Szilágyiné Császár Terézia (KDNP)
DR. SZILÁGYINÉ CSÁSZÁR TERÉZIA (KDNP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Miniszter Úr! Kedves Képviselőtársaim! A gyógypedagógus szakma pozitívumként könyvelhette el az 1993. évi LXXIX. törvény azon rendelkezéseit, amelyek meghatározták a fogyatékosok oktatásának képesítési feltételeit, a fogyatékosok képzésének kötelezettségét, az integrált oktatás feltételeit, amelyben kötelezően írja elő a gyógypedagógus szakember alkalmazását a fogyatékosok oktatásának, képzésének valamennyi területén.
Ezzel szemben a jelenlegi közoktatás-fejlesztési stratégiák nem tartalmazzák az enyhe fokban értelmi fogyatékosok számára a már korábban megteremtett feltételeket. A közoktatás-fejlesztési stratégia című vitaanyag például egyetlen szóban sem tartalmazza az enyhe értelmi fogyatékosok iskoláztatásáról szóló elképzeléseket.
A közoktatásról szóló, már említett 1993. évi LXXIX. törvény 17. § 3. pontja szerint "ha a fogyatékos gyermeket a többi gyermekkel együtt nevelik, úgy ezt az oktatómunkát a fogyatékosság típusának megfelelő képesítéssel rendelkező gyógypedagógus segíti". Ezzel szemben a tanügyigazgatási, valamint közoktatás-fejlesztési és kutatásszervezési főosztály a közoktatási törvény alkalmazási feltételekre vonatkozó előírásainak módosításában a következőket tervezi: "Sem fogyatékosokat nevelő diákotthonban, sem napköziben, sem integrált nevelőoktatásban, sem készségtárgyak oktatásában nem szükséges a gyógypedagógus tanári végzettség."
(16.00)
Ez a megoldástervezet veszélyezteti az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek szakszerű nevelését és oktatását. Az általános iskolai pedagógusok bármennyire is tiszteljük őket nincsenek felkészítve az enyhe fokban értelmi fogyatékos gyermekek nevelésére és oktatására. Sajnos még ma is él az a szemlélet, mely szerint az enyhe értelmi fogyatékosokat csak lassabban tanulóként, kevesebb tudásanyag befogadására képes egyénként kezelik, s nem veszik figyelembe, hogy az ő személyiségstruktúrájuk minőségileg más és nem mennyiségileg kevesebb.
A fogyatékos gyermekeket kudarcok sorozata érheti tehát az integrált oktatásban, mely személyiségük későbbi súlyos torzulásához is elvezethet. A többségi általános iskolának azt hiszem, mindannyiunknak vannak tapasztalatai elég problémát okoz, hogy a nagy százalékarányban előforduló gyengébb képességű, de nem értelmi fogyatékos tanulóit megtanítsa írni-olvasni és úgy-ahogy felzárkóztassa őket.
A fentiek tükrében kérdezem miniszter urat, mit terveznek az enyhe fokban értelmi fogyatékosok iskoláztatásáról és a velük foglalkozó pedagógusok képesítési feltételeiről. Mi az indoka a közoktatás-fejlesztési koncepcióban található visszalépésnek? Talán ez a visszalépés is részét képezi annak az eléggé el nem ítélhető koncepciónak, amely a pedagógusok... (Az elnök kikapcsolja a képviselő mikrofonját.)... 15-20 százalékos leépítését tervezi? Elnézést kérek, köszönöm szépen. (Taps a jobb oldalon.)