Tokár István (MSZP)
TOKÁR ISTVÁN, a gazdasági bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés gazdasági bizottsága 1995. április 27-ei ülésén megtárgyalta az 1995. évi pótköltségvetésről szóló, T/901. számon előterjesztett törvényjavaslatot. A bizottság a benyújtott javaslatot 10 igen, 6 nem szavazattal általános vitára alkalmasnak találta.A bizottságban többségi támogatást kapott az a megállapítás, hogy a gazdasági stabilizációs program végrehajtása, illetve azok a teendő intézkedések, amelyek a parlament jóváhagyását igénylik, szükségszerűen érintik a Magyar Köztársaság 1995. évi költségvetéséről szóló törvény egyes előirányzatait. Az előirányzatok változásai olyan mértékűek, ami megköveteli a kormánytól, hogy a törvényben előírt kötelezettségének eleget téve pótköltségvetést nyújtson be a parlamentnek.
A gazdasági stabilizációt és a gazdasági fejlődés megindítását célzó intézkedéscsomag megvalósításával az államháztartás és a központi költségvetés megbomlott egyensúlyának romlása megállítható. Amennyiben e fenti célt megvalósítjuk, az ország további eladósodását megakadályozhatjuk, hitelképesek maradunk és az infláció gyorsulását lelassíthatjuk. Amennyiben a kormány által beterjesztett 1995. évi pótköltségvetési törvényjavaslatot a parlament elfogadja, úgy az eredetileg előirányzott 282 milliárd GFS-rendszerű hiány 156 milliárd forintra mérséklődik.
Az elmúlt két évben Magyarország adósságállománya 7,5 milliárd dollárral nőtt. Ez annak ellenére következett be, hogy exportunk az elmúlt évben 5 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben azonban az import ezt jóval meghaladóan, 35 százalékkal emelkedett.
Ez két dologra hívja fel a figyelmet. Egyrészt rámutat, hogy a magyar vállalkozások, a magyar gazdaság, a versenyképesség a külpiacon romlott, másrészt a belföldi piacról is hamarosan kiszorul a magyar termék. Abban az esetben, ha ez az adósságnövekedés folytatódik, az ország finanszírozhatatlanná válik.
Az intézkedések és a pótköltségvetésbeli előirányzatok fontos célként kezelik a folyó fizetési mérleget és az államháztartás hiányának mérséklését, de nem kizárólag a statikus egyensúly megteremtését szolgálják, hanem megvalósítják a vállalkozói szféra számára a jövedelemátcsoportosítást is.
Amennyiben az intézkedéseket nem tennénk meg, a Magyar Nemzeti Bank oly szigorú monetáris politikára kényszerülne, amely mérhetetlen mértékben megemelné a kamatot és hatalmas inflációt zúdítana az országra. A költségvetés vagy az államháztartás hiányának finanszírozása elvonná a forrást a vállalkozási szférától. Abban az esetben, ha a parlament elfogadja az 1995. évi pótköltségvetést és az előirányzatok teljesülnek, ez 130 milliárd forinttal javítja a vállalkozói szféra pozícióját.
A bizottsági ülésen elhangzott, hogy a pótköltségvetés bevételi oldalán két kockázati tényező a még elfogadható határ közelében van. Az egyik a privatizációs bevétel, amelynek előirányzata 150 milliárd forint, míg az állami vagyonnal kapcsolatos osztalék tervezett összege 10 milliárd. Mint tudjuk, az eredeti elképzelés szerint a privatizációs törvényt az év elején terveztük elfogadni, és még csak a módosító indítványról szavaztunk. Ennek ellenére a 150 milliárd forintos tervezett bevétel nem csökkenthető. Arra viszont számítani kell, hogy az idő előrehaladtával mivel az értékesítési bevételek későbbre halasztódnak növekednek a privatizációs költségek.
A privatizációs bevételek teljesülése fontos feltétele a pótköltségvetésben megfogalmazottak teljesülésének. Elmaradása újabb kiadáscsökkentő intézkedést követelne, vagy a tervezett inflációt jóval meghaladó ármozgással kellene számolnunk. Ezért szorgalmazza a bizottság a privatizációs törvény mielőbbi elfogadását és a tervezett értékesítések lebonyolítását.
A másik kockázati tényező a társadalombiztosítás és a költségvetés kapcsolata. A most benyújtott törvényjavaslat a társadalombiztosítási alapok tartozásának rendezési határidejét decemberre halasztja. Ahhoz azonban, hogy a társadalombiztosítás rendezni tudja tartozásait vagy legalább is garancia legyen a hiány megfizetésére, a társadalombiztosításnak elfogadott költségvetéssel kellene rendelkeznie. Ezért szükséges a társadalombiztosítás 1995. évi költségvetésének mielőbbi benyújtása és a most beterjesztett pótköltségvetéssel egyidőben történő elfogadása.
Tisztelt Ház! A bizottság megnyugvással értesült arról, hogy a költségvetési hiány növekedése április végére megállt. Ezért is támogatja az intézkedési csomagban és az 1995. évi pótköltségvetési törvényjavaslatban elhatározottak szigorú, következetes megvalósítását és a törvénytervezet általános vitájának megkezdését.
Köszönöm szépen a szót! (Taps.)