Torgyán József (FKGP)

1995. május 8.

DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, igen tisztelt elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! A Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja nevében a következő tartalmú törvényjavaslatot terjesztettem be az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény módosításáról:

Eszerint egy olyan előterjesztéssel élt a képviselőcsoportunk, miszerint a kárpótlási jeggyel alanyi jogon rendelkező kárpótoltak kárpótlási jegyüket felhasználhatják az állammal és az önkormányzatokkal szemben fennálló tartozásaik kiegyenlítésére, melyet az állam és az önkormányzat a mindenkori kamattal növelt névértéken köteles fizetési teljesítésként elfogadni.

Emlékeztetném igen tisztelt képviselőtársaimat arra, hogy a kormány a múlt heti ülésén elfogadott egy határozatot, miszerint az alanyi jogú kárpótoltakat segíteni kívánja a kárpótlási jegyük tisztességes beválthatóságában.

(17.10)

Én úgy gondolom, a kárpótlási jegyek eredeti tulajdonosait a különböző üzérek már eddig is a lehetőségek legteljesebb mértékéig kifosztották. Ezért a kárpótlási jegyekkel alanyi jogon rendelkezőket mindenféleképpen védeni kell. Ebben én egyetértek a kormány határozatával.

Ugyanakkor rá kell mutatnom arra, nem elégséges erről határozatot hozni, hanem ténylegesen eszerint kellene eljárni. Már csak azért is, mert hiszen ezen áll vagy bukik a kérdés lényege, hogy ténylegesen akar-e az állam a polgárainak a kárpótlási jegyekért tényleges ellenértéket adni, vagy pedig turpis módon be akarja őket csapni, tehát csalárd módon jár el az állam? Én úgy gondolom, ennek az indítványnak az elbírálásánál ténylegesen kiderül, hogy miről van szó. Tudniillik mi azt mondjuk: ha egyszer az államnak van követelése a kárpótlási jegy jogosultjával szemben, és ezt érvényesítheti, mért ne illetné meg ugyanez a jog a kárpótoltat is? Azt a kárpótoltat, aki alanyi jogon jogosult a kárpótlásra, és aki ráadásul valamiféle tartozással áll szemben az állammal, és ennek következtében a kétféle tartozás beszámításra alkalmas.

Én úgy gondolom, az igen tisztelt képviselőtársaim akkor, amikor korábban nem vették napirendre ezt az indítványt, elmulasztották figyelembe venni a hatályos jog rendelkezéseit. Nevezetesen a polgári törvénykönyv 296. §-át a beszámításról. Ezek szerint egynemű és lejárt követeléseket be lehet egymással szemben számítani. Itt kétségtelen, hogy lejárt követelésekről van szó. Olyan követelésekről van szó, amelyeket az Igazságügyi Minisztérium képviselője a vita kapcsán mintegy készpénzre átváltható követelésként vett figyelembe, hiszen a brókercégek elvitathatatlanul készpénzes ügyleteket bonyolítanak le a kárpótlási jeggyel. Most fölrúgni a hatályos jogot úgy, hogy ebben az esetben nem illeti meg az állampolgárt a beszámítás joga, nyilvánvalóan a polgári törvénykönyv rendelkezéseinek rendkívül durva sárba tiprását jelentené, hiszen az adósi oldalon való engedményváltozáshoz kell csak a hitelező hozzájárulása, a hitelező minden további nélkül gyakorolhatja jogosultságait, adott esetben beszámítási jogát is gyakorolhatja.

Kérem, hogy a jog általános szabályaira és a kormány legutóbbi döntésére is tekintettel most vegyék napirendre ezt az indítványt.

Köszönöm szépen. (Taps jobbról.)