Torgyán József (FKGP)
DR. TORGYÁN JÓZSEF (FKGP): Köszönöm a szót, elnök úr. Ügyrendi kérdésben, hiszen kézfelemeléssel is jeleztem ezt a szándékot. Én kérem, hogy szíveskedjék rendkívüli házbizottsági ülést összehívni a népszavazással kapcsolatos alkotmányügyi bizottsági előterjesztés megvitatása tárgyában.A következőkkel indokolnám az álláspontomat. Elnök úr 1995. április 19-én az alkotmányügyi bizottsághoz a következő tartalmú levelet intézte:
"Amint az az elnök úr által is ismert, a Független Kisgazdapárt a köztársasági elnök közvetlen választásáról népszavazást kezdeményezett. Az Országos Választási Bizottság elnöke tájékoztatott arról, hogy a több mint 159 ezer aláírás hiteles. Erre tekintettel felkérem az alkotmány- és igazságügyi bizottságot, hogy a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény 9. §-ának (3) bekezdése a) pontjában foglaltak szerint járjon el."
Mit tartalmaz ez a törvényi rendelkezés? A következőket tartalmazza:
A 9. § (1) bekezdése előírja: az országos népszavazást az Országgyűlés rendeli el, a kezdeményezés benyújtásától számított legközelebbi ülésszakán, de legkésőbb két hónapon belül. Tehát ez egy imperatív előírást tartalmaz a kéthónapos időpontra vonatkozólag.
A (3) bekezdés azt mondja: az Országgyűlésnek a népszavazás elrendeléséről szóló határozata tartalmazza, tehát itt csak a népszavazás elrendelését lehet előírni,
a) a jogi, igazgatási és igazságügyi, ez a jelenlegi alkotmányügyi állandó bizottság, előterjesztése alapján a népszavazásra bocsátandó kérdést, kérdéseket...
Igen ám, csakhogy nem eszerint járt el az alkotmányügyi bizottság, tehát nem a kérdéseket terjesztette elő a népszavazás megtarthatósága érdekében, hanem a Házszabályban nem ismert jogkört magának tulajdonítva, egy negatív megközelítést, egy pont ellentétes tartalmú előterjesztést tárt a tisztelt Ház elé. Ez egyértelműen nem lehetséges.
Most arról már nem is beszélek, hogy a Házszabály nem ismeri a népszavazás vagy népi kezdeményezés következtében az országgyűlési határozati javaslat előterjesztésének intézményét. Tehát hiába van népszuverenitás, hiába rendelkezik erről az alkotmány, a Házszabály erről megfeledkezett. Egyáltalán nem ismeri a Házszabály a népszavazás intézménye következtében teendő lépéseket. Tehát itt egy rendkívül súlyos dologról van szó. Van egy érvényes jogszabályi előírás, ami azt mondja, hogy az Országgyűlés köteles kiírni a népszavazást, az alkotmányügyi bizottságnak semmi másra nincs joga, csak megvizsgálni, hogy a kérdések érthetőek-e. Ha nem érthetőek, akkor újraszövegezheti a kérdéseket, de az, hogy...