Akar László
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy itt sajnálatos módon szakmailag borzasztó félreértések keletkeztek, amelyeket nyilván nem volt mód megfelelően megvitatni, és ebből adódóan itt bizonyos szakmai lépéseknek teljesen furcsa interpretációja hangzik el. Nevezetesen itt is úgy hangzott el, hogy tulajdonképpen az a 12 milliárd, amiről beszélünk, valami ugyanolyan dolog, mint amikor a költségvetés most valahova ad pénzt vagy nem ad pénzt vagy elvon, tehát ezt egy körben kell kezelnünk, mondjuk, a családi pótlékkal kapcsolatos kiadások terén javasolt takarékossági intézkedésekkel.
Itt messze nem erről van szó, és én biztos vagyok benne, hogy ha valamennyi párt szakértői megnézik a különböző dokumentumokat, akkor meg fognak erről győződni. Nevezetesen itt valóban egy bizonyos pénzügytechnikai manővernek a végrehajtásáról van szó, amely valóságosan nem jelent kiadást a költségvetésre nézve.
Itt egyszerűen tudomásul kell venni, hogy ha adott egy bank, amely a '93-as évből a bankkonszolidáció következményeképpen egy negatív eredménytartalékot örököl egy ilyen 13-14 milliárdos nagyságrendben, akkor itt egy tulajdonképpen tőkeleszállítást kellene végrehajtani; ahogy erre más nagybankok esetében sor is fog kerülni. Azonban ez eltart 3/4 évig, 1 évig, amíg a bank gyakorlatilag privatizálhatatlan.
Ezért került sor annak a technikának az alkalmazására, hogy ilyen függő ügyletként számvitelileg így is van elszámolva ezt a negatív eredménytartalékot kiütjük, és tulajdonképpen ennek révén egy magasabb privatizációs bevételből realizáljuk ezt az összeget; illetve ha nem kerül sor privatizációra, akkor visszaáll az eredeti állapot. Itt semmiféle tényleges költségvetési kiadásról nincs szó. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)