Hatvani Zoltán (SZDSZ)
DR. HATVANI ZOLTÁN (SZDSZ): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Még 1992-ben és '93-ban a távközlési, illetve a frekvenciagazdálkodási törvények előkészítése az országgyűlési vita során a Távközlési, illetve a Rádiótávközlési Alap intézményeivel bővült, gazdagodott.A távközlésről szóló 1992. évi LXXII-es és a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. számú törvények rendelkezése szerint az e törvényekben meghatározott ágazati forrásokból olyan pénzügyi alapokat kell képezni, amelyek döntő hányada az ágazat kiegyensúlyozott, gyors fejlődését szolgálja.
A hivatkozott törvények arról is rendelkeznek, hogy törvényben kell szabályozni az alapok felhasználásával kapcsolatos eljárás pontos, részletes szabályait. Ilyen törvény hiányában az úgynevezett Távközlési Alap célirányos felhasználására nem kerülhetett sor, hiába gyarapodott az évről évre.
Az alap záróegyenlege 1994-ben már 16 milliárd forint volt. Jóllehet, a távközlési ipar fejlesztési gondjain ez az összeg nagyon sokat lendített volna, eljárási szabályok híján egy részét más, éppen pénzhiánnyal küzdő alapok kapták kölcsön így a Vízügyi, az Út, a Területfejlesztési és a Mezőgazdasági Alap, összesen 7,7 milliárd forintot , más részére pedig március 22-én, mint tudjuk, akkor jelentette be igényét az éppen pénzhiánnyal küzdő kormány. Ez az összeg 16 milliárd forint volt.
A Távközlési Alap és a Rádiótávközlési Alap intézményét megnevező törvények hatálybalépése után három, illetve két évvel végül is kormányunk ez év márciusában előterjesztette a Hírközlési Alapról szóló, előttünk lévő, T/769. számú törvényjavaslatát, amelynek feladata e különleges elkülönített állami pénzalap képzésének és felhasználásának szabályozása.
Azért nevezem különlegesnek ezt az alapot, mert jóllehet, állami feladatok megvalósítását is szolgálja, elsősorban a gazdasági szférában működik, nem abból keletkezik, így nem is költségvetési forrásként jelenik meg.
Tisztelt Képviselőtársaim! Előttünk tehát a törvénytervezet, amely arra hivatott, hogy egy évekkel ezelőtt megnevezett pénzeszközt valójában életre keltsen. De miért fontos ez az alap? Miért örültünk együtt 1992-ben, ellenzéki és kormánypárti képviselők, amikor a törvényjavaslat előterjesztője elfogadta érvelésünket és módosította eredeti előterjesztését?
Ez az alap végül is azt a célt szolgálja, tisztelt képviselőtársaim, hogy az állam az egyes tulajdonosi jogai kapcsán szerzett bevételei egy részéről lemondva, azt az ágazat részére elkülönítve, majd általa szabályozott módon visszaforgatva, ily módon is hozzájáruljon a magyar távközlés-szolgáltatás egyenletes, minél gyorsabb fejlesztéséhez.
Igen, képviselőtársaim, nem utolsósorban azt a célt is szolgálja ez az alap, hogy a telefon ne csak az egyébként is fejlettebb országrészekben legyen elérhető szolgáltatás, ott, ahol a szolgáltatónak a nagyobb beszélgetési forgalom miatt hamarabb megtérül a beruházása, hanem ott is mielőbb elérhető szolgáltatás legyen a telefon, ahol ma még a beszélgetési forgalom alacsonyabb, tehát a befektetések megtérülési ideje is hosszabb. Ez az alap tehát a szolgáltatók piaci érdekeit is szem előtt tartva a területfejlesztés egyik nagyon fontos állami eszköze is lehet.
Ez az alap a szolgáltatás biztonságát is jelenti a fogyasztóknak ott és olyankor, ahol a helyi koncessziós társaságok képtelenné válnak szerződésben vállalt kötelezettségeik teljesítésére. Tehát ez az alap, tisztelt képviselőtársaim, nagyon fontos lehet a telefonvonalakkal viszonylag már jól ellátott, fejlettebb országrészek számára is. De a fogyasztói érdekek közvetett védelmét szolgálja ez az alap oly módon is, hogy fedezi a Távközlési Érdekegyeztető Fórum és a Távközlési Mérnöki Minősítő Bizottság működési kiadásait.
Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hiszem, a Hírközlési Alap képzésének és mielőbbi célirányos működtetésének fontossága nem szorul annál meggyőzőbb indoklásra, mint ahogy azt a törvény 3. §-ának egyes bekezdéseiből magunk is kiolvashatjuk. Mi a válasz arra a kérdésre, hogyan szolgálja vajon ezt a nyilvánvalóan helyes és fontos célt az előttünk fekvő törvény? Nézzük először is, mi erről a javaslatról az egyes pártok véleménye!
A Független Kisgazdapárt frakciója sajnos felületesen tanulmányozta a törvényjavaslatot, ahogyan az felszólalásukból kiderült. Számukra ugyanis a törvényjavaslat csak és csakis arról szól, hogy a kormány elvesz az ágazattól 16 milliárd forintot, és ezzel idézek képviselőtársam felszólalásából "...a hírközlés mint műszaki vállalkozás, pénzpiaci tevékenységgé alakul át." Továbbá azt mondják, hogy a kormány 16 milliárd forint elvételével önálló működésre való képtelenségre ítéli a hírközlő műszaki ágazatot.
(17.50)
Ezek az állítások alapvetően tévesek, képviselőtársaim. Ugyanis a hírközlés már most is, tehát e törvénytől függetlenül is, olyan gazdasági-műszaki vállalkozás, amelyik pénzpiaci viszonyok között folyik és nagyon reméljük, ott is marad. Továbbá: a hírközlés tevékenysége szerte a világon jól jövedelmező üzletág, így működőképessége itt sem elsősorban a Hírközlési Alaptól függ.
Tisztelt Képviselőtársaim! A 16 milliárd forint az állam koncessziós bevételéből lett elkülönítve, valóban az ágazat gyorsabb ütemű és egyenletesebb fejlesztésének előmozdítására, végső soron a fogyasztói érdekek védelmére. Be kell azonban látnunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy a képzés és felhasználás szabályaira vonatkozó előterjesztés, illetve törvény hiányában ez az alap nem működhetett, de mint elkülönített állami pénzalap valójában nem is létezett.
A többi frakció képviselői még nem hallatták véleményüket, de remélhetőleg több idő áll a rendelkezésükre, alaposabban áttanulmányozzák, és nem esnek hasonló tévedésbe, mint tisztelt képviselőtársam.
A Távközlési Érdekegyeztető Fórum választmánya is elküldte véleményét a törvényjavaslatról. Észrevételeik között első helyen ők is a Távközlési Alap más célú felhasználását kifogásolják. Az ő felvetésükre is csak azt tudom mondani, hogy a szabaddemokraták is úgy látják, a telefonellátás gyors és egyenletes fejlesztése nagyon-nagyon fontos nemzeti érdek is, de ma, amikor sokkal fájóbb pontokon is megszorításokat kell alkalmaznunk, elkerülhetetlen volt ez a lépés.
Javaslataik másrészt a részletes vita tárgykörébe tartoznak, így azokról itt most nem szólhatok, csupán annyit említek még meg, hogy a Távközlési Érdekegyeztető Fórum észrevételei között az érdekegyeztető kompetenciáját, lehetőségeit is kifogásolja, ezeket az észrevételeket majd figyelmébe ajánlom az előterjesztőnek.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az SZDSZ-frakció nagyon fontosnak és jónak tartja végül is ezt a törvényjavaslatot, ezért elfogadásra javasolja a tisztelt Országgyűlésnek. Mi is nagyon sajnáljuk, hogy a szabályozás késlekedése miatt eddig nem működhetett a most életre kelő intézmény, de tudomásul vesszük, hogy a tartalékolt összeg, amely úgy az ágazat fejlődését gyorsította volna, így nem kevésbé hasznosan lesz felhasználva.
A javaslat előnyének tartjuk, hogy a hírközlési ágazat különböző területeiről elvont pénzeszközöket koncentrálva, egy alapként forgatja vissza az ágazatba. Ez a megoldás minden bizonnyal növelni fogja az alap hatékonyságát, áttekinthetőbbé teszi kezelését.
Összegezve tehát az a véleményünk, tisztelt Országgyűlés, hogy a javaslat mielőbbi törvénnyé válása kedvezően hat majd a magyar telefónia és azon keresztül a nemzetgazdaság fejlődésére. Köszönöm a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)