Akar László
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A mai nappal, az 1995. évi pótköltségvetési törvényjavaslat általános vitájának megkezdésével az Országgyűlés plenáris ülésén folytatódik a kormány stabilizációs programjából levezethető, az önök asztalára letett javaslatok újabb gyűjteményének napirendrevétele. Köszönöm a törvényhozási folyamat felgyorsításában tanúsított támogató megnyilvánulásokat és külön köszönöm az Állami Számvevőszéknek, hogy a vizsgálati jelentését jóval a törvényben biztosított határidő előtt készítette el.Az időkímélő és összehangolt együttműködésnek rendkívül nagy jelentősége van ez esetben is, hiszen a pótköltségvetést kikényszerítő okok mint ahogy azokról a stabilizációs törvénycsomag szükségességének bemutatása során a miniszteri expozé részletesen szólt olyan hatásokat gerjesztettek, amelyeket nem mindegy, hogy időben és mikor terelünk vissza helyes medrükbe.
E beterjesztett pótköltségvetés egy nem szokványos pótköltségvetés, hiszen elsődleges funkciója egy külön tárgyalt, nagy horderejű törvénycsomag költségvetési hatásainak megjelenítése. Lényegében tehát ez a pótköltségvetés a kormány hatáskörében megtett, valamint a stabilizációs törvénycsomagban beterjesztett javaslatok pénzügyi következményeit, az intézkedések költségvetési struktúrára gyakorolt hatásait jeleníti meg.
Az Állami Számvevőszék is ugyanilyen összefüggésben ítélte szükségesnek a pótköltségvetési javaslat kidolgozását, tehát e nagyon fontos alapelvben egyetértés van a Számvevőszékkel.
Szeretném emlékeztetni önöket néhány olyan szempontra is, amelyek miatt a költségvetési egyensúllyal összefüggő gondok rendbetételét előrevetítő realitások, azaz a pótköltségvetés szükségessége nem előzmény nélküliek.
Emlékeztetni szeretném önöket arra, hogy az 1995. évi központi költségvetés elfogadásakor a költségvetés olyan kompromisszumos megoldásokat is tartalmazott, amelyek miatt a költségvetés puhává vált a folyó fizetési mérleg alakulásához és az államadósság szintjéhez, terheihez viszonyítva. Erre a tényre dr. Békesi László pénzügyminiszter úr a vita során és a végszavazás előtti zárszavában is hangsúlyosan rámutatott, és felhívta a tisztelt Ház figyelmét.
Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy tájékoztatást adjak önöknek a központi költségvetés első negyedévi helyzetéről. Teszem ezt azért is, hogy ezzel is rámutassak arra, hogy az első negyedévi folyamatok mind a bevételi, mind a kiadási oldalt érintően nem alakultak kedvezően. A központi költségvetés '95 március végi hiánya 281,6 milliárd forint bevétel és 428 milliárd forint kiadás egyenlegeként 146,4 milliárd forint volt. Ez az éves eredeti előirányzat 51,8 százaléka, amely az időarányosnak több mint kétszerese.
A központi költségvetés első negyedév végi egyensúlyromlását az okozta, hogy a bevételek március végén 5,2 százalékkal maradtak el az időarányostól, ezzel egyidejűleg pedig a kiadásokat időarányosan kellett teljesíteni. A már említett deficit a negyedév végén figyelmet érdemlő tüneti jelzés volt a tekintetben, hogy a költségvetési és a pénzügyi folyamatok kezelést igényelnek.
Bár végleges adatunk még nincs az április végi költségvetési helyzetről, de az már nagy biztonsággal ma is látható, hogy a hiány tovább nem nőtt. Ez azt jelenti tehát, hogy igenis sikerül, mégpedig eredményesen sikerül a költségvetési finanszírozás egyébként kétségtelenül nem könnyű feladatait kezelni.
A stabilizációs intézkedések kiadáscsökkentési követelményei egyáltalán nem öncélú törekvések. A hiány csökkentése az alfája a gazdaság mai stabilizálásának és jövőbeni fejlődésének. Mert igaz a már ezerszer elmondott, de mégsem elégszer hangoztatott alaptétel: nem engedhető meg, hogy a költségvetés a már gigászi forráslekötésével rátelepüljön a gazdaságra, minden szabad forrást lekössön, ezzel megbénítsa a gazdasági életet és csírájában elfojtsa a prosperitást.
Tehát ma már arról van szó, hogy a pénzpiacra nehezedő költségvetési és államháztartási terheket könnyíteni kell. Egy vállalkozásbarát kormánynak csak ilyen szemléletű költségvetéspolitika jelenthet alternatívát. Hiszen ahogy önök is megbizonyosodtak a beterjesztett költségvetési törvényjavaslat alapján, a kamatfizetési teher rendkívül magas, ez évben 34 milliárd forinttal tovább nő és a végsőkig ellehetetleníti, determinálja a költségvetéspolitika mozgásterét. E fojtogató helyzetben tehát szükségszerű lépés a hiány mérséklése.
Tisztelt Ház! Ilyen indíttatásból tehát a napirendre tűzött pótköltségvetési törvényjavaslatban a stabilizációs intézkedésekkel összefüggő pénzügyi hatások átvezetésével a kormány a központi költségvetés hiányának számottevő, 127 milliárd forintos csökkenéséhez kér parlamenti jóváhagyást. Engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül röviden rávilágítsak a hatások irányaira és mértékeire.
A bevételi oldal stabilizálására tett javaslatok: szükségesnek tartjuk, hogy a távközlési koncessziós bevételekből 16 milliárd forint a központi költségvetésbe befizetésre kerüljön, abból a megfontolásból, hogy a koncesszióba adás az állami tulajdon használatának átengedését jelenti, de azért is, mert a távközlés versenyszféra-jellegére tekintettel ilyen mértékű, az államot megillető bevétel visszahagyását indokolatlannak is tartjuk.
Az 1995. évi tervezett vámbevételeket 133 milliárd forintban számszerűsítettük. A nemzetközi, a belső piacot védő korlátok fokozatos lebontása érdekében a vámtételek és a statisztikai illeték egy százalékos csökkentésén alapult ez a prognózis. A gazdasági szükségszerűség azonban a belső piac működési feltételeinek fokozott védelmét igényelte, ez irányú lépések már az elmúlt év végén is történtek az agrártermékek körében.
Az 1994. évi tényleges export-import tendenciák alapján azonban ennél szélesebb hatókörű intézkedés vált szükségessé. Ezért a nemzetközi megállapodásokban lehetővé tett módon, más közép-európai országokban már korábban alkalmazott vámpótlékot vezettünk be, amivel előreláthatólag 56 milliárd forint többletbevételt realizálhatunk ebben az évben.
A vámpótlék-konstrukcióval a kormányzat a hasonló belföldi termékek térhódítását reméli. Az intézkedés nem rontja a beruházási kedvet, minthogy a technológiai színvonal fejlesztését szolgáló beruházási eszközök után a vámpótlék visszaigényelhető. Természetesen ezt a jogszabály biztosítja, a vámmentes behozatalt a vámpótlék nem terheli. Ezen túlmenően az energiahordozók behozatalát sem terheli a vámpótlék.
Az intézkedések lehetőséget teremtenek arra, hogy a belföldi termelési kapacitások megerősödjenek. Az előre meghirdetett árfolyamlépésekkel összefüggésben a vámbevétel további, mintegy 25 milliárd forint összegű növekedése várható. Az árfolyamváltozás persze, mint elsődleges célt, az exportérdekeltség javulását is szolgálja.
Az általános forgalmi adó és a fogyasztási adó 1995. évi előirányzatát a kormány március 12-ei csomagjában szereplő intézkedések részben közvetlenül, részben közvetve érintik. Az előirányzatok korrekciója során mind a növelő, mind pedig a csökkentő hatásokat törekedtünk reálisan számításba venni. Így például számoltunk a vásárolt fogyasztás magasabb áremelkedésből származó értéknövekedésének az áfa összegére gyakorolt pozitív hatásával, de becsültük a vásárolt fogyasztás várható összetételváltozásának negatív áfavonzatát is.
A fogyasztási adót illetően pedig a hto-utalványok megszüntetésén és a személygépkocsik fogyasztásiadó-emelésén kívül a motorbenzin várható fogyasztáscsökkenésének hatását is figyelembe vettük. Számoltunk azzal is, hogy az adóellenőrzés szigorítása már az idén is bizonyos áfa- és fogyasztásiadó-bevételi többletekben jelentkezik.
(9.20)
A felsorolt tényezők figyelembevételével az áfa 429 milliárd forintot kitevő eredeti előirányzatát 9 milliárd forinttal, a fogyasztási adóét pedig kereken 10 milliárd forinttal, mintegy 5 százalékkal emeltük.
Mint ismeretes, a költségvetés bevételi érdekeit igen súlyosan sérti az úgynevezett feketegazdaság léte és fokozódó térnyerése, ezért a visszaszorítása kiemelten fontos, tudatosan felvállalt kormányzati szándék. A feketegazdaság nem egyszerűen bevételi kérdés, hiszen elburjánzása nem egyszerűen bevételektől fosztja meg az elosztórendszereket, hanem a tisztességtelen árversennyel irreális konkurenciát teremt és elvtelen együttélésre kényszeríti a legális gazdaságot, gátolja a feketemunka révén az egészséges munkaerőpiac kialakulását és deformálja a munkaadó, munkavállaló közötti alkumechanizmusokat, súlyosan torzítja a nemzetgazdasági teljesítmények, a GDP valós számbavételét, serkenti a szervezett bűnözés intézményesülését, aláássa a társadalombiztosítást és hasonlóan romboló a hatása az adómorálra is.
A stabilizációs program tárgyalása, vitája során éppen ezért szinte minden érdekképviselet számon kérte a kormány ez irányú tevékenységét, a feketegazdaság visszaszorítása érdekében szükséges intézkedések megtételét. A kormány ez ügyben azonnali és határozott lépésekre szánta el magát. E program része, hogy a feketegazdaság elleni küzdelemben leginkább érintett szervezetektől a megszorító intézkedések forrásokat nem vonnak el, ellenkezőleg, a működési feltételek javítása érdekében ezek többlettámogatást kapnak a megnövelt feladatok eredményes teljesítéséhez.
Ezért javasoltunk az APEH, a VPOP és a rendőrség részére 3 és fél milliárd forint összegű többlettámogatást, amely számításaink szerint a feltárt többletbevételekben többszörösen térül majd meg. Természetesen a feketegazdaság elleni küzdelem ebben nem merül ki. A kormány állandó operatív koordináló szervezeti egységet hozott létre az érintett szervezetek e tevékenységének összehangolására, és a határozottabb hatósági fellépés érdekében szükséges jogszabály-módosítások előkészítése is folyamatban van.
A kiadási oldalon több előirányzatot nem érint a takarékosság. Így a szigorító intézkedések az agrárgazdaság támogatási előirányzatait nem csökkentik, sőt a pótköltségvetés 20. §-ának értelmében a jóváhagyott előirányzat 4 milliárd forinttal túl is léphető. A kormányzati beruházások forrásfedezetét sem javasoljuk szűkíteni. Néhány fontosabb kiadáscsökkentő lépésre azonban fel kívánom hívni a figyelmet.
A magánlakás-építés költségvetési támogatásának rendszere nem változik. Az új lakás építéséhez, vásárlásához a gyermek után igénybe vehető lakásépítési támogatás elmúlt év novemberében háromszorosára emelt összege sem változik, két gyermek esetén továbbra is 1,2, három gyermek után 2,2 millió forint marad. A kormányrendelet most hatályba lépett módosítása alapján viszont az igénybevételre jogosító szobaszám és építésiköltség-határ csökkentésre került. Ez azt jelenti, hogy a kedvezmény nem vehető igénybe a méltányolható lakásigény mértékét meghaladó szobaszámú és az átlagosnál drágább, költségesebb lakás építéséhez vagy vásárlásához. Megszűnt az ugyanazon gyermek után a különbözet erejéig terjedő támogatáskülönbözeti igénybevételi lehetőség. A fiatal házasok első lakáshoz jutásának és a legrászorultabb családok támogatási rendszere nem módosul.
A változások pénzügyi hatásai a költségvetés kiadásaiban mintegy 4 milliárd forint megtakarítást tesznek lehetővé. A stabilizációs törvénycsomag kapcsán a miniszteri expozé részletesen foglalkozott a szociális ellátórendszerek átalakításával. Ezért a pótköltségvetés tárgyalásakor nem kívánom mindezt megismételni, csak röviden szólok e kérdésekről.
A pótköltségvetésben megjelenik az ellátórendszer átalakításának ez évi anyagi konzekvenciája, tehát a népjóléti, a belügyi fejezetnél csökkennek egyes ellátások előirányzatai, illetve egyes tételek elmaradnak. Így nem kerül sor a családok egyszeri támogatásaként tervezett 4,7 milliárd forint folyósítására, illetve a gyesnél, a gyednél, a gyetnél előirányzott jogkiterjesztő lépésekre. Az ellátórendszerek átalakításával megkezdődik az államháztartási reform végrehajtása a szociális területen.
Mindez azt eredményezi, hogy megszűnik az alanyi jogon járó ellátások meghatározó jellege, és helyébe a megváltozott gazdasági-társadalmi viszonyoknak megfelelő rászorultsági elvi jogosultság lép. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy amit megtakarítunk, azt részben visszaforgatjuk és a valós szociális problémák enyhítésére fordítjuk. Erről később az önkormányzatok támogatásával összefüggésben szólok.
Az eredeti szándékoktól eltérően nem változik érdemben a társadalombiztosítási alapok és a központi költségvetés kapcsolata. A megelőlegezési számla igénybevétele azonban az alapok számára csak előzetesen benyújtott pénzellátási terv alapján lesz lehetséges. Sajnos, hangsúlyoznom kell, hogy ha nem teszünk további reformértékű intézkedéseket, akkor a következő években súlyos és növekvő hiánya lesz az alapoknak. Ezért az alapok konszolidációját csak akkor vállalhatjuk fel, ha meg tudjuk alapozni a társadalombiztosításnak a tartós egyensúly irányába történő elmozdulását. A törvényjavaslat alapján számolunk ezzel, és ezért a megelőlegezési számlán fennálló tartozásállomány rendezésének új határideje '95. december 31.
Mindez már előkészíti a kincstári rendszer elindítását, amely majd a társadalombiztosítás és a költségvetés kapcsolatát tartósabb alapokra helyezi.
Természetesen valódi megoldást a társadalombiztosítás reformja hozhat, amelynek során megvalósulhat az ellátások és a járulékfizetés összhangjának alapelve. Végül nem titkolom azt a határozott szándékunkat sem, hogy a munkáltatót terhelő tb-járulék mértékének csökkentését megvizsgáljuk, és lehetőleg már 1996-tól meg akarjuk kezdeni a 44 százalék mérséklését.
A központi költségvetési szervek előirányzatainak csökkentése alapvető követelmény. Az előirányzatok csökkentését létszámcsökkentéssel kell megalapozni. A személyi juttatások támogatásarányos előirányzatának 3 százalékos csökkentése a kapcsolódó tb-járulékkal együtt összességében 4,2 milliárd forint megtakarítást eredményez.
A fentieken túlmenően a fogyasztás visszafogását szolgálja a támogatásarányos felhalmozási, tárgyi eszközbeszerzésre vonatkozó előirányzatok 10 százalékos csökkentése. Az egyes fejezeti kezelésű ágazati szakmai célfeladatok, címzett- és céltámogatások és az alapítványok támogatási előirányzatainak 15 százalékos mérséklése 3,5 milliárd forintos megtakarítást jelent.
A helyi önkormányzatok támogatásánál, eltérően a központi költségvetési szervektől, a kormány általános támogatáscsökkentést nem javasol. A stabilizációs törvényjavaslathoz kapcsolódóan azonban néhány változtatásra szükség van.
Első helyen kell szólni a helyi önkormányzatok támogatási előirányzatának a szociális alapellátáshoz kapcsolódó 6 milliárd forintos összegű növeléséről. Ez az önkormányzatokat a települések szociális paramétereinek, így a munkanélküliségnek, az inaktív lakosság arányának függvényében illeti meg. E célelőirányzatból az önkormányzatok a helyi szociális rendeletüket kiegészítve az átmeneti segélyezés, valamint a lakásfenntartási támogatás keretében adhatnak támogatást a legrászorultabbaknak, és módjuk nyílik a háztartási tüzelőolaj-utalványok megszűnése miatt jelentkező feszültségek oldására is.
Ugyancsak az önkormányzatok szociális feladatainak teljesítését segíti a Foglalkoztatási Alap 3 milliárd forint összegű többlettámogatása, mivel azt kifejezetten az önkormányzatoknál a közhasznú munka szervezésének ösztönzésére lehet felhasználni.
A stabilizációs programmal szinkronban a pótköltségvetési törvényjavaslat részletesen szabályozza az önkormányzatok hitelfelvételének korlátozását is. Szükségessé vált az államháztartásról szóló törvény és a költségvetési törvény összhangjának megteremtése a helyi önkormányzatoknál az időarányostól eltérő finanszírozási szabályok megváltoztatása kapcsán.
Itt is hangsúlyozni kívánom, hogy a Pénzügyminisztérium csak a legvégső esetben kíván az önkormányzatok normatív állami hozzájárulásának átmeneti csökkentéséhez nyúlni. A kormány pénzügyi stabilizációs lépéseinek egyik elemeként az általa vállalt egyedi kezességekből eredő, későbbi években esetlegesen jelentkező költségvetési terhek korlátozását szolgálja, hogy az 1995-ben vállalható ilyen kezességek felső határát az eredetileg jóváhagyott, a kiadási főösszeghez viszonyított 2,5 százalékról 1,5 százalékra javasolja mérsékelni a törvényjavaslat.
Az intézkedés ugyanakkor a nemzetgazdasági érdekekből feltétlenül indokolt igények honorálására az eddigi idei kötelezettségvállalásokat figyelembe véve még megfelelő mozgásteret biztosít. A kormány export-offenzívájának elősegítését célozza az Exim Bank tevékenysége beindításának meggyorsítása, eszközeinek erősítése. A bank által kormányzati költségvetési kezességvállalás mellett vállalható garanciaügyleteknél a törvényjavaslat rögzíteni indítványozza, hogy a megjelölt megemelt felső határ 16 és fél milliárd forint kizárólag az exportügyletekre vonatkozik. Ez teszi lehetővé, hogy az év során a bank vegye át az energiaimportőrök számára a költségvetési törvény felhatalmazása alapján adható garanciák nyújtásának funkcióját.
Ezen túlmenően az Exim Bank részére 200 millió forint kamatkiegyenlítő támogatást is javasol a pótköltségvetés. A költségvetés évközi likviditási gondjainak enyhítésére az államháztartási reform céljaival egyezően kérjük annak jóváhagyását is, hogy valamennyi elkülönített állami pénzalap számláját a Magyar Nemzeti Bank kezelje. Parlamenti felhatalmazást kérünk arra, hogy a számlák átadására egyedi mérlegelés alapján legkésőbb 1995. december 31-ig a kormány halasztást engedélyezhessen.
(9.30)
Tisztelt Ház! Azt nagyon fontos tényként említem meg, hogy az Állami Számvevőszék jelentésében megfogalmazottakkal többségükben egyetértünk. Legalább ilyen hangsúllyal emelem ki azt a tényt is, hogy a jelentés semmiféle olyan megállapítást nem tett, amely törvényességi szempontból megkérdőjelezné a pótköltségvetést.
Az ÁSZ észrevételeinek többsége jövőbe mutató, ezek hasznosítására szándékaink szerint mód lesz az 1996. évi költségvetés kidolgozása során.
Az Állami Számvevőszék jelentésére vonatkozó pénzügyminisztériumi tételes, pontonkénti választ a képviselő hölgyek és urak megkapták. Ezért egy-egy részletkérdésre ezúton nem is térek ki, de ki szeretném emelni azt, hogy a privatizációs bevétel biztosításának fontosságára a Számvevőszék jelentése is hangsúlyt helyezett. Köszönet illeti az Állami Számvevőszéket azért, hogy felhívta erre a figyelmet.
Tudjuk, hogy ez a beterjesztett pótköltségvetés bevételi előirányzatának teljesítéséhez elengedhetetlen. Nem kis tételről van szó, hiszen az a 150 milliárd forint példának okáért a társasági adó éves előirányzatának csaknem háromszorosa, egy másik példával szemléltetve, a gazdálkodó szervezetek összes befizetésének pedig közel a fele.
E bevétel elérése érdekében nem lehet kétséges, hogy a kormánynak mindent meg kell tennie. Nem törhet meg a privatizációs folyamat, s érvényt kell szerezni a felgyorsításra kinyilvánított kormányzati akaratnak.
Tisztelt Ház! Úgy érzem, a végére maradt még egy tisztem, egy kérés, amelynek lényege igazából nem teljesen előzmény nélküli. A stabilizációs törvénycsomag általános vitájának megkezdésekor is érintette a miniszteri expozé már e gondolatot, persze akkor tágabb értelemben. Ezúttal tehát kérem a tisztelt Házat, hogy a pótköltségvetést jobbító javaslataikat annak figyelembevételével szíveskedjenek megtenni, hogy a javasolt hiány nagysága mindenképpen tartható legyen. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps.)