Giczy György (KDNP)
DR. GICZY GYÖRGY (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A társadalmi szervezetek költségvetési támogatását előkészítő bizottság társadalmunk demokratizmusának vagy demokratizálódó társadalmunknak állatorvosi lova. Mindazt az ellentmondást ugyanis tartalmazza, amely egy demokratizálódó társadalmat egyáltalán jellemezhet. A társadalmi szervezeteket, a civil társadalmakat az ember spontán közösségteremtő erejéből származtatjuk, az ellentmondás pedig onnan származik, éppen a rendszerváltoztató magyar társadalomban, hogy jelen vannak azok a szervezetek is, amelyek a pártállam idejében jöttek létre, nem az ember spontán közösségteremtő akaratának eredményei, hanem az egypártrendszer akaratának az eredményei. (Közbekiáltások a jobb oldalról: Helyes! Így van! Taps a jobb oldalon.) Ezzel az ellentmondással mi már küzdöttünk az elmúlt négy év folyamán is. (Közbeszólás a bal oldalon: Helyes!) Helyes, hogy küzdöttünk, valóban. Mert tisztázni kell magának a parlamentnek és minden demokratikusan gondolkodó ember számára azt, amikor ezeket a kérdéseket vizsgálja és ezekről a kérdésekről vitatkozik, hogy valamiféle pártállami nosztalgia mozgatja-e a régi szervezetek iránti rokonszenvében, vagy igazán abban elkötelezett, hogy új társadalmi szerveződések jöjjenek létre Magyarországon. Ez az alapkérdés!
Mi is vitatkoztunk, nemcsak az elmúlt négy évben ezekről a kérdésekről, hanem vitatkoztunk sokat a paritásos bizottsági üléseken is, de megszületett a megegyezés legalábbis azt hittük, hogy megszületett. Hiszen minden olyan szépen indult, ahogy itt tulajdonképpen Hegyi Gyula képviselő úr is és Juhász képviselő úr is kiemelte, ugye, egy paritásos bizottság jött létre, tehát a demokrácia működik, minden rendben van, dolgoznak a szakértők, a munkát elvégezték és egyszer csak érkezett, mikor már megegyeztünk, mikor fölálltunk az asztaltól azzal, hogy befejeztük a munkát és megállapodtunk, akkor érkezett valóban négy szocialista képviselőtől egy olyan mennyiségű módosításcsomag, ami az elmúlt négy év során soha nem fordult elő... (Szili Sándor közbeszólására:).., ekkora, ilyen mennyiségű, egy frakciótól, kedves Szili Sándor, rosszul emlékszel, sosem érkezett!
Még egyszer ki akarok térni a paritásos bizottsággal kapcsolatos vitára. Kérem szépen, nagy baj az, ha egy frakció megbánja a nagylelkűségét. Mert azt mi is nagyon jól tudjuk, hogy nem a paritásos bizottság dönt végül is a pénzek elosztásáról, hanem lehet, hogy annak a három vagy négy képviselőnek az akaratából majd a szocialista frakció fog dönteni akkor, amikor itt konkrétan megszavazzuk a pénzeket. Tehát hiába hivatkoznak önök vissza arra, hogy volt paritásos bizottság, és hiába mondja igen tisztelt képviselőtársam, Hegyi Gyula, hogy folytassa a bizottság a munkáját én, kérem, nagyon elbizonytalanodtam. Nem tudom, mi érkezik önöktől a következő fázisban. De hozzá akarom tenni: itt most önöknek a vitája nem az ellenzékkel van. Önöknek a vitája tulajdonképpen azokkal a képviselőtársaikkal van, akikbe belevetették a bizalmukat, odaküldték önök ebbe a bizottságba, odaküldték a frakcióiknak a szakértőit, és ezeket a képviselőket és ezeket a szakértőket dezavuálják! Ez történt! (Taps a jobb oldalon.)
És még egy dolgot hozzá akarok tenni. Elnézést kérek a viszonylag távoli párhuzamért, de egyszer már értse meg az igen tisztelt szocialista frakció: nem az a demokrácia, hogyha tárgyalunk. Nem az a demokrácia pusztán, hogy paritásos bizottság születik! Mert a médiaügyekben is tárgyaltatnak minket. Az, hogy tárgyalunk, és utána a tárgyalástól egy teljesen eltérő döntés születik ez az, ami megkérdőjelezi a demokráciát, és megkérdőjelezi a tárgyalás, a további tárgyalások szükségességét és komolyságát természetesen. (Taps a jobb oldalon.)
Valóban nem nagy dolog ez. Kis összeg, ami itt a társadalmi szervezetek között elosztásra kerül. Kis összeg mindenképpen azokhoz az összegekhez képest, ami a magyar sajtóban mostanában megjelenik; elenyészően kis összeg, Hegyi képviselő úr, például a 12 milliárdhoz képest. (Taps a jobb oldalon.) Ha azonban nem az összegekhez mérjük, hanem ahhoz, hogy itt valóban számtalan társadalmi szerveződés életéről van szó, arról ugyanis, hogy újra tudják-e kezdeni, akár régi hagyományaikat fölelevenítve azt a valóban fontos és minden demokrácia életerejét, lüktetését és dinamizmusát biztosító munkálkodást, amelyet akár korábban folytattak, valamely hagyományt most újra fölelevenítve, vagy a demokrácia pillanatában születtek és ezek valóban számosan vannak, ahogy Filló képviselő úr mondta, megközelítően ezer szervezetről van szó, és a támogatottak köre is rendkívül nagy , akkor igen nagy a tétje annak, amiről ma a magyar parlament tárgyal.
(19.50)
Itt szó esett arról is, hogy nemcsak módosítások érkeztek a Magyar Szocialista Párt frakciójától, hanem jött a frakcióvezető úrtól hozzánk egy levél, amelyben olyan mondatok is olvashatók éppen azzal, hogy a szocialista frakció ezt a paritásos bizottsági döntést elutasítja, Szekeres Imre frakcióvezető aláírásával: "Néhány esetben a bizottság politikai szempontokat érvényesített szakmai szempontok helyett."
Jó. Akkor én most idézek néhány olyan módosítást, amit Juhász képviselő úr nyújtott be, néhányat fölidézek belőle, hogy mely szervezetektől vett el, melyeknek adott. Ugyanis amit ő itt a tisztelt Ház előtt fölolvasott, az csak egy töredéke volt azoknak a társadalmi szervezeteknek, amelyekre az ő módosítása vonatkozott. A következő szervezetektől vett el: a Cserkész Szövetségtől, a Kolping Szövetséget említette... (Folyamatos zaj.) ..., a Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetségtől, a Református Fiatalok Szövetségétől, a Regnum Marianumtól, a Katolikus Szülők Országos... azt fölolvasta. A Katolikus Ifjúsági Mozgalomtól, a Katolikus Egyetemisták és Főiskolások Egyesületétől.
Kinek adott? Adott a Magyar Úttörőszövetségnek. (Zaj az ellenzéki képviselők padsoraiban. Közbeszólások a kisgazdapárt padsoraiból: Éljen!) Nem keveset: 3 millió 500 ezer forintot. (Dr. Torgyán József: Már nincs is!) Elég sok. (Folyamatos zaj.) A szétosztott összegekhez képest bizony ez egy elég nagy összeg, ha össze tetszik vetni a többivel. És adott a Baloldali Ifjúsági Társulatnak 4 millió 900 ezer forintot. (Dr. Torgyán József: Gyalázat!)
Én itt az előző parlamentben is vitattam, hogy a Magyar Úttörő Szövetség kaphat-e támogatást. (Közbeszólások balról: Elég baj!) Én itt kormánypárti képviselőként vitattam, és próbáltam elérni a bizottságban, hogy ne kapjon. Nem ideológiai okból. (Közbeszólások: Ááá! Ugyan! Mi a probléma? Zaj az MSZP padsoraiban.) Elmesélem, hogy miért. Azért, mert a Magyar Úttörő Szövetség a Csillebérccel 60 millió forintot szed be évente. Ez a magyar sajtóban is megjelent. (Taps a kisgazdapárt, a KDNP és a Fidesz padsoraiban.) Tehát ez egy olyan szerveződés, amelynek nem is volna szabad szerepelnie azok között, akik ezt a támogatást megpályázzák. Ezt tisztázzuk. Ez a magyar sajtóban is megjelent. (Taps az ellenzéki képviselők padsoraiban. Gellért Kis Gábor: Megnézted a kiadásait? Dr. Torgyán József: Miért nem adják inkább az árva gyerekeknek?)
Azért említem most önök előtt kifejezetten a Magyar Úttörő Szövetséget, mert engem ezzel a gondolatommal az elmúlt évben leszavaztak. Pedig akkor önök nem voltak ekkora többségben. És azért, mert hallom, hogy a frakcióban megfogalmazódott, éppen a mostani bizottsági állásfoglalással kapcsolatban az a kitétel, az a kritika is, hogy lehet az, hogy a korábbi évben a Magyar Úttörő Szövetség nagyobb összeggel szerepelt, mint most a paritásos bizottság előterjesztése alapján. Én ezt csak azért akartam önöknek elmondani, hogy bár viták valóban lehetnek, de azzal, hogy valamennyivel kevesebbet adott ez a bizottság az Úttörő Szövetségnek, azzal még mindig nem hiszem, hogy olyan óriási előnyt nyújtott volna, vagy más, fiatal szervezetek, ifjúsági szervezetek számára fordított volna támogatást. (Gellért Kis Gábor: Nincs mögöttük teljesítmény!)
Én azt gondolom, befejezésül, valóban át kell önöknek gondolni, amit a paritásos bizottság valóban szakértők hozzájárulásával terjesztett be. És nem arról van itt szó, amit Juhász képviselő úr mondott, hogy kihasználtuk a paritásos bizottság adta lehetőségeket. Éltünk azzal a lehetőséggel, amelyet valóban önök nyújtottak a számunkra, de még egyszer hangsúlyoznom kell: ebben a paritásos bizottságban végül is konszenzus alakult ki a vitákat követően. Tehát én arra kérem önöket, ne azzal az erővel éljenek, hanem térjenek vissza a korábbi gondolatukhoz, ahhoz a gesztushoz, amely e kis összeg keretében a magyar társadalmat igazán éltető, sokszínű szerveződéseknek lehetőséget kíván nyújtani valamennyiünk, vagyis a demokrácia érdekében. Köszönöm a figyelmet. (Nagy taps az ellenzéki képviselők padsoraiban.)