Pusztai Erzsébet (MDF)

1995. május 7.

DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek a pánikcsomagnak a politikai vitája során a kormány ellenérveket, érveket kért az ellenzéktől. Az elmúlt napok vitájában tapasztalhatták, hogy ezeket az érveket és ellenérveket nemcsak az ellenzéktől, hanem a kormánypárti, a témához értő képviselőktől is megkapták; és érdekes módon a kifogások és ellenérvek időnként szó szerint összecsengenek.Mi magyarázatot szeretnénk már végre kérni, illetve megoldást arra a számtalan problémára, amit eddig fölvetettünk, és amit még fel fogunk vetni.

Igen, Béki Gabriella azt mondta, hogy nehéz dolga van a kormánypártnak akkor, amikor egy ilyen megszorító nehéz intézkedést kell hozni és mi, akik kormányon voltunk, nyilván pontosan tudjuk, hogy ez milyen nehéz feladat. Mégsem ezt kérjük számon a jelenlegi kormánypártoktól. Hanem azt kérjük számon, hogy homlokegyenest az ellenkezőjét teszik annak, amit ígértek, márpedig tudniuk kellett az ígéret pillanatában, hogy ez az ország milyen helyzetben van. Éppen ezért volt rendkívül tisztességtelen az a négy évig tartó politizálás.

Az indokolás rendkívül fontos. A kormány azt mondja, igazságosabban akarja elosztani a szociális ellátásra jutó forrásokat. Ebben a csomagban nem újraelosztásról van szó. Ebben a csomagban az eddig meglevő ellátórendszerek egy részének megszüntetéséről és ellátások megvonásáról van szó. Szó sincs arról, hogy a megmaradó ellátások megemelkednének, hogy az így felszabaduló forrásokat visszaosztanák rászorultsági elv alapján. Nem kaptunk hatástanulmányokat, nem kaptunk számításokat arról, hogy a bevezetett intézkedések más oldalon, más ágon mit eredményeznek. Kaptunk ehelyett néhány rendkívül érdekes indokolást. Például ilyet: ma, a piacgazdaság viszonyai között az várható el, hogy az emberek a teljesítmények és így a munkabérek növelésére tegyenek erőfeszítéseket mondja a magyarázó anyag, miközben a kormány a másik oldalon azt mondja, hogy reálbércsökkentésre van szükség. Hát hogyan lehet a jövedelem növelésére erőfeszítést tenni, miközben a másik oldalon ezzel egyidőben a reálbéreket csökkentik? Ez is egy érdekes kérdés.

Rendkívül magvas magyarázatot találtam még emellett a magasabb jövedelmű családoktól történő elvonás indokolásában: feltehető az is, hogy a nagyobb jövedelmű családokban általában kevesebb gyermeket nevelnek. Hát mit mondjak, rendkívül tudományos, rendkívül megfontolt, rendkívül megalapozott állításról van szó: "feltehetően". Nem tudom, honnan jött ez a megállapítás, ugyanezen elv alapján az ellenkezőjét is feltehetnénk. Nem hiszem, hogy ennek alapján megindokolható egyetlen lépés is ebben a csomagban.

Arról beszél mindenki, hogy a szociálpolitikai rendszer átalakításáról van szó. Egy ország szociálpolitikai rendszere nagyon soktényezős. Tartalmazza a nyugdíjat, a munkanélküli-ellátást, a fogyatékosok ellátásait nagyon sok részletkérdésből áll. Ez a csomag mégis szinte kizárólag a családtámogatási rendszerek úgymond átalakításáról beszél. És azt mondja, hogy csak a magasabb jövedelműektől vesz el.

Nézzük át a csomag legfontosabb elemeit és az ezzel kapcsolatos problémákat!

Első az állapotos nő terhességének ideje alatt a várandóssági pótlék, ami eddig a betöltött harmadik hónapos terhesség után járt és a megemelt gyermekszámnak megfelelő családi pótlék volt. Kérem, ezt mindenkitől megvonják, legyen az bár a legnyomorultabb ebben az országban, keressen az bár rettenetesen keveset, vagy ne is legyen semmilyen jövedelme, ezt az összeget minden családtól, jövedelmi viszonyoktól függetlenül, egyformán megvonják.

Mi volt a célja ennek a várandóssági pótléknak, amit mi vezettünk be, és ami egészen példátlan ellátás volt valóban Európa-szerte. Mi volt ennek a célja? Az, hogy az állapotos nő a terhesség ideje alatt egészségesebben táplálkozhasson hiszen kiegészítettük a jövedelmét , egészségesebben öltözhessen, és előre felkészülhessen a gyermek fogadására; hiszen az anyasági segélyt a szülés után kapja meg a pelenkát nem veheti meg két hónappal később.

Most ez mindenki számára megszűnik, és helyette lesz egy anyasági segély, ami tízezer forint. Ha nem vezettük volna be a várandóssági pótlékot, akkor '93. januárjában lett volna tízezer forint ez az anyasági segély. Tehát azóta a pénz értékének csökkenése messze túl van már azon, hogy ilyen alacsonyan lehetne ezt az ellátást megállapítani.

A következő a terhességi-gyermekágyi segély. Itt arról van szó, hogy eddig hat hónapig minden anya egyformán az eddigi teljes keresetét kapta; ezek után mindenki csak 70 százalékot. Kérem, nincs jövedelemhatárhoz kötve: magas jövedelmű is csak a keresete 70 százalékát kapja, és a létminimumon kereső vagy a minimálbért kereső is csak az 50 (sic!) százalékát kapja. Mennyivel lesz ez kevesebb egy családnak? A legrászorultabb, legszegényebb családnak? Éppen az 50 százaléka lesz annak, amit eddig kapott.

(21.10)

Tehát itt megint nem igaz a rászorultsági elv érvényesítése.

A táppénz, a gyermekápolási táppénz kérdése. A gyermek ápolására fél évig 70 százalék, majd számomra teljesen megmagyarázhatatlanul fél év után keresetének 50 százaléka a táppénz. Mi a különbség egy öthónapos gyermek influenzája és egy hathónapos gyermek influenzája között? Mi a különbség a család anyagi jövedelmében, és miért akarjuk hazugságra kényszeríteni az orvosokat és a szülőket egyaránt?

Gondolják persze lehet a Pénzügyminisztériumban ilyet is kitalálni , hogy lesz olyan orvos, aki ki fogja írni a gyermeket, holott tudja, hogy az anya a fizetésének csak 50 százalékát fogja megkapni? Azt fogja tenni, hogy ilyen esetben az anyát fogja táppénzre kiírni, és akkor 70 százalékot kap. Miért kell ezt az országot és az egészségügyi ellátóhálózatot hazugságokra kényszeríteni?

A következő kérdés a gyes és a gyed ügye. Egyértelmű volt mindenki számára és nagyon-nagyon régóta hangoztatott program: alanyi jogúvá tesszük a gyest. Mi magunk is ezt vallottuk, meg is terveztük, el is indítottuk, források híján nem volt rá mód. Miért volna erre olyan nagy szükség? Azért, amiről már nagyon sok képviselőtársam beszélt, pályakezdő munkanélküliek, bármennyire szeretnének, nem tudnak munkához jutni, éppen ezért az első gyermek megszületése után talán a gyermekgondozási segély nagyon sokat jelenthetne a családnak. Most ez sem következik be, és emellett még a gyed rendszere is megszűnik. És itt megint nagyon komoly számítások hiányoznak.

Tavaly az első három negyedévben 136 ezer nő volt gyeden és 114 ezer nő volt gyesen. Kérem, kiszámolták, hány gyeden lévő nő lesz jogosult gyesre? Nem tudjuk, találgathatunk. Hány lesz, aki nem lesz jogosult gyesre sem? Talál-e majd bölcsődét, mert nincs bölcsődei férőhely. Egy bölcsődei férőhely fenntartása, ha már megvan, évente 210 ezer forint. Tavalyi évben a gyed átlaga 11150 forint volt. Ha ezt felszorzom és azt mondom, mondjuk az idén már 13 ezer forint lenne, akkor is egy évben a gyedre kifizetett összeg messze alatta marad egyetlen bölcsődei férőhely fenntartásának. Kiszámoltáke, hogy mekkora ez a különbözet? De ha nem talál bölcsődei férőhelyet és nem is jogosult gyesre sem, mit fog tenni? Visszamegy dolgozni ha tud. Hova teszi a gyereket? Erre nincs válasz. De ha nem tud, akkor munkanélküli-segélyen lesz. Kiszámolták-e, ez mennyi kiadást fog jelenteni az országnak? És akkor még egy kérdés, amiről itt már néhány képviselőtársam beszélt és megerősítem, az a nő, aki úgy vállalta a gyermeket, hogy tudta, majd ő gyedre lesz jogosult és most háromhónapos terhes, az mit fog tenni? Vajon nem követelheti-e jogosan a döntéshozás pillanatában neki járó juttatást?

De ha az összegszerűségét nézzük: tavalyi évben a gyes átlaga 7045 forint volt, a gyed átlaga 11 100 forint. Hatalmas különbség. Most felemeljük a gyest 8400-ra, a gyedet megszüntetjük. A kettő között, ha az átlagot tekintjük, nem az látszik, hogy gyeden rendkívül magas jövedelmű anyák lettek volna nagy tömegben. Igen, el tudnánk fogadni, ha az ország ilyen helyzetében maximálnák a gyedet, ez is egy megoldás. Azt lehet, és az egy reális elképzelés. El tudnánk fogadni, ha hosszú távú programot készítettek volna arról, hogy a gyed majd fokozatosan összenő a gyessel.

Ez is egy megoldás, erre fel lehet készülni, erre a társadalom, az emberek, akik az életüket intézik, előre terveket tudnak készíteni. Nem ez történt, hanem hirtelen, egyik napról a másikra támadt egy ötletünk, kiszámoltuk, hogy ha most mi megszüntetjük és nyár közepétől nem állapítunk meg újat, akkor hárommilliárd forintot megtakarítunk a költségvetésnek. Csak azt nem számoltuk ki, hogy mennyit fogunk kifizetni munkanélküli-segélyben, bölcsődei ellátásban, és hányan mennek át majd gyesre, egészen pontosan hányan lesznek erre jogosultak?

A gyermeknevelési támogatás sem marad változatlanul, hiszen ezt is ehhez a jövedelmi határhoz kötik, az egy főre jutó 25 ezer forinthoz. Mondhatnánk még azt is, ha valakinek valóban van a családjában egy főre jutó 25 ezer forint bruttó jövedelem, az a harmadik gyerek után ne részesüljön gyermeknevelési támogatásban. Bár a család jövedelméből ez is egy jelentős kiesést jelent, és egyáltalán nem biztos, hogy munkát fog találni, megint a munkanélküliségi oldalon jelentkezik a probléma és a többletkiadás, arról nem beszélve, hogy nem tud otthon maradni a három gyermekével. De van még egy óriási gond: a gyermeknevelési támogatás nyugdíjra jogot szerző ellátás.

Azoknak a nőknek, akik véletlenül elérik azt az álom jövedelemhatárt, amit a kormány kitűzött, nemcsak a mostani juttatása szűnik meg, hanem a nyugdíjjogosultsága is, ha véletlenül nem tud elhelyezkedni. Éppen azoknak a nőknek, akik nem egy, nem kettő, hanem három vagy több gyermeket szültek, éppen azoknak a nőknek, akiknek a gyermekei, mikor felnőnek, járulékfizetők lesznek és nagymértékben járulnak hozzá a nyugdíjrendszer fenntarthatóságához. Gondolkozzanak el, képviselőtársaim, ennek a megoldásnak a morális igazságán.

Következő a családi pótlék. Sokat beszéltünk már róla, hogy a jövedelemhatárhoz kötés szintje milyen, mit jelent ez a 25 ezer forint bruttó, mit jelent egy nagyobb keresetű, sok gyermeket eltartó családban. Lényegesen kisebb egy főre jutó jövedelemnél már megvonják a családipótlék-jogosultságot.

De van egy másik probléma, amire még mindig nem kaptunk választ. Módosító indítványokkal elég nehéz ezt rendszerszerűen megoldani. Arról szól a törvény, hogy a megelőző évi kereseti adóbevallás alapján állapítják meg a családi pótlékra való jogosultságot, de nem mondja meg senki, hogy hogyan fog működni a követő rendszer. Hogyan fogják megállapítani a családok életében bekövetkező változásokat?

Az első kérdés az, hogy ha benyújtják azt az egyegész-valahánymillió, még nem tudjuk, 1,5, 1,6 millió igénylőlapot, akkor a társadalombiztosítás folyósító szervei mennyi idő alatt lesznek képesek ezt elbírálni. Egy hónap alatt? Kételyeim vannak. Azok a családok, ahol két, három, négy gyermeket nevelnek, nem fogják megkapni a családi pótlékot esetleg egy, két, három hónapig. Nem azért, mert nem jogosultak rá, hanem azért, mert az apparátus képtelen lesz elintézni ezt a kérdést. Erre nem kaptunk választ, hogy hogyan szándékoznak kezelni.

Egy másik dolog, ami a törvényben megtalálható, hogy hathónapos munkanélküliség kell ahhoz, hogy valaki jogosult legyen ismét a családi pótlékra. Tisztában vannak-e azzal, hogy ez mit jelent? Ma a családok többségének akkora tartalékai vannak, hogy hat hónapig el vannak két-három gyerek mellett a családi pótlék nélkül? Ezt komolyan gondolják?

Hogyan fognak utánamenni ennek a dolognak? Mi lesz ennek a következménye az önkormányzati szociálpolitikában? Micsoda feszültségeket keltenek fölöslegesen a társadalomban?

De mi történik azzal a nővel, aki szülni fog, hiszen az előző évben volt még jövedelme, ebben az évben pedig már nincs. Most akkor miről szól ez a törvény? Az előző évi adóbevallásról?

Gondoljuk végig: a feleség és a férj egyformán dolgozott, volt egy gyermekük, és volt az egy főre jutó 25 ezer forintos, tehát kettőjüknek együtt 75 ezer forintos jövedelme. A nő megszüli a következő évben, mondjuk júniusban a gyermeket. Mi történik ekkor? Az előző évi adóbevallás alapján megállapítják, hogy nem jogosult sem gyesre, sem családi pótlékra.

(21.20)

Mi történik? A nő nemcsak a gyedet veszti el, amit a jövedelem után kapott volna és mondjuk, ebben az esetben számíthatunk esetleg egy 11 ezer forintos átlag gyedet , hanem nem kap gyest sem, és elveszti a két gyerekre járó családi pótlékot. Ez ebben a családban egyik hónapról a másikra 16 ezer forintos jövedelemvesztést jelent, és ha ezek után kiszámítjuk a család egy főre jutó jövedelmét, akkor kiderül, hogy mélyen, de mélyen a létminimum alatt vannak. Ezt a problémát hogy szándékoznak kezelni? Nem kaptunk rá választ!

Ráadásul tegyük hozzá, hogy még anyasági segélyre sem lesz jogosult ez a nő. Még azt a 10 ezer forintot sem kapja meg, amire úgy egyébként minden országban minden nő jogosult szokott lenni.

A családok egyszeri támogatása sem történik meg, ami kifejezetten szerződésszegés, hiszen az Érdekegyeztető Tanáccsal ebben állapodott meg a kormány. Sőt, a kormánypárti frakciókkal abban állapodott meg a kormány, hogy gyermekenként 200 forintos családipótlék-kiegészítést fognak fizetni. A pótköltségvetésben ezt az összeget visszavonják.

Az ingatlan mint feltétel. Megint egy egészen elképesztő gondolat. Vajon fölmérték-e, hogy ebben az országban azonos típusú, azonos méretű családi ház fekvése szerint mekkora értékkülönbséggel rendelkezik? Mi történik azzal a családdal, amely szerencséjére vagy most már szerencsétlenségére a Budán lakó szüleitől megörökölte azt a két-háromszobás családi házat, ahol most a két-három gyerekükkel laknak, nagyon alacsony keresettel? Éppen hogy csak elvannak. De ez a budai ingatlan, kérem, valószínűleg sokkal többet ér, mint 10 millió forint. Ez a család most mit tegyen? Eladja a házat a feje fölül? Ez a célja a kormánynak, hogy ilyen lépéseket tegyenek?

A kocsiról már nem is beszélek, mert azt többen taglalták, hogy mihez képest 2 millió? A kitaláláshoz képest, vagy az azóta bekövetkezett áremelkedéshez képest 2 millió forint. De ennél még szebb, hogy ki fogja ezt ellenőrizni, és hogyan, és milyen vagyonértékelés alapján? Ha pedig az egésznek csak az a célja, hogy az emberekkel kitöltessünk egy papírt, amit nem ellenőriz senki, akkor megint mire kényszerítettük az embereket? Arra, hogy úgy tartsák be a törvényt, ahogy az nekik tetszik, és ahogy az nekik jó. Mert melyik család fogja tudni elviselni egyik hónapról a másikra a 10-20 ezer forintos jövedelemkiesést?

Ahhoz azért, azt hiszem, rendkívül magas jövedelműnek kellene lenni, hogy ez elviselhető legyen egy többgyerekes család számára.

A mi problémáink ezek ezzel a törvénycsomaggal, amit már nagyon sokszor elmondtunk, és a helyzet nem változott meg. Szakmailag teljesen megalapozatlan, társadalmi hatásaiban döbbenetesen felméretlen, hiszen a legelemibb kérdéseket nem gondolták végig azok, akik ezeket az intézkedéseket kitalálták.

Azért mondom, hogy kitalálták, mert valóban erről van szó. Kérem, ezt nem kidolgozták: ezt kitalálták egy íróasztal mellett, és hiába szól az ország minden, szociálpolitikához értő szakembere az első pillanattól kezdve, legyen az bár szocialista, legyen az ellenzéki, egyformán, hogy ezt nem szabad csinálni, a helyzet nem változik meg. Sajnos, a keménység nincs megalapozva szakmai háttérrel. És ez a legnagyobb baja ennek a fajta keménységnek. De van még egy kérdés, ami a családokat érinti. Itt a fogorvosi ellátás. Majd az egészségügyről holnap külön beszélek. Mit csináljon az a család, amelynek van két főiskolás, vagy három, vagy egyetemista gyermeke, és betöltötték a 18 évet? Hogy fogják kifizetni két-három gyermek után a fogorvosi ellátást? Ki gondolta végig ezt? Ez is a családokat terheli.

A lakáshoz jutás feltételrendszerének megváltoztatása. Megtették azt novemberben, hogy kiterjesztették a szociálpolitikai kedvezményhez való hozzájutást és az összeghatárt. Igen, de közben megszüntették a lakásbővítési támogatást, ami pedig éppen a nagycsaládos számára jelentett lehetőséget, hogy ne új lakást vásároljon, hanem egy szobával többet építsen a lakásához. Mit jelent a méltányolható lakásigény ilyen mértékű csökkentése? Ez valóban az Európához vezető út, én azt gondolom: építsetek pici lakásokat, ahol nem lehet normális emberi életet élni, mert csak ehhez kaptok támogatást. Újratermelni az igényszint alatti lakások tömegét, ezzel meggátolva a lakásmobilitást ez az, ami az ország fejlődéséhez vezet. Arról nem beszélve, hogy a lakástámogatási rendszerekben nagyon sokszor számításokat végeztek már, a lakásépítések megnövekedése persze nem száz-kétszázzal, hanem mondjuk, duplájára végső számítását tekintve bevételt eredményez az állami költségvetésnek, áfabevételen keresztül, az építőanyag-forgalommal, a foglalkoztatás növelésén keresztül, az egész építőipar fellendülésén keresztül. Ezt azóta sem hajlandó sem megcáfolni, sem elismerni egyetlen pénzügyi szakember sem. Pedig ezt is közgazdászok számították ki. Most leállítjuk a lakásépítkezéseket. Arról nem beszélve, hogy ez is rendkívül messze van azoktól a tervektől és programoktól, amiket korábban ígértek.

Még egy kérdés: elhangzott, hogy a családsegítő szolgálatok rendszerét kell kiépíteni, hogy az önkormányzati szociálpolitikához segítsenek. Helyes, nagyon jó, mi is így gondoltuk. Hol van erre a forrás? Sehol! A pótköltségvetésben egyetlen fillér nem található. Megjegyzem, az anyasági segélyről sem található egyetlen fillér sem a pótköltségvetésben. Nem találtam meg ezt a tételt sem. Tehát nem tudom, ki és hogyan fogja a családsegítő szolgálatokat kiépíteni, arról nem beszélve, hogy hol vannak azok a képzett szakemberek, akik ezeket működtetni tudnák.

Aztán még egy kérdés: rengeteg szociális kérdés, probléma zúdul az önkormányzatokra, ezek után az intézkedések után még több. S közben a másik oldalon az önkormányzatokat létszámleépítésre ösztökélik. Hol van a feladat-felülvizsgálat? Mikor gondolták végig, hogy vajon ezt a feladattömeget hány emberrel és hogyan lehet ellátni? Építse le az önkormányzat a munkatársait, és utána lássa el a feladatokat? Hogyan? Kivel? Mikor? Erre nincsenek válaszok.

Én azt gondolom, hogy most nagyon sok, egészen gyakorlati kérdést intéztem a Pénzügyminisztérium és a Népjóléti Minisztérium képviselőihez. Én nagyon szeretném látni a háttérvizsgálatokat, például a gyed megszüntetésével kapcsolatban: mi lehet ennek az eredménye bölcsőde, munkanélküli-ellátás és gyes-oldalon? És az összes többi gyakorlati, mindennapi problémára nagyon szeretnék választ kapni.

Igazán nem mondhatják azt, hogy politikai beszédet tartottam. Egyszerűen az az óriási gond, hogy ez a program szociálpolitikai részét illetőleg különösen , szakszerűtlen, abszolút szakszerűtlen. Hasznot alig vagy egyáltalán nem hajtó, ugyanakkor azonban az ország jövőjét tekintve rendkívül kártékony. Kérhetném most is, hogy vonják vissza ezt a törvényjavaslatot. Most már csak azt kérhetem, hogy talán próbáljanak meg igazítani rajta. Bár azt gondolom, hogy semmiféle módosító indítvány és kiigazítás nem lehet elegendő ahhoz, hogy ezeket a rendkívül súlyos szakmai kifogásokat orvosolja, úgyhogy mégis csak az lenne az egyetlen jó megoldás, ha ezt a csomagot visszavonnák. Köszönöm figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)