Horváth Zoltán (MSZP)
HORVÁTH ZOLTÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Képviselő számára mindig öröm, ha a Ház olyan javaslatot tárgyal, melyről a véleményeket nem a pártállás, a kormánypártiság vagy ellenzékiség határozza meg. Örömmel ismertem meg az általános vita első napján a Független Kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportjának véleményét. Hiszen ők a törvényjavaslat célkitűzéseivel, a megoldás módjának alapjaival egyetértenek, kis kiegészítéssel, jobbító módosításokkal el tudják fogadni az indítványt.
Mire tettek javaslatot Kiss és Csizmár képviselőtársaim? Arra, hogy a Magyar Országgyűlés egyetlen törvényben újraszabályozza a gyermek- és ifjúsági célú vagyon, illetve állami pénzeszközök elosztását, az e célra szolgáló intézményrendszer működését.
Tisztelt Ház! Minden modern, demokratikus társadalom alapja az önállóan szerveződő, öntevékenységre épülő érdekcsoportok szakmai, korosztályi szervezetek, ezek öntevékeny egyesületeinek támogatott, állam által segített tevékenysége. Mai, átalakuló társadalmunkban kiemelt fontosságú, hogy e tevékenység szellemi, tárgyi, anyagi feltételrendszerét megteremtsük. Képviselőtársaink indítványa az eddigi gyakorlat két hiányos pontjának korrekciójára irányul.
Először: a Központi Ifjúsági Alapról szóló 1993. évi XXV. törvény hatályon kívül helyezésével, a Gyermek- és Ifjúsági Alap létrehozásával hatékonyabbá kívánja tenni az indítvány az érintett korosztályok segítésére hivatott állami pénzeszközök felhasználását. Erre szükség is van, hiszen mindannyiunk által ismert módon a Központi Számvevőségi Hivatal számos hiányosságot tárt fel az alap működésének vizsgálatakor. Csak egy, bár igen jellemző példát szeretnék itt említeni: az alapnak a vizsgálat idején nem volt működési szabályzata.
Másodszor: a javaslat a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Alapítvány közalapítvánnyá történő átalakítását kezdeményezi, mégpedig jogosan, hiszen az említett alapítvány jelentős közvagyonnal kellene, hogy a köz érdekében gazdálkodjon.
(9.40)
Egyébként ez esetben a polgári törvénykönyv hatályos szabályozása a közalapítvány létrehozását kötelezővé is teszi.
A javaslat értékelésekor természetes a kérdés: milyen új elemek jelenthetnek garanciát a közpénzek, a köz vagyonának igazságosabb, hatékonyabb felhasználására? Az indítvány a Gyermek- és Ifjúsági Alap esetében két fontos törvényi összehangoló lépést tesz meg. Egyrészt megszünteti azt a párhuzamosságot, ami eddig a Központi Ifjúsági Alap és az Országos Játékalap azonos támogatási körében nyilvánult meg. A két alap egymáshoz viszonyított szerepe az ifjúsági célok támogatásában nem meghatározott, munkamegosztás a két alap között nem alakult ki. A két alap azonos célokat is támogat. Ennek a helyzetnek a feloldása a törvényalkotás logikus kötelezettsége. Másrészt a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényt módosító 1994. évi LXIII. törvény a megyei és települési önkormányzatok feladatai közé emelt több, gyermek- és ifjúsági korosztállyal kapcsolatos teendőt. Indokolt, hogy az önkormányzatok, de emellett a helyi és országos korosztályi szervezetek, az önkéntes felelősségvállaláson alapuló felnőtt segítő egyesületek megfelelő forrásokat kapjanak feladataik ellátásához.
Ezen összehangoló lépések mellett a Gyermek- és Ifjúsági Alap tervezett szabályozása azért is üdvözlendő, mert az alap által támogatható célok és a hozzájuk rendelt források körének újrafogalmazásával tisztább, egyértelműbb feladat-végrehajtást tesz lehetővé. Jelentős előrelépés az is, amit az indítvány a döntéshozatal módjában kezdeményez.
Célszerűnek ítélhetjük, hogy az eddigi módszer helyett - melyben a kormány tárcaközi bizottsága döntött a támogatások odaítéléséről - a javaslat szerint a gyermekügyekben illetékes minisztériumok mellett a korosztály érdekeit képviselők közvetlen részvétele is biztosított lesz a döntéshozatalban. A javasolt testületi kialakítás biztosítja, hogy a politikai, közéleti viszonyok változása ne jelentse a gyermek- és ifjúsági érdekek közvetlen veszélyeztetését.
A tisztább, ellenőrizhetőbb működést segíti az alap forrásainak újraszabályozása is. A folyamatos tervezhetőség lehetősége teremtődik meg akkor, ha a szerencsejáték-bevételek egy része közvetlenül ezt az alapot illeti meg. Ez a megoldás bizonyos mértékig függetleníti az alapot a költségvetés napi helyzetétől, másrészt a jelenleg forráshiányos állami feladatok pótlólagos finanszírozására nyújt segítséget. Ki kell hangsúlyozni, hogy a javasolt automatizmus nem jelent többletelvonást a szerencsejátékok szervezőitől, hanem a feladatok arányában történő újracsoportosítással teszi az elkülönített állami alapok finanszírozását átláthatóbbá, egyértelműbbé.
Tisztelt Ház! Az elmúlt években parázs viták zajlottak a gyermek- és ifjúsági célú vagyon kezeléséről, felhasználásáról. Sokszor hallottunk vélt vagy valós visszaélésekről, törvénytelen vagy "csak" - persze idézőjelben a "csak" - erkölcstelen manipulációkról. Az alapítvány évek óta a nyilvánosság kizárásával működik. Még az Országgyűlés illetékes bizottsága sem tudott teljes mélységű betekintést nyerni zavaros ügyleteikbe. A jelentős vagyont és komoly nagyságú állami támogatást ellenőrizetlenül, nem a törvényes célokra használta az alapítvány. Mindezek a tények indokolják, hogy a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány helyére közalapítvány lépjen.
A javasolt szabályozás hasonló az Országgyűlés által a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Közalapítvány esetében alkalmazott megoldáshoz. A kormány, mint alapító kell hogy szerepeljen a javaslatban, hiszen a felváltandó alapítvány alapítója is a kormány volt. Hogy most mégis törvényjavaslatról tárgyalunk és nem kormányrendeletben kerül szabályozásra sor, annak az a magyarázata, hogy e módon az Országgyűlés ellenőrző szerepe közvetlenül gyakorolható majd a közalapítvány felett.
Fontos eleme a javaslatnak, hogy a közalapítvány kuratóriumának összetétele révén a közvetlenül érintettek részvétele biztosított lesz a döntéshozatalban. Sőt, a korosztály és az érdekükben cselekvő felnőtt szervezetek képviselői többséget alkotnak a kuratóriumban. Így elérhető az a cél, hogy az alapítvány működése a támogatandók mindenkori érdekeit szolgálja, és a kormánynak bizonyos fokig a napi politikai és a rövid távú gazdasági érdekei fölé kell emelkednie a döntések meghozatalakor.
Tisztelt Képviselőtársaim! Befejezésül egy fontos kérdésre szeretném ráirányítani a figyelmüket. Bármilyen jó és átgondolt törvényhozói szándék is csak akkor eredményezhet valós pozitív hatásokat, ha találkozik a társadalom érintett részének támogatásával, valamint, ha a megvalósítás során biztosított legalább a társadalom érintett részének ellenőrzése a törvényben szabályozott folyamatok felett. Jelen esetben az első feltétel miatt nincs mit aggódnunk, hiszen a javaslat tartalma többször szövegszerűen megegyezik a Gyermek és Ifjúsági Érdekegyeztető Tanács állásfoglalásával.
Fontos azonban felhívni a figyelmüket arra, hogy mind a Központi Ifjúsági Alap, mind a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány esetében történtek olyan hibák, melyeket a törvényjavaslat nem tud orvosolni. E hibák nem az elégtelen vagy rossz szabályozásból fakadtak, hanem éppen a törvények, alapító okiratok megszegése vagy figyelmen kívül hagyása miatt következtek be. Ezért kérem a Házat arra, hogy a törvényjavaslat elfogadása után folyamatosan kísérje figyelemmel az alkotott szabályozás megvalósítását is.
Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)