Torgyán József (FKGP)
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja nemegyszer hangoztatta: rendkívül aggasztja a magyarság helyzete úgy az anyaországon belül, mint határainkon kívül, de különösképpen a trianoni békediktátummal elszakított területeken élő magyarság sorsa, ahol igen hosszú ideig a legalapvetőbb emberi jogok sem érvényesülhettek a magyarságot illetően.Most, az alapszerződések megkötése kapcsán különösképpen fellángolt a magyarellenes gyűlölet, és ennek olyan megnyilvánulásai vannak, amelyeket a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja szükségesnek tart az ország házában, az ország nyilvánossága előtt felvetni.
Konkrétan arról van szó: a szlovákok közel állnak egy olyan elhatározáshoz, hogy egy olyan nyelvtörvényt és a nyelvtörvény biztosítására olyan nyelvrendőrséget állítsanak fel, ami a magyarság erőszakos asszimilációját felgyorsítaná. Tehát egy olyan újfajta megközelítéssel kívánják a magyarok nyelvhasználatát korlátozni, hogy ismét megfontolás tárgyává kívánják tenni a kétnyelvű helységnévtáblák használhatóságának ügyét, a személynevek anyakönyvi bejegyzését lehetővé tevő törvényt ugyancsak újból meg kívánják vitatni. Igen erőteljes a szlovák soviniszta oldalról annak az igénye, hogy a magyarok ne használhassák a személyneveket.
Az oktatásban sem jobb azonban a helyzet, hiszen számos alkalommal szóltunk már arról, hogy az alternatív oktatás az erőszakos asszimilációt milyen durva módon segíti elő. Most túllépnek ezen, hiszen a szlovák nyelven kívül minden nyelvet "idegen"-nek fognak minősíteni, és ezzel törvényen kívül fogják helyezni az államalapító magyarság anyanyelvének használatát.
Hadd térjek ki arra is, hogy igazán nehéz különbséget tenni a jogtalanságok sorozatában, de talán külön szót érdemel még az istentiszteletek nyelvének kérdése, hiszen itt is a szlovákot kívánják hivatalos nyelvként előírni. Még azt is meg kívánják mondani, hogy bármely állampolgár lelkiismereti szabadsága milyen nyelven lenne megvalósítható - ha egyáltalán ez a két fogalom ilyen módon összeboronálható.
Ha a magyarságnak ezeket a veszélyeit nézzük, akkor egyértelmű, hogy a magyarságnak egy olyan végveszélye következett el Szlovákiában, amelyet az alapszerződés megkötésével szentesítenének, hiszen ezekkel az igényekkel nem mertek volna előállni, ha nincs alapszerződés. Az alapszerződés aláírása már egy ilyen folyamatot indított el - mint ahogy a magyargyűlölők garázdálkodása Moldáviában ugyancsak felerősödött, hiszen a csángó magyarságról azt állítani, hogy azok erőszakkal elmagyarosított románok, nyilvánvalóan olyan durva beavatkozás a magyar kisebbség ügyeibe, amely nem engedhető meg.
A végén szeretném hangsúlyozni, hogy a Magyar Köztársaság alkotmányának 6. -a, annak is a (3) bekezdése kimondja: a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.
Kérem az igen tisztelt kormányt, hogy ennek megfelelően járjon el. Köszönöm. (Taps a kisgazdapárt és a Kereszténydemokrata Néppárt soraiban.)