Csépe Béla (KDNP)

1995. május 2.

CSÉPE BÉLA (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Vannak dátumok, melyekről sokáig és sokszor beszél az ország. Ilyen 1995. március 12-e, amelyet egyesek feketevasárnapnak kereszteltek el, szabaddemokrata berkekből pedig azt hallottuk, hogy e naptól kezdve felemelt fővel járhatunk, mivel elkezdett dolgozni a kormány.Ellenkező megítélések közepette is tény, hogy itt súlyosodik a társadalom asztalán egy törvényjavaslat-csomag, mely a közvéleményben tekintve a lakosság életkörülményeire gyakorolt negatív hatását a következő súlyos problémákat veti fel:

Ha igaz, hogy e lépéseket már jóval korábban meg kellett volna tenni, a szakértelem és a gyors cselekvés kormánya legalábbis amilyennek magát választói előtt mutatta, és amilyennek a választók döntő többsége látta is miért nem cselekedett azonnal hatalomra kerülése után vagy legalább a múlt év végén, az akkori pótköltségvetés kapcsán, vagy az idei költségvetés benyújtásakor, szintén még a múlt év végén?

Ha már az érdekegyeztetések megkerülésével mivel hallottuk, hogy erre már nem lát lehetőséget a kormány, gondolok a társadalmi-gazdasági megállapodásra, másrészt az igen lassan és nehezen döcögő ÉT-tárgyalásokra erre a lépésre szánta el magát a kormány, vajon ez a csomag az egyetlen alternatíva-e, az egyetlen kivezető út-e, vagy netán a helyzet további romlásához vezet? Ez a két kérdéskör foglalkoztatja a közvéleményt a benyújtott törvénycsomag kapcsán.

Az első kérdésre a mi válaszunk:

A kormány, sajnos, egyáltalán nem szakértő módon kezdett hozzá munkájához. Súlyos mulasztásai mint például a privatizáció leültetése olyan külső és belső bizalomvesztéshez vezettek, amelyből most megkésett cselekvéssel, a politikai felelősséget még mindig az elődökre hárítva, e csomaggal próbál kitörni.

A második kérdésre válaszunk: Modernizációs program, a gazdasági kitörési pontok felvázolása nélkül ez a csomag nem hiteles. Olyan, az ország jövője szempontjából létfontosságú területek, mint az oktatás, a kultúra, a gyermeknevelés, az orvosi ellátás megtámadásával hosszú távon mindenképpen káros, s rövid távon is a már megindult gazdasági növekedés megállítását eredményezheti.

Mi, súlyos kritikánk mellett, elismerjük, hogy a kialakult helyzetben mindenképpen lépéseket kell tenni a külső és belső egyensúlyhiány javítására; ez elodázhatatlan. Kritikánk mellé konkrét elgondolásokat is szeretnénk tenni, és amint körülbelül másfél órával ezelőtt a pótköltségvetési vitában megtett hozzászólásomban jeleztem, ennél a hozzászólásomnál szeretnék ezekre részletesebben kitérni. Ott is vázoltam egy-két főbb elképzelésünket, lényegében azt folytatnám most.

Így most hozzászólásom második részében nem a kormánycsomag egyes részeinek bírálatát szeretném gyakorolni, nem kívánom most felsorolni, hogy mik azok, amelyekkel semmiképpen nem tudunk egyetérteni, amelyeken változtatni kell; ez majd módosító javaslatainkban is tükröződni fog. De fel szeretném vázolni kritikánkkal elő kívánjuk segíteni , hogy mégis melyek azok a tényleges lépések, amelyek felé véleményünk szerint fordulni kell és amelyek alapján a magyar gazdaságnak még mindig van esélye a kitörésre.

Mindenekelőtt a növekedés feltételeinek biztosítása, a növekedés stabilizálása, az exportlehetőségek, a termékváltás elősegítése, természetesen kiemelt hangsúllyal az egyensúlyhiány kezelésére és kézbentartására. Itt is kiemelném amit a pótköltségvetéssel kapcsolatban is kiemeltem , hogy a legnagyobb fontosságú az infláció fékentartása, hiszen az minden számítást, a pótköltségvetésben tervezett dolgokat is áthúzhatja.

Ennek keretében, többek között az importban törekedni kell a feldolgozási fok csökkentésére, végre kell hajtani az Exportgarancia Rt. tevékenységének korábban elhatározott kibővítését, s meg kell teremteni az Eximbank működőképességét. Bővíteni kell az exporthoz kapcsolódó költségvetési garanciákat, biztosítani kell az export lebonyolításához szükséges forgóeszköz-hitelek kamattámogatását.

Az adminisztráció könnyítésével, a foglalkoztatáshoz fűződő kedvezményekkel növelni kell a bérmunka ösztönözöttségét, és biztosítani kell az ahhoz behozott alapanyagok vámmentességét. Ösztönözni kell a műszaki fejlesztést, a magyar szellemi értékek védelmét, az innovációt ez egy rendkívül lényeges pont , jövőnket ássuk el, ha erre csupán a GDP 0,6-0,7 százalékát fordítjuk, mint jelenleg. Ez még a jelenlegi körülmények között is megengedhetetlen, mert úgy, ahogy a gyermekneveléssel kapcsolatban súlyos aggályainkat fejeztük ki a jövő megmentése érdekében, a konkrét gazdaság jövője szempontjából a műszaki fejlesztés, az innováció elengedhetetlen.

(14.10)

Ösztönözni kell a kutatói hálózat újraszervezését, működőképességének megteremtését.

Csökkenteni kell a társadalombiztosítási járulékokat, és a felszabaduló pénzösszegeket a gazdaságfejlesztés többletforrásául kell felhasználni. Olvastuk a Bokros-csomagban is, amelyet pénzügyminiszterré történt kinevezése előtt ismertünk meg, és többször hallottuk a kormány részéről is, hogy ezt tervezik. Azonban ez nagyon késik. Szinte képtelen intézkedésként tudom értékelni a kormányprogramban azt a pontot, amikor a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók tb-járulékát a jelenlegi 10 százalékról 44 százalékra emeli, aminek tulajdonképpen nincs ellenszolgáltatása. Ez egy olyan adó jellegű lépés, ami véleményem szerint inkább a feketegazdaság felé tereli ezeket a fontos lakossági szolgáltatást ellátó kisvállalkozókat.

Hogy tovább folytassam a sort: növelni kell a mezőgazdasági és az élelmiszeripari támogatásokat, és azok folyósításait hatékonyabbá kell tenni.

Az export alulszámlázásából és az import felülszámlázásából adódó tőkekivonást haladéktalanul meg kell szüntetni, de legalábbis radikálisan csökkenteni kell az érintett országok vámszerveivel való együttműködés és a hazai adóellenőrzés hatékonyabbá tételével.

Biztosítani kell az MNB reprokamatának csökkentésével a vállalkozói szférában a könnyebb és kedvezőbb hitelhez jutási feltételeket.

Sokszor elmondtuk már a rövidesen megszavazásra kerülő privatizációs törvénnyel kapcsolatban, de azt hiszem, ebből a sorból sem hiányozhat, hogy a privatizáció során preferálni kell a széles tulajdonosi réteg a hazai tulajdonosi réteget értem alatta , ezen belül a működő magyar középosztály megteremtését és a tőkeemeléses privatizációt. Növelni kell a hazai gazdaság termelékenységét, hatékonyságát, a gazdaság, a belpiac védelmét. Elfogadjuk, hogy a növekedésnek exportorientáltnak kell lenni, de ez semmiképpen nem lehetséges a belső piac védelme nélkül, a magyar gazdaság szerkezete nem állítható át egy exportorientált, csak export irányú növekedésre.

Haladéktalanul meg kell kezdeni a feketegazdaság adóellenőrzés alá vételét. Ez lényegében már megkezdődött, várjuk a kormány ez irányú, már jelzett törvénycsomagját. De itt is szeretném felhívni a figyelmet valamire. Elismerve ezeknek a törekvéseknek a helyességét, fontosságát ehhez mi is sok sikert kívánunk , de nem lehet olyan intézkedéseket hozni, amelyek ugyanakkor a feketegazdaság felé terelik a vállalkozókat és a lakosságot. Tehát e kettő között ellentmondás van. Itt ismét megemlítem, hogy például a tb-járulék, amely ebben a csomagban van, erősen ilyen jellegű. Ilyen ellentmondásokat, véleményünk szerint, kerülni kell. Legyen egyértelmű az, hogy tisztességes szabályozást akarunk, és akkor lehet megkívánni teljes mértékben az adózási fegyelmet és így a feketegazdaság felszámolását.

Meg kell teremteni a gazdaság számára nélkülözhetetlen szakemberképzés kiszélesítését, minőségének emelését. Ez az oktatással összefüggő dolog, amire a szakszervezetek a tüntetések során kiemelten felhívták a figyelmet. Európai integrációnk nem lehetséges úgy, ha az oktatást, a szakemberképzést leültetjük. Remélem, hogy ez nem következik be, mert ez is olyan létfontosságú terület, amelyet nem lehet feláldozni egy rövid távú egyensúlyjavítás érdekében.

Fel kell gyorsítani az infrastruktúra fejlesztését, különösen a halmozottan hátrányos helyzetű területeken.

Végül egy nagyon fontos dolgot szeretnék megemlíteni ismét ebben a Házban, amit már többször mondottunk, és ami lényegében nem igényel forrást, ez pedig a családi típusú jövedelemadózás megteremtése. Tudom, hogy ez nem lehetséges egyszerre, de azért örömmel üdvözöltük volna már a kormánycsomagban, hiszen ezt már a múlt évben többször felvetettük. Gyakorlatban arról van szó, hogy ehhez nem kell forrás, a mindenkori adószintet kell behajtani, de olyan módon, hogy azok a családok, ahol eltartottak vannak, az eltartottak számától függően adózzanak, és így sokkal inkább megvalósul a társadalmi igazságosság, és a költségvetés is a pénzénél marad . Mindazok a terhek, amiket most a családokra rak a kormány, egy ilyen típusú adózás mellett egészen másként jelennének meg a társadalomban. Tehát ismét felhívjuk a kormány figyelmét arra, hogy készítse elő ennek az adórendszernek a bevezetését, és ha nem is most rögtön, de az év vége felé szeretnénk törvényjavaslat formájában látni.

Talán még annyit említenék meg ezt már lényegében a költségvetési hozzászólásomban elmondtam , hogy igen sok lehetőséget látunk még a késlekedő államháztartási reformban. Tulajdonképpen abból ki lehetett volna váltani a szociális területeknek ezt a fajta terhelését, ami most vélhetően bekövetkezik. Tudniillik az államháztartási reform jelentheti egy állampénztár megteremtését, amelyben súlyos milliárdok megtakarítása lehetséges a pénzforgalom csökkentése által. Itt is felvetem, hogy a belső államadósság de kizárólag a belső államadósságra gondolok kamatterhei is valamilyen módon csökkenthetők talán még a jelenlegi helyzetben is.

Összefoglalva ezt a hozzászólásomat, lényegében súlyos a kritikánk. A kormány szociális érzéketlenséggel nyúlt hozzá ehhez az egyensúlyi problémához, holott ezt megtehette volna egyrészt társadalmi érdekegyeztetéssel is, ami sajnos nem sikerült. Másrészt, ha már ez nem sikerült, akkor nagyobb szociális érzékenységet kellett volna mutatnia. Mi a magyar gazdaság helyzetét, hasonlóan a kormányhoz, súlyosnak látjuk, de egyáltalán nem reménytelennek, és azok az utak és irányok csak részben felelnek meg várakozásainknak, amelyek a kormány szándékait is jelentik, de semmiképpen nem e törvénycsomag tartalmában. Ezért a tartalmi összetétele miatt tehát nem azon szándéka miatt, hogy az egyensúlyi helyzet javuljon, hanem kizárólag a tartalmi összetétele miatt nem tudjuk támogatni. Köszönöm szíves figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.)

(14.20)