Szabó Rudolfné (SZDSZ)

1995. május 8.

SZABÓ RUDOLFNÉ DR. (SZDSZ): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Néhány hónap elteltével ismét sor kerül a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítására. Ez a tizennegyedik módosítás mint az ma már elhangzott és sajnálatos módon nem felel meg azoknak a követelményeknek, amelyekről a múlt év decemberében többen szóltunk. A költségvetési törvényjavaslat által diktált szűk körű módosítás tárgyalásakor abban maradtunk, hogy lehetőleg ez év első felében a tisztelt Ház elé kerül egy átfogó törvénymódosítás, feltéve, ha azt a törvénykezési ütemterv lehetővé teszi.

(12.50)

Ehelyett most ismét itt van előttünk egy pótköltségvetési törvényjavaslat által diktált módosítás, melytől hiányérzetünk van, fontos területeket érintetlenül hagy, mint például az átképzések rendszere, vagy csak egyes elemeit érinti egy területnek.

Mindnyájunk számára világos, hogy a törvény módosítása a megtakarításokat célozza meg, ezért főként megszorító intézkedéseket tartalmaz, másrészt ismét a kényszer szülte, a március 12-ei kormánycsomag kényszere, ezért nem átfogó, mely azért is sajnálatos, mert a koncepcionális változtatás további jelentős megtakarításokat eredményezhetne, miközben a jelenleginél jobban szolgálná a munkába helyezést, a munkavállalást.

A törvényjavaslat többségében helyes irányban módosítja a hatályban lévő törvényt, de részleges megoldásokat tartalmaz, mint már említettem. Így például megszünteti az átképzések ideje alatt a pályakezdők dupla támogatását, csökkenti a pályakezdők segélyének mértékét. Ezek el is fogadhatóak számunkra. De nem változtat a javaslat az átképzések rendszerén, és nem támogatja kiemelten a pályakezdők elhelyezkedését, sőt még visszalépést is jelent e téren. Ugyanis a hatályos törvény 16. §ában a foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások között szerepel, hogy a munkabér és járulékainak 50 százaléka átvállalható legfeljebb egy éves időtartamra, ha három hónapja munkanélküli pályakezdő tartós foglalkoztatását biztosítja a munkaadó. Ez a törvénymódosításból kimaradt, mivel csak a hat hónapja munka nélkül lévők esetében engedélyezi ezt az átvállalást.

Ugyanakkor sajnálatos módon nem kerül sor a gyakornoki foglalkoztatás bevezetésére sem. De említhetném a tartós munkanélküliek állandósult tömegét is, akiknek a munkavállalását az 50-től 100 százalékos bértámogatás kevésbé fogja elősegíteni, hiszen a nyereségérdekelt cégek elsősorban a szakképzett, mégpedig a korszerű szaktudással rendelkező embereket alkalmazzák, s csak minimális mértékben a szakképzetleneket. A tartós munkanélküliek zöme ugyanakkor nem rendelkezik ilyen szakképzettséggel, a nyolc általános iskolát végzettek jó része pedig nem alkalmas egy szakma megszerzésére sem, sőt elég jelentős azoknak a száma, akik nyolc általános iskolai végzettséggel sem rendelkeznek. Ezek átmeneti munkavállalását a közhasznú foglalkoztatás bővítésére fordítható 3 milliárd forint ugyan elő fogja segíteni, de ez az összeg előreláthatólag kevésnek bizonyul. Másrészt az önkormányzatok sok helyen nem is tudják hozzátenni a hiányzó 30 százalékot, ezzel számolnunk kell.

Szélesebb körű és hosszabb távra szóló segítséget jelentene, ha a munkavállaláshoz, illetve a szakmaszerzéshez szükséges minimális végzettség megszerzését támogatnánk, illetve a nyolc általánost befejezettek felzárkóztató képzése mellett, melyre már vannak példák, valamilyen szakma megtanulását segítenénk elő. Az egyszeri ráfordítások az átképzési rendszer átalakításában nagyobb megtakarításokat jelentenének a segélyezési rendszerben. Ugyanakkor a járadékot kimerített tartós munkanélküliek, illetve a képzetlen, támogatásra nem jogosult, nyolc általánost vagy annál kevesebb osztályt végzett fiatalok esélyt kaphatnának a munkavállalásra, mely jelenleg szinte minimális, és ez akkor sem fog változni, ha a gazdasági növekedés révén új munkahelyek létesülnek. A jelenlegi rendszer tehát a szociális segélyek, támogatások iránti nagymértékű igényt állandósítja. S akkor még külön kellene szólni a mai iskolai képzési rendszerről, mely gyökeres változtatás nélkül tovább növeli a munkanélküliek számát de ez túlmutatna e törvénymódosítás keretein.

És most néhány megjegyzés a konkrét módosításokhoz. Helyeseljük a külföldieket munkavállalási engedély nélkül foglalkoztató munkaadók szigorú büntetését de meg kellene találni a módot a hazai munkavállalók feketefoglalkoztatásának tényleges szankcionálására is. Helyeseljük a várható munkaerőhelyzet figyelembevételével az éves költségvetéshez igazodó foglalkoztatáspolitikai irányelvek kiadását év elején. Ennek híján ez év elején zavar mutatkozott a területi munkaügyi szerveknél, a munkaügyi tanácsoknál, az érintett munkaadóknál és munkavállalóknál.

Megpróbálja deklarálni a javaslat az önkormányzatok részvételét a közhasznú foglalkoztatás szervezésében. Ez azonban se nem szorítja rá, se nem ösztönzi eléggé az önkormányzatokat, hogy ezzel foglalkozzanak és erre áldozzanak. Ennek az anyagiakon túlmenően, mint már említettem, a szakmai felkészültség is oka. Inkább reméljük, hogy jól felfogott érdekükből kiindulva a területükön élő lakosok elsődleges szempontjait figyelembe véve cselekszenek. Hiszen ha több ember kereső tevékenységet folytat és nem munkanélküliként él a településen, ezáltal még a jövedelempótló támogatás is megtakarítható, ugyanakkor nem növelik a segélykérők számát; ez fontos lakossági és egyúttal önkormányzati érdek is.

Helyeselhető továbbá a munkanélküli-járadékra és a jövedelempótló támogatásra való jogosultság ismételt megszerzésének könnyítése, valamint a végkielégítés esetén a dupla járandóság megszüntetése, bár ez kijátszható. Helyeselhető a korengedményes nyugdíj megszüntetése a már hallott indokok alapján, és a javaslat néhány más intézkedése is, például a jogosulatlanul felvett támogatások visszakövetelésének erősítése is.

A hatályos jogszabály és a benyújtott törvényjavaslat együttvéve sem szüntet meg azonban meglévő joghézagokat, jogi anomáliákat, mint például a pályakezdőknél a büntető szünetelés alkalmazását nem teszi lehetővé, vagy egyes szociális, illetve társadalombiztosítási ellátásoknál nem egyértelműen tisztázott, hogy melyek nem vagy nem egyértelműen zárják ki a munkanélküli-járadékra való jogosultságot. Ezekre a későbbiekben még majd vissza kell térni.

Nem helyeselhető ellenben a jelenlegi javaslatban az előnyugdíj megszüntetése, mint azt már az előttem szólók is említették, és helyette az igen alacsony összegű, nyugdíj előtti munkanélküli-segély bevezetése, illetve nagyon sajnálatos lenne, ha elfogadására kényszerülnénk. Az érintettek elhelyezésére ugyanis semmilyen esély nincs, még a foglalkoztatáspolitika aktív eszközeinek segítségével sem. Ugyanakkor méltánytalannak tartjuk, hogy az előírt szolgálati idő letöltése után még az öregségi nyugdíj legkisebb összegére, jelenleg a 8400 forintra sem lennének jogosultak. Tisztában vagyunk persze a megtakarítás szükségességével, de a javasolt 6720 forint plusz tb-járulék helyett a 8400 forintos előnyugdíj esetén a tb elesne ugyan egy nem túl jelentős bevételtől melyet eddig sem kapott meg , de a Szolidaritási Alapban megtakarítást eredményezne a ma érvényes előnyugdíj költségeihez képest. S nem elhanyagolható szempont, hogy az érintetteket kevésbé hozná méltánytalan helyzetbe.

Végezetül kifejezésre kell juttatnunk, igazán sajnálatosnak tartjuk, hogy az érdekegyeztetés e törvénymódosítással kapcsolatosan sem történt meg. Az okok tisztázására most nem térek ki.

Támogatjuk a kormány javaslatát a Szolidaritási Alapból a Foglalkoztatási Alapba történő átcsoportosítás módjára vonatkozóan, természetesen a megfelelő feltételek megléte esetén, hiszen a felhasználható összegekből a foglalkoztatást kívánjuk aktívan elősegíteni, és nem a segélyezést; a jelenlegi gazdasági helyzetben a munkanélküliek számának várható emelkedését tekintve úgysincs mód a Szolidaritási Alapban keletkező megtakarítások eredményeképpen a munkaadói és a munkavállalói járulékok csökkentésére. Ellenkező esetben a munkanélküliek elhelyezésének támogatásáról kellene lemondanunk.

Szükségesnek tartjuk ugyanakkor a munkaerőpiaci bizottság és a megyei munkaügyi tanácsok szerepének újragondolását, a döntési jogkörök elvonásának felülvizsgálatát, mert a jelenlegi törvényjavaslat valójában a létüket kérdőjelezi meg.

(13.00)

Tisztelt Országgyűlés! Az elmondottak s a benyújtandó módosító javaslataink figyelembevételével a törvénymódosítást elfogadásra ajánlja a Szabad Demokraták Szövetsége.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)