Kis Zoltán (SZDSZ)

1995. május 8.

DR. KIS ZOLTÁN földművelésügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársam! Lírai bevezetőjét komoly érzelmi kitörések követték, ami érthető, mert bizony még mindig késik a föld kimérése, még mindig nincsenek azok a tulajdonosok birtokon belül, akik igazán szeretettel, élettel tele ezt a földet művelnék, és nekünk kenyeret adnának hogy én is egy kicsit átmenjek a verses rím kategóriájába.

Azonban az élet nem nagyon teszi lehetővé, hogy mi külön rendelettel azokat kötelezzük a tulajdon rendezésére és a tulajdon kiadására, akik ennek, mondjuk, vonakodva tesznek eleget. Mindössze arra a törvényre hagyatkozhatunk, amelyet 1993-ban alkotott meg az Országgyűlés, és legutóbbi módosítására immáron három hónappal ezelőtt sor került, amely módosítás lehetőséget nyújt arra, hogy a földhivatalok, a kárrendezési hivatalok és a megyei földművelésügyi hivatalok szakembereinek igénybevételével ezt a munkát meggyorsíthassuk. Azt, hogy ki került a földkiadó bizottságokba és ki nem, megint csak nem tudtuk befolyásolni, és a jövőre nézve sem tudjuk ezt megtenni, mert a földtulajdonosok maguk választják meg ezt a bizottságot, amelynek a munkája vagy jó, vagy kevésbé jó. Ahol ez nem működik, ott most ez föl lesz gyorsítva az új módosítással, és ott a földművelésügyi hivatal fogja a tulajdont rendezni. De higgye el, ez sokkal rosszabb, mint ha a tulajdonosok maguk tudnák ezt megtenni! Ezért az állam tulajdonviszonyok rendezésébe hacsak ez végveszély esetén nem feltétlenül szükséges nem kíván beleavatkozni.

Kérem szépen, vegye tudomásul a választ. (Szórványos taps az MSZP padsoraiban.)