Füle István (MSZP)
DR. FÜLE ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Alelnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint az önök előtt ismeretes, a gazdaság helyzete az év elején a kormányt olyan intézkedések meghozatalára kényszerítette, amelyek következtében szükségessé vált a foglalkoztatáspolitika eszközrendszerének átalakítása is, elsősorban a munkavállalásra való ösztönzés, a feketemunka végzésének visszaszorítása, a pénzeszközök takarékosabb felhasználása érdekében.
(12.30)
A most benyújtott törvénymódosítás ezért is szorosan kapcsolódik a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló törvényjavaslathoz, a szociális törvény, a társadalombiztosítási jogszabályok változásaihoz, a pótköltségvetési törvényjavaslathoz.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény jelenlegi módosítása ugyan még nem azonos a szocialista frakció által is szorgalmazott átfogó törvénymódosítással, de több fontos ponton is egybeesik azokkal a törekvésekkel, amelyeket a foglalkoztatási törvény átfogó felülvizsgálata keretében szándékozott a munkaügyi tárca megvalósítani.
Tisztelt Képviselőtársaim! Frakciónk nevében támogatom azokat a javaslatokat, amelyek szigorítják a szabálytalan munkavégzés szankcionálását. A módosítás a hazai munkaerőpiac védelme érdekében az eddiginél jóval hatékonyabb bírságpolitikát vezet be azokra a munkaadókra vonatkozóan, akik külföldi munkavállalót engedély nélkül foglalkoztatnak. A kiszabható és a Foglalkoztatási Alapba befizetendő bírság összege első esetben a minimálbér ötszörösénél, a második és további esetekben a tízszeresénél nem lehet kevesebb, ahogy ezt hallottuk az államtitkár úrtól is.
Többek között a munkahelyek korlátozott száma, az elhelyezkedési nehézségek indokolják azon szabályozás felülvizsgálatát, amely jelenleg a minimálbér összegéig megengedi az előnyugdíjban részesülők munkavégzését. A javaslat elfogadása esetén szigorodnak a munkanélküli-ellátásban, az előnyugdíjban, a nyugdíj előtti segélyben részesülők munkavégzésének feltételei.
A módosítás szerint a kereső tevékenységből származó jövedelem nem lehet több a minimálbér felénél, továbbá azt a munkanélkülit, aki az ellátás folyósítása alatti munkavégzését előzetesen nem jelenti be, 90 napra kizárni tervezi az előnyugdíj folyósításából.
Nagyon jelentős előrelépésnek tartjuk, hogy a törvényjavaslat elfogadásával fokozódhat a munkaerőpiaci szervezet ellenőrzési tevékenységének hatékonysága, mely elsősorban a hatósági ellenőrzést végző szervek együttműködésével valósítható meg.
Ennek érdekében a javaslat részletesen meghatározza, hogy a munkaügyi központ hatósági ellenőrzése milyen területekre terjed ki, a munkaügyi központot e tevékenysége során milyen jogosítványok illetik meg, továbbá az ellenőrzés tapasztalatai alapján milyen kötelezettségek terhelik.
A javaslat megteremti a szankcionálás lehetőségét is azzal, hogy a feketegazdaság munkaügyi vonatkozásainak visszaszorítása érdekében bevezeti a rendbírság jogintézményét.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénymódosítás kapcsolódva az 1975. évi II. törvény tervezett módosításához megszüntette a Szolidaritási Alap végkielégítés után fizetendő társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét. A társadalombiztosítási törvény tervezett módosítása alapján a munkáltatóknak kell megfizetniük a járadékot a végkielégítés után. Az intézkedés megdrágítja a létszámleépítést.
Jelentős és koncepcionális változásnak tartjuk azokat a javaslatokat, amelyek a szociális törvény várható módosításával vannak összhangban. Ismeretes, hogy a szociális törvény gazdaságstabilizációs törvénycsomagban benyújtott módosítása átalakítja a munkanélküliek jövedelempótló támogatásának rendszerét. Az új szabályozás szerint a jelenlegi időkorlát nélküli folyósítással szemben a támogatás folyamatosan csak 24 hónapig adható. Ezt követően akkor kerülhet vissza a munkanélküli az ellátási rendszerbe, ha közben legalább rövid időre munkát végez, és ezzel munkanélkülijáradék-jogosultságra tesz szert.
A törvénymódosítás törekszik az új szabályozás alapjait is megteremteni, előnyben részesíteni a munkaadókat, köztük az önkormányzatokat, amelyek jövedelempótló támogatásban részesülőket vonnak be a közhasznú foglalkoztatásba. Annak érdekében, hogy a jövedelempótló támogatásban részesülők visszatérhessenek a munkaerőpiacra, a foglalkoztatási törvény jelenlegi módosítása a visszatérő munkanélküliek, köztük a jövedelempótló támogatásban részesülők számára az általánosnál kevesebb, már 180 napi munkaviszonyban töltött idő után lehetőséget biztosít egy rövidebb idejű munkanélküli-járadék folyósítására.
A szociális törvény átmeneti szabályai szerint az 1995. július 1-jétől 1996. szeptember 30-áig terjedő időszakban a jövedelempótló támogatásban részesülőknek legalább 90 napi munkaviszonyt kell igazolni ahhoz, hogy ki ne essenek a jövedelempótló támogatás rendszeréből. Így a munkaerőpiaci helyzet alapján az önkormányzatoknak várhatóan több tízezer ember közhasznú foglalkoztatásáról kell gondoskodni, mivel a munkanélküliek jelentős része csak közhasznú munkavégzéssel tud a törvényi előírásoknak megfelelni. Az így szervezett közhasznú foglalkoztatás költségeinek átvállalására a pótköltségvetés biztosítja a fedezetet, a tervek szerint 3 milliárd forint céltámogatást juttat a Foglalkoztatási Alapba.
Indokoltnak tartjuk azt a változtatást, amely a korhatár előtti nyugdíjazás iránti érdekeltség csökkentésére irányul. Ezt szolgálja a korengedményes nyugdíj Foglalkoztatási Alap által történő átvállalási lehetőségének megszűnése is.
A törvényjavaslat megoldást javasol arra az anomáliára is, amely a pályakezdők munkanélküli-segélyének mértékével kapcsolatos. A hatályos jogszabályok szerint a segély a mindenkori minimálbér 75 százaléka. Mára a minimálbér évenkénti emelésével a pályakezdők munkanélküli-segélye 9150 forint már meghaladja a munkanélküli-járadék alsó határát, a 8600 forintot, és lényegesen magasabb a munkanélküliek jövedelempótló támogatási összegénél is. A módosítás alapján a pályakezdők segélye az öregségi nyugdíj legkisebb összegéhez igazodik, annak 80 százaléka lenne; jelenleg 6720 forint.
Régi törekvésünk volt azoknak a törvényi rendelkezéseknek a felülvizsgálata is, amelyek indokolatlanul szigorúan, 180 napra kizárták a munkanélkülit a járadék folyósításából, ha a munkaviszonyát többek között saját kezdeményezéssel, a próbaidő alatt szüntette meg. A munkaviszony ily módon történő megszüntetésének szankcionálása indokolatlan hátrányt jelentett a munkanélkülire, és nem volt összhangban a munka törvénykönyve próbaidőre vonatkozó rendelkezéseivel sem. A módosítás alapján nem szankcionálható, ha a munkanélküli állapotot a munkavállaló próbaidő alatti munkaviszony-megszüntetése eredményezte, és a munkavállalói felmondás egyéb eseteiben is 90 napra csökken a járadékból való kizárás ideje.
Javasoljuk ugyanakkor újra végiggondolni a jelen törvényjavaslat azon pontjait, amelyek érintik a munka-erőpiaci érdekegyeztetés rendszerét, az érdekegyeztető szervek jogosítványait. A törvénymódosítás alapján a munkanélküliek Szolidaritási Alapjából a Foglalkoztatási Alapba a munkaerőpiaci bizottság véleményének kikérését követően a kormánynak lenne lehetősége a pénzeszközök átcsoportosítására. Eddig a munkanélküliek Szolidaritási Alapja többletének átcsoportosítása a munkaerőpiaci bizottság, illetve az Érdekegyeztető Tanács jogosítványa volt. Örömmel üdvözöljük, hogy a kormány ahogy az államtitkár úr az expozéban ismertette felülvizsgálja a munkaerőpiaci bizottság hatáskörének módosítására vonatkozó javaslatot. Ugyanakkor reméljük ahogy ez az igény a parlament foglalkoztatási és munkaügyi bizottságának vitáján is megfogalmazódott , hogy mielőbb sor kerül az Érdekegyeztető Tanács működésének átfogó felülvizsgálatára és egy hatékonyabb döntéshozatali mechanizmus kialakítására.
Tisztelt Országgyűlés! Bár az önök előtt lévő törvényjavaslat a kormány gazdasági stabilizációt szolgáló intézkedéseivel összefüggésben került benyújtásra, úgy érzem, támogatásra érdemes a tárca által javasolt törvénymódosítási csomag, amely elősegíti, hogy a munkanélküliek érdekei a lehetőséghez mérten ne szenvedjenek sérelmet. Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, hogy vitassuk meg ezt a törvénymódosítási javaslatot, s minél előbb fogadjuk el annak érdekében, hogy a gazdasági stabilizációs törvény kapcsolódó módosításaival összhangban érvénybe léphessen.
Köszönöm a figyelmet. (Taps.)