni és az önkormányzati részt úgy tudják biztosítani, ha ehhez szintén hitelt vesznek fel. Nem is titkolja az egyik fejezet, hogy ezeket az önkormányzati ágazatban vagy alrendszerben jelentkező forrásokat meg kívánja nyirbálni. Ezért tehát én helytelennek tartom azt a mai vitaindítóban is elhangzott érvelést, hogy a szociális területen mintegy 6 milliárd forinttal nő az önkormányzatoknak juttatott pénzeszköz, mert ehhez érzésem szerint kétszeres vagy háromszoros feladatcsomag tartozik, így a szociális területen működőknek a települési önkormányzatoknál gondoskodniuk kell két év múlva vagy napjainkban a munkanélküliek jövedelempótló támogatásaiból kimaradók életben tartásáról, gondoskodniuk kell a családi, szociális támogatási rendszer kialakításáról; általában, ha a kormányzat pótol valamit, kiegészítést ad, az mindig töredéke megszoktuk már ezt a valóságosan szükségesnek.

A csomag egyik fejezete foglalkozik azzal is, hogy a normatív támogatásoknál igénybe nem vett összeg átcsoportosításra kerül. Az államtitkár úr arról beszélt, hogy ez mintegy 4,2-4,3 milliárd forint, amit a mezőgazdasági export támogatásaként, általában a mezőgazdaság támogatására többlet-előirányzatként már most figyelembe lehet venni. Ez is azt mutatja, hogy a nemzetközi pénzvilág olyan jelzéseket tett a pénzügyi kormányzatnak, hogy az önkormányzat-finanszírozás összegét csökkenteni kell. Amikor arról van szó, hogy ezek az összegek elkerülnek az önkormányzatoktól, akkor nem az önkormányzatok hivatalaira, nem a képviselő-testületekre kell gondolni, hanem a mögöttük lévő bölcsődékre, óvodákra, általános iskolákra, középiskolákra, a kulturális élet színtereire és sorolhatnám a kórházakat, az alapfokú egészségügyi ellátást. Ezek fognak csorbát szenvedni, ha ezek az összegek kikerülnek innen.

Teljesen értelmezhetetlen számomra az, hogy ha a normatív támogatás összege három éven keresztül legalábbis néhány árnyalatbéli tételtől eltekintve nem nőtt, hogyan lehet azt a megállapítást tenni, hogy ezt az összeget át kell csoportosítani egy másik nagyon fontos államháztartási alrendszerhez.

Azt is szeretném jelezni, hogy ilyen "megtakarítás" elképzelhető a címzett- és céltámogatásoknál, hiszen ilyen hitelfelvétellel és az önkormányzatok fokozatos eladósodásával a fejlesztések is csökkennek. Ha ezeket a címzett- és céltámogatásokat az önkormányzatok nem tudják igénybe venni, akkor ennek a keretnek az átcsoportosítása is várható más fontos területre.

Szeretnék jelezni egy speciális problémát is, amellyel az önkormányzati és rendészeti bizottság foglalkozott: ez a tűzoltóságok kérdése, amely csepp a tengerben, de a magyar önkormányzatiság kérdésében alapvető fontosságú. Megállapítható volt, hogy a kormány korábbi törvénybeli kötelezettségének eleget teendő át kívánja adni a véleményem szerint is önkormányzati feladatok közé tartozó tevékenységet, a tűzoltóság működését. Ezt ma 1 milliárd 50 millió forint hiánnyal kívánja átadni a kormányzat, így az átadás pillanatában annak működése forog veszélyben. Tisztelettel felhívom a tisztelt Ház figyelmét, hogy ez nem tartható. Ha feladatot ad át a kormány, az állam, törvény alapján köteles annak finanszírozását is megtervezni.

Röviden szeretnék kitérni egy másik témára is. Bár a ma délutáni önkormányzati és rendészeti bizottsági ülésen elhangzott egy enyhítő bejelentés a havi ellátmányi finanszírozás 20 százalékos csökkentésével kapcsolatban, de hogyha ez életbe lépne, abban az esetben a magyar önkormányzatiság már nem csak a helyhatóság, de a tanácsrendszer irányába lépne vissza egy hatalmasat. Ha a pénzügyminiszter úr az ország likviditási problémáira hivatkozva 20 százalékkal csökkenthetné az önkormányzatok havi ellátmányát, úgy nem csak a kistelepülések, de mindegyik önkormányzat finanszírozhatatlanná válna. Ma délután az hangzott el, hogy ez csak rendkívüli esetben képzelhető el, akkor az a javaslatom, hogy akár módosító indítványokkal, akár a kormány önálló módosításával és értelmezésével így kell megfogalmazni.

Mit értünk rendkívüli helyzeten? Nyilván azt, ha az ország fizetésképtelenné válik, és nyilván nem azt, amikor a köztársasági elnök úr feloszlatja a parlamentet, nyilván nem azt, ha egy háborús helyzet alakul ki. Feltétlenül fontos azonban, hogy az önkormányzatok, amelyek tisztességgel és becsülettel elkészítették a saját költségvetésüket, az alkotmány értelmében önállóan tudjanak gazdálkodni és a számukra törvényben meghatározott összegek felett rendelkezni tudjanak. Amennyiben a pénzügyminiszter úr megítélésétől függ, hogy ő mit tart rendkívüli helyzetnek ami az előterjesztésben nem szerepel, abban csak az szerepel, hogy 20 százalékkal csökkentheti , abban az esetben az önkormányzatok sokasága rendül meg, és nincs alapvető biztonságérzetük a mögöttük lévő intézményeknek nem akarom még egyszer felsorolni , általában az önkormányzatoknak.

Feltétlenül fontos, hogy a magyar parlament ezt a 20 százalékos radikális csökkentési lehetőséget ne fogadja el, mert ebben az esetben a bizalom nemcsak a magyar kormányban rendül meg, hanem a magyar parlamentben is, amely nem tesz eleget alkotmányos kötelezettségének, amikor likviditási szempontokra tekintettel 20 százalékkal bármikor mérsékelheti az önkormányzatok bevételeit.

Vannak olyan jelek ebben a csomagban is, amelyek arra utalnak: mindenfajta előzetes szakmai véleménykutatás nélkül, az államigazgatás reformját amelyre dr. Verebélyi Imre államtitkár úr kapott a kormánytól felhatalmazást megelőzve, a költségvetés nehézségeire hivatkozva átrajzolják az egész önkormányzati törvényt, általában az önkormányzatiságot és egy jelentős centralizációt hajtanak végre, nem titkolva, olyan megjegyzéssel, hogy a magyar önkormányzatok nem működnek eléggé hatékonyan, hogy a magyar önkormányzatiságban megengedhetetlen ez a fajta hátrányos decentralizáltság. Én ezzel nem értek egyet, és nem javaslom senkinek, hogy elhiggye: államilag, központilag finanszírozottabban, hatékonyabban lehet működtetni az önkormányzatokat, a demokrácia kis köreiből kiemelve a feladatot és hatáskört kedvezőbb feltételek mellett tudja majd működtetni az állam. Ne higgye senki azt, hogy egy ilyen indirekt körzetesítéssel, a feladatok központosításával előnyösebb költségvetési helyzetet lehet előidézni.

(18.50)

Én abban hiszek, hogy az önkormányzatokat ésszerűsíteni, az önkormányzatiságot továbbfejleszteni kell, és abban hiszek, hogy ott, ahol nem megfelelő, hanem a ma érvényben lévő jogszabályoknak is ellentmondó mondhatnám azt is, hogy bűnös költekezés folyik, testületi döntésekkel, ott valóban gátat kell szabni. Mi ennek a lehetséges módja? Valóban törvény szükséges ahhoz, hogy az önkormányzatok eladósodása milyen mértékű lehet.

A belügyminiszter úr levelet írt az önkormányzatoknak, még e törvények parlamenti vitája közepette, amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy mintegy 15 százalékkal csökkentsék létszámukat. Ezzel ellentétesen, épp a Belügyminisztérium, 1991-92-beli előkészítésre hivatkozva: úgynevezett igazgatásrendészeti feladatokat fokozatosan célszerű átadni a települési önkormányzatok polgármesteri hivatali jegyzőinek hatáskörébe és sorolhatnám azokat a feladatokat, amelyeket ilyen létszámcsökkentés mellett a mostani kormányzat az önkormányzatok irányába kíván átadni, a szerencsejátékok ellenőrzésétől kezdve, korábbi ilyen célú intézkedései közepette.

Az a véleményem, hogy először szükséges lenne áttekinteni az államháztartás reformja mellett, és nem azt megelőzően, tehát az államháztartási reform ne előzze meg a közigazgatás reformját a feladatokat és a hatásköröket, a különböző önkormányzati típusoknak a feladatvállalását, az állam és az önkormányzatok feladatvállalásait. Csak azt követően lehetne hosszú időtartamra, hosszú távra kihatóan olyan döntéseket javasolni, amelyek meghatározzák a magyar önkormányzatok ezen belül is a magyar társadalom jövőjét, a közoktatástól kezdve a szociális szféráig, és nem utolsósorban az állampolgárok mindennapi életét befolyásoló történésekig.

Ezért tehát azt javaslom nem vitatkozva azzal, hogy a költségvetésben megtakarításokat kell elérni, hiszen tartósan nem finanszírozható egyetlen állam sem, hogyha tartósan túlköltekezik , hogy ennek a részleteit azonban, szakmai körök bevonásával oly módon kell áttárgyalni és elvégezni, hogy ez ne újabb államháztartási kiadásokhoz, hanem megtakarításokhoz vezessen, és a helyi demokrácia kis köreinek a bevonásával történjen meg. Minden ellenkező értelmű intézkedés a költségvetés hiányát növeli, a helyi testületek döntési kompetenciáját beszűkíti, és elfordítja nemcsak a helyi önkormányzatoktól, hanem a magyar demokratikus fejlődés minden lehetőségétől. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.)