Deutsch Tamás (Fidesz)
DEUTSCH TAMÁS (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Én a Fidesz Magyar Polgári Párt nevében fogom elmondani itt az általános vita legvégén, most már alig 5 percben a véleményünket erről a kérdésről.
Méghozzá hadd kapcsolódjak Kósa Lajos képviselőtársamnak egy nagyon beszédes, a jelenséget jól érzékeltető képéhez. Miben is áll az, hogy önök már a lapátolás elején eltörték annak a kormányzati lapátnak a nyelét? Ennek az egész Bokros-féle csomagnak, Bokros-kupacnak, a kormányzat elmúlt két-három hónapban tapasztalható politikájának az alapkategóriája, amely már megelőlegezett volt a kormányprogram vitája során is: a modernizáció. Ezt a kifejezést hadd próbáljam önkényesen magyarra fordítani. Az én értelmezésemben önök ezt a korszerűvé és hatékonnyá tétel értelmében használják, a társadalom különböző alrendszereiben olyan átalakításokat szeretnének végrehajtani, amelyek korszerűvé és hatékonnyá teszik ezeknek az alrendszereknek a működését. Azt hiszem, ezeknek az intézkedéseknek, amelyek a nyilvánosság elé kerültek a Bokros-csomag keretében, a véletlen találatokat leszámítva, sajnos semmi köze nincsen ahhoz, hogyan lehet Magyarországon a különböző társadalmi alrendszereket korszerűvé és hatékonnyá tenni.
A köztisztviselők jogállásáról szóló törvény tervezett módosításának példáján keresztül távirati stílusban hadd érzékeltessem azt, hogy miért szögesen ellentétes az önök által vallott, az ellenzék által persze értéktartalmában is vitatott kategóriával az, amit önök végre kívánnak hajtani. Egyrészt igen nagyarányú létszámleépítést, elbocsátást jelentettek be önök, aminek nyilvánvaló hatása az, hogy pont abban a szférában, ahol a stabilitás kiszámíthatósága az egyik leglényegesebb szempont, ezek a bejelentések bizonytalanságot, ha politikai kategóriát szeretnék használni, bizonyos értelemben a megfélemlítés érzését jelenthetik az ebben a szférában dolgozó köztisztviselőknek.
A köztisztviselői törvény módosításának keretében olyan hivatalvezetői túlhatalmat kívánnak önök megvalósítani, ami abban ölt testet, hogy a törvény módosítása után a köztisztviselői karban dolgozó hivatalvezetőknek az a döntési lehetősége lesz meg, hogy nem pusztán csak személyi bér megállapításával növelhessék a köztisztviselők alapilletményét, hanem 20 százalék erejéig csökkenthessék azt. Ez pedig olyan egyértelmű személyi függőségi rendszert valósít meg, ami élesen ellentétes mindenfajta európai normával leírható köztisztviselői jogszabály, köztisztviselői törvény szabályozási céljával.
Mindez persze olyan helyzetben történik meg, amikor önök is nagyon jól tudják, hogy az elbocsátással való fenyegetés, ilyen hivatalvezetői túlhatalom veszélyének a megteremtése, bizony nagy veszélyt jelent abból a szempontból, hogy Magyarországon a köztisztviselői kar újra egy kliensrendszer képét öltse, újra olyan működési mechanizmusok legyenek tapasztalhatók a köztisztviselői kar működésében, amelyek semmiképpen sem összeegyeztethetők a hatékonnyá tétel vagy korszerűvé változtatás elképzelésével; illetve ennek az intézkedéscsomagnak az lesz a hatása, hogy mindazok, akik a civil szférában, a közszolgálati pályán kívül tudják kamatoztatni tudásukat, el fogják hagyni a közszolgálati pályát. Bizony, a pályaelhagyások aránya az intézkedések következtében tervezhetően, kalkulálhatóan meg fog nőni.
Azt hiszem tehát, hogy akkor, amikor már 1993-94-ben, az előző kormány működésének utolsó időszakában valamennyi párt között egyértelmű konszenzus volt abban a kérdésben, hogy először az önkormányzati törvény módosítására van szükség nem olyan módosítására, amelyet önök végrehajtottak tavaly szeptemberben, de erre most hadd ne térjek ki , ezt követően pedig lehetőleg a kormánytöbbségen túlmutató egyetértésre van szükség ahhoz, hogy már ebben a ciklusban elkezdődhessen a magyar közigazgatás átalakítása, mindezeket az intézkedéseket önök úgy akarják végrehajtani, hogy ugyan tavaly nyár végén kineveztek egy kiváló szakembert, az előző kormány belügyminisztériumi közigazgatási államtitkárát címzetes államtitkárnak, s megbízták azzal a feladattal, hogy a közigazgatás átalakításának koncepcióját elkészítse, de ő még ilyen koncepciót elkészíteni nem tudott; a központi közigazgatásban a minisztériumok átvilágítása még nem történt meg azonban a Bokros-csomag keretében ilyen, a hatásait tekintve negatív és radikális intézkedéseket hajtanak végre önök. Ennek a hatása pedig az lesz, hogy bármikor az elkövetkezendő években a közigazgatás átalakításának az alapfeltétele, a korszerűvé változtatás végrehajtásában nélkülözhetetlen köztisztviselői kar az, amely így szétzilálódik.
Így tehát én igenis azt állítom, tisztelt hölgyeim és uraim, hogy mindazok az elképzelések, amelyeket önök megfogalmaznak, a modernizáció, a korszerűvé tétel, a hatékonnyá alakítás, ezekkel az elképzelésekkel, célokkal, szavakban kiválóan elmondott értékkategóriákkal még köszönő viszonyban sincsenek azok a konkrét intézkedések, amelyek a Bokros-csomagban testet öltenek. Direkt nem gazdasági példát hoztam elő, hogy lehetőleg közgazdasági vitába ne keveredjek.
Én azt hiszem s ezzel a mondattal szeretném befejezni, már tíz másodperccel így is túlléptem a határidőmet , hogy sajnos megalapozottnak tűnik mindaz, amit a Fidesz vezérszónoka ennek a vitának az elején elmondott. Ezek az átalakítások leépítenek, rombolnak, a romokat otthagyják, de semmilyen új az önök kategóriáját használva , korszerű és hatékony rendszer körvonalait sem rajzolják meg sem az ellenzék, sem a széles közvélemény számára.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)