Németh Zsolt (Fidesz)

1995. május 8.

NÉMETH ZSOLT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mindenekelőtt Juhász Gábor képviselő úrtól érdeklődnék, hogy fenyegetésnek tekintsem-e azt a kijelentését, hogy meglesznek a következményei az álláspontomnak? (Derültség az ellenzéki képviselők, zaj a kormánypárti képviselők padsoraiban. Taps a kisgazdapárt soraiban.) Ha fenyegetésnek tekintem, és annak tekintette, akkor remélem, a lovagiasság szabályait be fogjuk tartani. (Pécsi Ildikó: Az első vérig.)

Tisztelt Ház! Azt hiszem, egy nagyon érdekes helyzetnek vagyunk a tanúi, és lassan sokan érteni kezdjük, mi zajlik. Filló Pál a bizottság elnökeként, MSZP-s képviselőként bejelentette, hogy támogatja a hatpárti, alapvetően konszenzusos javaslatot. Ezt követően az MSZP nevében Hegyi Gyula kifejtette, hogy az MSZP nem támogatja az alapjavaslatot. Pontosabban úgy fogalmazott, reméli, visszautalásra kerül majd a bizottsághoz. Lampert Mónika és Aszódi Ilona a sajtótájékoztatón bejelentette, az MSZP frakciója döntött arról, hogy nem támogatja az alapjavaslatot.

Tehát az MSZP egyik hivatalos álláspontja az, hogy támogatják, a másik hivatalos álláspontja, hogy nem támogatják, a harmadik pedig az, hogy mindenki a lelkiismerete szerint szavazhat. (Közbeszólás jobbról: Majd a Bokros-csomagnál is! Derültség jobbról.)

Azt a kérdést szeretném föltenni, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy ez a nagylelkűség mindenki szavazzon úgy, ahogy lelkiismerete diktálja a Bokros-csomagnál is így lesz-e az önök esetében. Lehet, hogy így lesz.

Engedjék meg azt hiszem, nem lesz az elkövetkezendő hetekben, hónapokban módunk arra, hogy a társadalmi szervezetek pénzügyi támogatásáról újra tárgyaljunk , hogy a Fidesz álláspontját röviden kifejtsem önöknek.

Egy olyan párt nevében szólok, amely a parlamentáris demokrácia elkötelezett és feltétlen híve. Több mint hét évvel ezelőtt a változást akaró polgárok civil akaratát képviseltük megalakulásunkkal, nem voltunk és nem leszünk hajlandók lelépni az alkotmányosság talajáról. Most azért kell ezeket elmondanom és kimondanom, hogy érthetővé tehessem az önök számára: egy értékrend határozott és következetes alkalmazása kötelez bennünket arra, hogy elutasítsunk minden olyan kísérletet, amely megítélésünk szerint a polgári demokráciával ellentétes.

Szemben álltunk és szembe fogunk állni minden olyan törekvéssel, amely a monopóliumok teremtését és megszilárdítását a "szakmai" vagy az "erkölcsi" szavak gyakori kimondásával kívánja leplezni. Elutasítunk minden olyan gyakorlatot, amely a valódi szándékot elrejti, és amely másokat akar arra kényszeríteni, hogy ezt a ki nem mondott szándékot akarata ellenére szolgálja.

(20.00)

A Fidesz fellép a polgárok és közösségeik szabadságát veszélyeztető monopóliumokkal, illetve ezek kialakulásának lehetőségeivel szemben.

Talán túlzásnak tűnik, pedig egyáltalán nem az, hogy ez a 400 millió forintot érintő támogatás nagyobb figyelmet jelent a választópolgárok részéről, mint más, lényegesen nagyobb összeget jelentő döntéseink.

Most egy olyan helyzetben kell hozzászólnom, amikor már kimondható, hogy az Országgyűlés az idén sem tudta közmegelégedésre megoldani a támogatások odaítélésének feladatait. Igenis konszenzusos a többpárti megállapodás, és ezt a legnagyobb frakció mint láthatjuk egyoldalúan felmondta. A BIT a határozattervezetet a saját szűk érdekei szerint összezavarta, megkísérelte ezt, ezért a korábban és közösen kialakított szabályok csődöt mondtak, és ennek köszönhetően talán már nem is lehet úrrá lenni ezen a káoszon. S ebben a helyzetben, tisztelt képviselőtársaim, az MSZP-nek mint mondtam nincs hivatalos álláspontja. Ez abszurdum.

De számunkra az sem fogadható el, hogy képviselőtársaink a 102 módosító indítvánnyal felforgatták a bizottsági javaslatot, és az sem, hogy azt javasolják, hogy most csak az 50 százalékáról döntsünk. Azt hiszem, ez az 1500 szervezet jogos indulatait vonná maga után.

Mindannyiunk előtt jól ismert, hogy szocialista képviselőtársaink 102 módosító javaslata 108 szervezet támogatását érintette. Ezzel kapcsolatban a leglényegesebb általános probléma az, amely rámutat a nehezen kialakított eljárás igazi sebezhetőségére, hogy a képviselők úgy nyújthatnak be módosító indítványokat, hogy nem kell megismerkedniük a pályázatra benyújtott dokumentumokban szereplő adatokkal és tényekkel. Csak ebből a tényből lehet megérteni azt a voluntarizmust, hogy a módosító indítványokban a képviselőtársaink minden olyan szervezet támogatását csökkentik, amely nevében a "katolikus", a "keresztény", a "cserkész", az "'56-os" vagy az "erdélyi" szó szerepel, függetlenül attól, hogy az a szervezet milyen programmal pályázott. (Közbekiáltás a jobb oldalról: Szégyen!)

A BIT-es képviselők több olyan környezetvédelmi szervezettől vesznek el súlyos százezreket, amelyek már évek óta a magyar ökológiai mozgalmak élvonalában dolgoznak, és ott védik pusztuló értékeinket, ahol azok még védhetőek. Vajon mit szólhatnak a Tisza Kör, a Győri Reflex Egyesület kiválóságai, ha a javaslat indoklásaként azt olvassák: "A csökkentésre vonatkozó javaslat a szervezet hatóköréhez, társadalmi, szakmai közéletben betöltött súlyához igazodik"? Képzeljék el, hogy mit szólhat a kecskeméti Európa Jövőjéért Egyesület, amely nemhogy Magyarországon, hanem egész Európában, 38 európai országban messzemenően ismert és elismert munkát végez azért, hogy az európai gyermekek túljuthassanak múltbeli előítéleteiken. Képzeljék el, mit szólnak, ha a nem túl magas, 2,5 millió forintos támogatásukból is 1 milliót javasolnak elvenni. És mit szólhatnak a cserkészek, az '56-osok szövetségei, az erdélyiek magyarországi szervezetei, a katolikus diákegyesületek, a munkanélküliek és állást keresők, a nyugdíjasok egyesületei, mindazok, akiket hátrányosan érintenek a BIT-es javaslatok? El lehet képzelni!

Napnál világosabb: képviselőtársaink úgy fogták föl feladatukat, hogy nekik politikai értékrendet kell érvényesíteniük. Pedig az Országgyűlésnek ez esetben nem ez a feladata, hanem az, hogy elismerje az alkotmányos keretek között működő országos egyesületek tevékenységét; legalábbis a pályázatban az Országgyűlés ezt ígérte.

Ráadásul igencsak kilóg a lóláb: a legkülönbözőbb helyekről elvett összegek lényegében két szervezet támogatását növelik jelentősen. Ezek: a BIT és az Úttörők Szövetsége, mintegy 9 millió forinttal. Tehát ez a lépés, ez a tény nem is értékrendet tükröz, hanem egy hatalmi logikát fejez ki a lehetséges politikai konkurencia ellehetetlenítésének, a monopolhelyzet visszaállításának és a mindenkor hű szövetségesek kritikátlan jutalmazásának a szempontjait. Ezek a szempontok, tisztelt képviselőtársaim, nem felelnek meg az alkotmányosság polgári szabályainak, és nézetünk szerint ennek intézményesítéséhez az Országgyűlésnek nem szabad asszisztálnia.

Annyi hasznunk azonban lehet ebből a helyzetből, hogy megvizsgálhassuk BIT-es képviselőtársaink gondolkodását.

Mint emlékezetes, az alapjavaslat arra vonatkozott, hogy az úgynevezett politikai ifjúsági szervezetek köztük a BIT egyenlő arányban 1,1 millió forint támogatásban részesüljenek. A kérdéses módosító indítvány lényegében ezen a kialkudott kompromisszumon kíván egyoldalúan változtatni. Akkor tehát illene megnéznünk azt, hogy milyen szervezetet is kívánnak jelentős kedvezményben részesíteni ezek a szocialista párti képviselők! Mely szervezet támogatásáért vállalnak, úgymond, egységesen politikai felelősséget? Hátha indokolt valóban 1 millióról 6 millióra emelni a támogatásukat! Talán mondanom sem kell, hogy nem szívesen vájkálok e szervezet pályázatában, de ezt ők provokálták ki. Nézzük meg tehát közelebbről, milyen az a Kiss Péter által képviselt szervezet, amelyet Kiss Péter támogatni kíván! (Derültség a jobb oldalon.)

A BIT pályázata, tisztelt képviselőtársaim, egy furcsa és rejtélyes pályázat. A Baloldali Ifjúsági Társulás 1992 óta országos szervezet, hiszen azon a napon vette nyilvántartásba a Fővárosi Bíróság, amely egyébként jelentős részben szó szerint olyan alapszabállyal rendelkezik, amellyel az ifjú szocialisták. Eszerint: települési szinten szerveződő ifjúsági szervezet, amely független, autonóm, a Szocintern stockholmi nyilatkozatának szellemében működik, és értékalapon működik együtt a különböző politikai erőkkel.

Mindezt csak az érdekesség kedvéért érdemes megjegyezni, hiszen miközben a módosító szándék a BIT támogatását növelni kívánja, addig a szó szerint megegyező alapértékeket vállaló és ugyanabban a székházban működő ifjú szocialisták támogatása változatlan maradna.

A BIT-nek saját bevallásuk szerint 96 úgynevezett önálló jogi személyiséggel rendelkező tagcsoportja van. A pályázatban említést tesznek önálló jogi személyiséggel rendelkező tagszervezetekről is, de azokról semmilyen címet és azonosítható adatot nem közölnek. Tagnyilvántartást pályázatukhoz nem csatolnak, bár ennek vezetését az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény előírja, így azt alaki-formai okokra való hivatkozással nem lehetne elhárítani.

A BIT alapszabálya szerint tevékenységét nyilvánosan végzi, ezt a deklarált alapértéket azonban pályázatukból nem lehet visszaigazolni. Az általuk közölt pályázati adatok ellentmondásosak, hiányosak, pontatlanok. Néhány példa ennek igazolására:

A BIT 1994-ben 21,1 millió forinttal gazdálkodott. Ennek az összegnek a forrásai: 12 millió forintot alapítványoktól kaptak, ezek nevét, adományuk összegét nem tüntetik fel. 2 millió 650 ezer forintot a BIT más társadalmi szervezetektől, úgymond, karitatív akciókra kapott. A szervezetek nevét, adományuk összegét, a karitatív akciókat nem tüntetik föl. Vállalkozásoktól, bankoktól 3 millió 940 ezer forintot kaptak; mondanom sem kell, hogy semmilyen adatot nem közölnek róluk. 2 millió 37 ezer forintot úgy tüntetnek fel, mint magánszemélyek adományait; neveket, összegeket a pályázati adatlap nem tartalmaz. 345 ezer forintot úgy tüntetnek föl, mint egy más, országos hatáskörű szervtől kapott támogatást; nevét, a támogatás célját nem közlik. A BIT a pályázatban nem említi meg, hogy 1994-ben is kért és kapott támogatást a Központi Ifjúsági Alaptól.

Érdemes kiemelni, hogy a BIT nevében a pályázatot benyújtó Kiss Péter és Simon Gábor urak nyilatkozata szerint a BIT tulajdonában nincsen ingatlan, nem rendelkezik olyan vagyoni értékű joggal, amely fenntartási költségeihez hozzájárulni tudna, nincsen tulajdonában gazdasági társaság, nincs részvénye vagy törzstőkéje.

(20.10)

Ehhez csak két megjegyzést szeretnék fűzni. A Füge című és impresszuma szerint a BIT-től nem éppen független lap VI. évfolyama 43. számában és annak címlapján keretes hirdetésben ez olvasható: "Ha fémszerkezetek, akkor Baló Kft., és ez a lapszámunk se lenne, ha nincs Baló Kft." A kft. címe, telefon- és faxszáma a BIT adataival szó szerint és szám szerint egyezik. A BIT címe az MSZP Köztársaság téri székházának címével azonos egyébként. S vajon ha bérleti díjat fizet a vállalkozás, akkor azt kinek fizeti: a pártnak vagy a BIT-nek? A BIT vajon adhat-e bérbe más tulajdonában lévő irodát? Főleg, ha az a más egy másik párt.

Továbbá azt is érdemes megemlíteni, képviselőtársaim, hogy az ÁSZ-jelentésekből tudjuk, hogy a BIT '89-ben 23 millió 400 ezer forint törzstőkével hozta létre a Rádió 6818 Kft.-t, amely alig néhány héttel ezelőtt kapott frekvenciaengedélyt budapesti műsorszórásra a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól. (Szórványos taps az MDF soraiban.) Ebben a BIT jelenleg is többségi tulajdonos.

A kft. mint látható működik. A pályázók által adott információkkal ellentétben, a vállalkozásban a BIT-nek tulajdonosi jogai vannak. E jogok gyakorlásáról az egyesületi alapszabályuk szerint kell dönteniük. Képviselőtársaim, akkor most van vagy nincs vállalkozása a BIT-nek? A kérdés költői.

A BIT a pályázatban meg sem említi, hogy politikai szervezet, hiszen közvetlenül és közvetve részt vett a '94. évi országgyűlési és önkormányzati választásokon; mindannyiunk előtt ismert tény, hogy az MSZP-vel kötött választási szövetség jóvoltából a BIT vezetői képviselői mandátumokat szereztek. Látható az eddigiekből az is, hogy igen aktív tagjai a törvényhozásnak.

A pályázat alapján ez a helyzet csak úgy értelmezhető, hogy a BIT sokoldalú vezetői elitjének országgyűlési és helyi képviselővé válásához a szervezet karitatív, önzetlen akciókkal járult hozzá. (Derültség a jobb oldalon.) Ez nem szégyen, csak akkor legalább illene megemlíteni, hogy ez a helyzet, mert pályázati elbíráláshoz szükséges adatokról van szó.

Arról sem történik említés a pályázatban, hogy a szervezet infrastruktúrájának költségeit ki is állja. Ha ugyanis az MSZP, akkor a BIT által a szervezet ez évi működésére kért 11 millió 510 ezer forint elnyerése esetén könnyen lehet, hogy a párt bevétele lesz. Ebben az esetben a legjobb esetben is keresztfinanszírozás állna fenn, hiszen akkor a költségvetés nagyobb összegéből két alrovatról is kap a párt támogatást. Ez ellentmond a politikai esélyegyenlőség elvének.

Tisztelt Képviselőtársaim! Egyébként a BIT 17 millió 150 ezer forintot kért a pályázatában. Ez évi költségvetését 24 millió 490 ezer forintra tervezi, ebből az összegből már rendelkezésükre áll 7 millió 340 ezer forint. Ez egy szép összeg ahhoz képest, hogy a tavalyi évet pénzmaradvány nélkül zárták s hogy a pályázat szerint idén még semmilyen támogatást nem kaptak, legalábbis februárig. Ezek szerint tehát vannak még jó tündérek a baloldalon is. (Dr. Kávássy Sándor: Ott vannak csak igazán!)

Milyen közcélú, közérdekű tevékenységet kíván folytatni a BIT és mire kéri az országgyűlési támogatást? ezt is tisztáznunk kell. (Folyamatos zaj.) Például országos közérdeket szolgálónak tartják a saját nyári táboraikat 2 millió 500 ezer forintért. A vízparti BIT hagyományos és tagságuknak szóló rendezvényüket is közérdekű tevékenységnek tekintik és végül a Füge című lapot is. Ezeknek a projekteknek a részletes tervezetét a pályázat nem tartalmazza, a címszavak szerint pedig azok tartalmát igen nehéz megítélni. Különben a BIT-tel ellentétben a legtöbb pályázó igen kidolgozott és részletes terveket mellékelt a pályázatához. (Zaj, közbeszólás a bal oldalon: Doktori lesz? Derültség.)

Tisztelt Ház! Az eddigiekből is látható, hogy a BIT pályázatában az elbíráláshoz kért adatokat csak részben közlik. Az adatszolgáltatás hiányos, és lényeges kérdésben e hiányosságok miatt pályázatának másokkal való összehasonlítása nem végezhető el. Ez egyébként azért fontos, mert egy nyilvános pályázat megfelelően előírt feltételeinek betartása és betartatása a bírálat alapja kell legyen.

A bírálatot végző albizottság azonban hiánypótlást nem kért. Ezt a pályázatot az albizottság az első körben 4 millió forint támogatásra találta érdemesnek, de ezt az albizottsági javaslatot a bizottság elutasította. Az, hogy viszonylag magas összegről szólt a javaslat, egyébként nem is csoda, hiszen a javaslat kialakításában a BIT alelnöke is közreműködött. Ez, tisztelt Juhász képviselőtársam, mennyiben jelent összeférhetetlenséget az ön véleménye szerint? Azt hiszem, egyértelmű volt, hogy a pályázati kiírás ezt tiltja.

Az albizottságban dolgozó Haller képviselőtársunk szerint egyébként jogosan valóban felszólíttatott István József kisgazda képviselőtársunk, hogy mivel maga is pályázó volt, mondjon le a tisztségéről. A rendelkezésünkre álló, vélhetőleg nem rosszindulatú információk szerint azonban Haller úr pedig az esztergomi BIT-ben érdekelt. (Zaj, taps a kisgazdapárt soraiban.)

Az albizottságban dolgozó képviselő és szakértő urak minden eszközt latba vetettek, hogy a BIT magas összegű támogatást érhessen el. A fenti elemzéssel azt kívántam alátámasztani, hogy a BIT kiemelt támogatását semmi sem indokolja. Ennek szellemében a bizottság ezt a javaslatot el is vetette, és amikor hosszú vita után úgy döntött, hogy minden politikai ifjúsági szervezet egyenlő összegű támogatást kapjon, akkor meglepő módon rövidesen megszületett a BIT-es módosítóindítvány-csomag.

Az egyenlő összegű támogatással egyébként a jegyzőkönyvek tanúsága szerint akkor a szocialisták, s köztük Haller képviselőtársunk is egyetértett. Nos, ebből a szempontból valóban igazolható az a formula, amelyet a szocialista párti urak hangoztatnak a módosító indítványok melletti érvként, hogy nevezetesen: szakmailag kifogásolható az eljárás. Igen, az volt, egyes szocialista képviselők és az általuk alkalmazott szakértők részéről valóban kifogásolható volt az eljárás. Hogy ezért a bizottság elnökét, Filló Pál szocialista képviselő urat elmarasztalta-e a párt, arról nincsen tudomásom, de talán nem is fontos.

A bizottság elnöke a maga eszközeivel igyekezett úrrá lenni a párttársai által gerjesztett káoszon, és nagyon helyesen ragaszkodott a bizottsági működés elemi és demokratikus szabályaihoz, így ahhoz is, hogy közös megegyezéssel szülessenek a javaslatok. Ennek köszönhető, hogy minden furfangos próbálkozás ellenére a bizottság egyáltalán alapjavaslatot készíthetett. Ezt akarják most egyesek módosíttatni, összezavarni s végső esetben lesöpörni az asztalról, mert meggyőződésem, hogy ez következik a jövő heti végszavazáson: a tisztelt szocialista párti képviselőtársaink kísérletet tesznek a javaslat asztalról való lesöprésére.

Tisztelt Országgyűlés! Mindebből látható: ha volt is a közös bizottsági javaslattal probléma, az nem annyira a szabályok hiányából, mint inkább azok betartásának hiányából keletkezett. Erre azonban nem megoldás az, hogy a közös szabályokat visszamenőlegesen változtassuk meg. Azt sem tartom az Országgyűlés feladatának, hogy szűk egyéni és csoportérdekek szolgálatába szegődjön.

Számunkra mindezekből az következik, hogy az Országgyűlésnek az a lehetősége adott, hogy elfogadja a bizottság alapjavaslatát. Lehet, hogy ez nem tökéletes, de kimunkálásában a parlamenti pártok, a szakértők legalább részt vettek, közös vitákat folytattunk és törekedtünk a megegyezésre; az eljárás során valamiféle közös értékrendet is kialakítottunk, tapasztalatokat szereztünk, amelyek a továbbiakban alapot adhatnak az eljárás tökéletesítéséhez.

Tisztelt Országgyűlés! A Fidesz mint a polgárközösségek autonómiáját tiszteletben tartó párt javaslatot kíván tenni annak érdekében, hogy a jövőben az itt előállt és bemutatott helyzetet elkerülhessük és hogy az Országgyűlés tekintélyét megőrizhessük. Nézetünk szerint a jelenlegi helyzet alkalmas a magyar parlament tekintélyének lejáratására, és ezért a helyzetért a legnagyobb parlamenti frakcióval rendelkező pártot terheli a felelősség, ha bekövetkezik. Mi a magunk részéről a polgárközösségek problémamegoldó és értékteremtő erejét az ország nélkülözhetetlen erőforrásának tartjuk, és semmiképpen nem egyoldalú politikai értékrendet kívánunk autonómiájukkal szemben érvényesíteni, sőt küzdünk az ellen, hogy ezt mások megtehessék. Úgy gondoljuk tehát, hogy az Országgyűlésnek az a feladata, hogy az országosan működő és a közcélok szolgálatában tevékenykedő egyesületek költségvetési támogatására vonatkozó eljárást tökéletesítse, formálja.

(20.20)

Erre vonatkozóan van javaslatunk. Ezt a javaslatot készek vagyunk előzetes tárgyalásra bocsátani, de csak abban az esetben, ha az MSZP nem kapitulál a BIT előtt. Ugyanis ha ezt teszi, olyan helyzet áll elő a szocialista párt hathatós támogatásával, ami jogbizonytalanságot, zavaros állapotokat, jogi eszközökkel megoldhatatlan problémákat teremt. Egy ilyen helyzetben a Fidesz nem tud segédkezni. Úgy ítéljük meg, hogy javaslatunk segítségével lehetővé válik az, hogy az Országgyűlés alkalmazkodjon majd a fejlődő magyar civil társadalom értékrendjéhez, és segítse annak épülését. Mivel azt gondoljuk, hogy a civil társadalom támogatása az Országgyűlésnek is fontos feladata és kötelezettsége, olyan helyzetet szeretnénk teremteni, amelyben a tisztelt Ház a tényleges értékteremtő tevékenységekre és közérdekekre koncentrálhat, és mellőzheti a kisstílű, de agresszív lobbyzást.

Mindezekre figyelemmel kérem képviselőtársaimat, hogy a civil szféra iránti felelősséggel döntsenek most és a jövő héten. Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiból.)