Ivanics István (KDNP)
IVANICS ISTVÁN (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársak! Egyetértek az előttem szólóval, hogy nagyon fontos ez az ágazat, és a hírközlés azon belül pedig a telefonszolgáltatás Magyarországon egy olyan elem, amely az infrastrukturális elemek közül talán a legfontosabb a fejlődés gyorsításában, hiszen, gondolom, nem kíván magyarázatot, hogy milyen óriási jelentőséggel bír a vidék kommunikációs lehetősége a fölzárkózásban, a termelvények forgalmazásában, az árutőzsdéken való megjelenésben.Még inkább meg vagyok lepődve, hogy az előttem szóló azt hozta föl a Hírközlési Alap egyik alapvető funkciójaként, hogy az elmaradt térségeknek a telefonnal való ellátását hivatott majd szolgálni. Ezzel pontosan ellentétes információim vannak. Ugyanis Kisvárda térségében meg lett hirdetve koncesszióra a telefonszolgáltatás, jelentkező nem volt, az ismételt kiírás nem történik meg, és nincs is ígérete a környéknek, sőt az a vélemény hangzott el, hogy ha az önkormányzatok majd a költségeket vállalják, átvállalják és ilyen módon támogatják az újbóli koncessziónak a kiírását, akkor lehet szó a telefonszolgáltatás koncesszióba adásáról. Ez elég megdöbbentő és nagyon szomorú legalábbis számomra.
Most magáról a törvényjavaslatról szólnék. Elmondhatjuk azért, hogy ez a Hírközlési Alapról szóló törvényjavaslat a gazdasági törvények sorában nem azokat gazdagítja, amelyek alapvető fontosságúak a változtatás, a megváltoztatás tekintetében, és nélkülözhetetlen hiányt pótolnának. Az Állami Számvevőszék észrevétellel is élt az új alap létrehozásával kapcsolatban, és kétségeit fejezte ki annak jogosságáról.
A zárórendelkezésben megjelölt Távközlési Alap és a Rádiótávközlési Alap 1993-94. és '95. évi, e törvény hatálybalépéséig keletkezett bevételeiből további 16 milliárd forint átadása érthetően jól jön a költségvetésnek. Nincs azonban egyeztetett álláspont az érdekképviseleti szervekkel arról, hogy az alap működési céljainak hogyan tud megfelelni e pénzösszeg hiányában.
Ugyanúgy hiányolom, hogy nincs felmérése és még becslése sem a Hírközlési Alap forrásaiból származó várható bevételnek. Annak ellenére is kellene ilyen felmérés, hogy annak egyes bevételi elemei eseti jellegűek. Ismeretem szerint ma a frekvenciahasználat díja 525 forint/óra, plusz áfa, egységesen az egész rendelkezésre álló adásidőre ha igénybe veszi a sugárzó, ha nem. Ez jelenleg még elfogadhatónak is ítélhető, még ezt a díjat sem kell az újonnan alakult helyi rádióknak megfizetni egyelőre legalábbis.
(18.00)
A 3 § (1) bekezdés d) pontját azért kifogásolom, mert egy későbbi időpontban, jelenleg meg nem határozott százalékban jut az alap a frekvencia lekötéséért és használatáért befizetett díjnak a birtokába.
Az alap tartós működésének a később kiadandó díjrendelet a lelke. A díjrendelettel akár lehetetlenné lehet tenni az országos és a helyi sugárzókat, valamint az alaptól való elvonás mértékét is széles határok között szabályozhatja. Ha az alap forrásainál megjelölt, más alapoknak nyújtott kölcsönöket említ a tervezet, és a felhasználási lehetőségeket ilyen szélesre tárja, kifogásolom, hogy nem említi meg a felhasználási lehetőségek között a helyi, a kistérségi, térségi szereppel bíró adók, stúdiók összehangolására, korszerűsítésére adható támogatást.
Az alap évenkénti kiadásainak legalább 90 százalékát a távközlési piac fejlesztésére és beruházásaihoz irányítani ilyen mértékben meghatározottan értelmetlennek látom, és az összevonás logikája ellen hat.
A Hírközlési Alap felhasználásának elemzése felveti a kérdést, hogy miért nincs az esetleges kritikus területeken tiltás. Például nem indokolt a koncessziót nyert cégeknek támogatást nyújtani, hiszen a koncessziós szerződésben kell rögzíteni fejlesztési kötelezettségeit és a működtetés feltételrendszerét. Ha lehetőséget teremtünk ezen felüli állami pénzeszközök megszerzésére, az mindkét eljárás tisztaságát megkérdőjelezi, mármint a koncesszióba adást és az alap juttatását.
Az 1. § (4) bekezdéséből ugyanakkor hiányolom azt a pici, de az összképet alapvetően más színbe helyező beszúrást, hogy a pályázat útján kiválasztott és megbízott bank végezheti az alap pénzeszközeinek teljes körű kezelését, nem pedig egyszerűen a miniszter szimpátiája alapján.
Nem vitatom, hogy a kormánynak lehetnek racionális céljai a két korábban létrehozott alap, a Távközlési Alap, valamint a Rádiótávközlési Alap megszüntetésével és az új, gyakorlatilag a kettő összevonásával létrehozott Hírközlési Alappal.
Remélem, a költségvetési elvonások egyedül nem indokolják a két alap összevonását, hiszen azt külön-külön is megtehette volna a kormány. A valódi indokok eddigi információim alapján nem láthatók.
A Távközlési Érdekegyeztető Fórum sem az előzőkről, sem az új összevont alapról nem kapott érdemleges tájékoztatást, hiszen a fő bevételi és kiadási tételeket sem volt hajlandó ismertetni a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy az érintett szakmai körök elől is el van dugva a lényeg. Valószínű, várni kell egy-két hónapot, mire kiderül, milyen alapokat és kormányzati célkitűzéseket támogat az elvont összeg, biztosan nem szociális kiadásokat.
Bízom benne, hogy nem lesz olyan meglepetésben részünk, mint a Budapest Bank esetében, és remélhetőleg nem különleges belügyi hírközlési rendszert akar a kormány újólag kiépíteni.
Valószínű, abban is tévedés van, hogy ez az elvont 16 milliárd forint nettó módon megjelenik a költségvetésben, hiszen a felmerülő költségek miatti kötelezettségek teljesítése jelentős összegeket igényelhet még az alaptól, melyeket majd esetleg bankoktól kell felvenni komoly kamatteherrel.
Nagyon örültem volna, ha nem úgy jelenik meg az előttem szólónál is, hogy a Távközlési Érdekegyeztető Fórum elküldte a véleményét. Úgy gondolom, ez úgy lett volna ildomos, ha ennek a törvénymódosításnak a folyamatába ezt az érdekegyeztető fórumot eleve bevonják, korrekt tájékoztatással. Az ő véleményükből tudom idézni, hogy a távközlésről szóló 1992. évi LXXII. törvény 36. § (1) bekezdése szerint a Távközlési Alap felhasználására és az azzal való rendelkezésre a Távközlési Érdekegyeztető Fórum és a Távközlési Munkabizottság véleménynyilvánítása mellett jogosult a miniszter. Ennek ellenére a Hírközlési Alapról szóló törvényjavaslat tervezett előkészítő és bírálati fázisaiba a jogszabályalkotók nem vonták be a Távközlési Érdekegyeztető Fórumot, pedig a fórum 1994. november 16-án megalakult, a Hírközlési Alapról szóló törvény előkészítése pedig már 1993-ban megindult.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a jobb oldalon.)