Juhászné Lévai Katalin (MSZP)
DR. JUHÁSZNÉ LÉVAI KATALIN (MSZP): Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Képviselőtársaim! A munka törvénykönyve módosítására irányuló T/651. számú törvényjavaslat több mint másfél esztendős érdekegyeztető tanácsi alkufolyamat eredményét tartalmazza annak ellenére, hogy nem született megállapodás, s e ténynek én magam sem örülök. Ugyanakkor méltányolom azt a kormányzati felelősséget, amely arra irányul e törvényjavaslattal, hogy ne rontsa a piacgazdaság kiépülésének esélyeit álhumánus, a piacgazdaságtól idegen jogintézményekkel.Az 1992 óta is jelentősen átformálódott életviszonyok, a nagymértékű átalakulás a munka világában indokolttá tették a munka törvénykönyve átfogó, gyökeres felülvizsgálatát, s ezt még akkor sem kerülhetjük el, ha most a többek részéről tűzoltómunkának nevezett módosítást elvégezzük.
Az elmúlt három évben folyamatosan érkeztek jelzések a munkáltatói érdekképviseletek, a szakszervezetek részéről a munka törvénykönyve jogi ellentmondásairól, hiányosságairól. Az időhúzás mind a munkavállalóknak, mind a munkaadóknak hátrányos, így az ÉT-megállapodás hiánya ellenére is helyeslem, hogy a most beterjesztett módosításokkal jogilag védettebbé kiszámíthatóbbá tesszük a munka világát, és növeljük a jogbiztonságot.
A módosító javaslatok sorából az üzemi tanácsokkal kapcsolatosakat emelném ki. Ellenzéki képviselőtársaim e közel húsz szakaszt feleslegesnek, megkésettnek tartják.
(18.10)
Ismereteim szerint e paragrafusokban egyetértés alakult ki az Érdekegyeztető Tanácsban is, sőt volt olyan elképzelés is, hogy a csomagból kiemelve külön fogadja el ezeket a parlament, hogy a májusi választásokon alkalmazni lehessen ezeket a jogszabályokat. Sajnos erről már lekéstünk. Ennek ellenére nem tartom feleslegesnek a korrekciót.
Mint ismeretes, ez az utolsó, törvényileg szabályozott időpont az üzemi tanácsi választásokra. Ezt követően folyamatosan szükség lehet ezen szabályok alkalmazására. Találkozunk olyan vélekedéssel is, hogy most még igazán van tétje a dolognak, hiszen most dől el véglegesen a szakszervezeti vagyon sorsa, de a jövőben talán üzemi tanácsokra sem lesz szükség. Az ehhez hasonló s nem minden alapot nélkülöző vélemények arra is késztetnek, hogy a jövőben át kell gondolni az üzemi tanácsok jogosítványait, s érdemes lenne összevetni hasonló német, francia, osztrák intézmények jogosítványaival.
Tapasztalatom azonban az, hogy a felelősen gondolkodó munkaadó és munkavállaló pontosan tudja, hogy az üzemi tanács intézménye a piacgazdaság keretei között olyan munkavállalói érdekérvényesítés, melyet működtetni kell a munkabéke megteremtése érdekében. A vállalatirányítási és tulajdonosi struktúra változását követnie kell a részvételi intézményeknek is. A munkavállalók jól felfogott érdeke, hogy éljenek a törvény adta jogaikkal, s létrehozzák az üzemi tanácsokat. Így biztosított a lehetőség az ellentétek mellett az érdekazonosságra építve, hogy a gazdasági célok megvalósításában szorosabb együttműködés jöjjön létre a menedzserek és a beosztottak között.
Az elmúlt három évben vegyes tapasztalataink voltak az üzemi tanácsokat illetően. Én is mint munkavállaló elsősorban rossz élményeket szereztem. Egy teljesen új, előzmények nélküli munkahelyen éltem meg a választást. A munkaadó nem értette meg az üzemi tanácsok lényegét, felesleges, kekeckedő intézményként fogta fel. A munkavállalók nem ismerve egymást nem igazán alkalmas embereket választottak meg. A dolgozók körében jelentős volt a fluktuáció, így gyakorlatilag a háromfős tanács néhány hónapon belül működésképtelenné vált, s a gyér jogosítványoknak sem volt képes érvényt szerezni. Az ilyen esetek arra is figyelmeztetnek, hogy végezzük el a szükséges törvénymódosítást, hiszen a szabályok érvényesítése folyamatosan indokolt. Természetesen ott, ahol az üzemi tanácsok tagjai megértették a részvétel jelentőségét, komolyan vették saját szerepüket és együttműködésre kész partnert találtak a munkáltatói oldalon, e rövid idő alatt is kézzelfogható eredményeket értek el.
A most tárgyalt törvényjavaslat részletesen foglalkozik az üzemi tanács megválasztásának szabályaival. Ezek többsége korrekciós, pontosító jellegű. A korábbinál valamivel differenciáltabban határozza meg a foglalkoztatottak számával arányosított létszámot. Teljesen új elem, hogy az 1000 és a 2000 fő közötti létszámú cégeknél 11 főben, a 2000 főt meghaladóknál pedig 13 főben határozza meg az üzemitanács-tagok számát.
Győriványi Sándor képviselőtársam ezt a javaslatot negatív hatásúnak tartja, visszalépésnek minősíti, olyasminek, ami nem szolgálja a munkavállalói érdekeket. Én úgy vélem, a hatékony érdekérvényesítés nem a képviselők létszámától függ, sokkal inkább a jogosítványok milyenségétől, az érdekérvényesítés mechanizmusától, a jogaikkal tisztában lévő, felkészült munkavállalóktól. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a kisebb létszám csökkenti a munkából kieső időt, s ezzel költségkímélő is.
A választási bizottság feladatait két új elemmel bővíti a javaslat, ezzel segít elkerülni a felesleges jogvitát a jelöltet állító különböző érdekképviseleti szervezetek között.
A módosítás során egy új 48/A § beiktatását kezdeményezi, amely egy összeférhetetlenségi szabályt fogalmaz meg a választási bizottságok vonatkozásában. A korábbi szabályozás hiányosságait pótolja, amikor bevezeti és meghatározza az eddig ismert érvénytelen választás kategóriájától elválasztandó eredménytelen üzemitanács-választás fogalmát, s megteremti az üzemitanács-póttagság intézményét. Ez a rész hordozza a legjelentősebb újítást. A megválasztott üzemitanács mandátumát s működésének folyamatosságát segítené elő a póttagság intézménye. Póttag az a jelölt lesz, aki, bár nem jutott be az üzemi tanácsba, de az érvényes szavazatok legalább 20 százalékát megkapta. Ha bármely okból a létszám csökken, a megüresedő helyre póttagot hívnak be.
További újítása a javaslatnak, hogy az érvénytelenség miatt megismételt választáskor nem feltétlenül kell a tanács egészét újraválasztani, hanem elégséges csupán abban a részleges körben, mely képviseleti helyek tekintetében a jelölt nem érte el az érvényesen leadott szavazatok legalább 30 százalékát.
Sokan emlékszünk, hogy az első választások után jó néhány jogvita kerekedett a jelöléssel, a választással, az eredményességgel kapcsolatban. Ennek elkerülését célozza a 12. és 13. §, mely a jegyzőkönyvnek garanciális jelentőséget tulajdonít. Fontos, hogy a választási jegyzőkönyvet megbízatása megszűnéséig az üzemi tanács lesz köteles őrizni.
Az élethez igazodik a jogszabály, amikor a vitás kérdésekben öt napon belül teszi lehetővé az egyeztetést, eredménytelenség esetén a bírósághoz fordulást, majd 15 napon belül nem peres eljárásban a döntést. Az üzemi tanács megszűnésére okot adó tényeket pontosítja, illetve kiegészíti a javaslat. Fontos módosítás történik ott, ahol a törvény szerencsétlen megfogalmazása miatt eddig automatikusan megszüntetésre ítélte azokat a háromtagú üzemi tanácsokat, amelyekből egy tag kivált. A javaslat logikusan a "legalább" kitételt "több mint"-re cserélte fel, s ezzel kiküszöböli a jogalkotás által gerjesztett problémát.
A munka törvénykönyve munkaidő-számítási metodikájával összhangban az üzemitanács-tag és -elnök munkaidő-kedvezményét nem heti, hanem havi bázisértékben rendeli számítani.
A javaslat szerint az üzemi tanács tagjainak járó összesített munkaidő-kedvezmény felhasználását az úgynevezett üzemi megállapodás a munka törvénykönyvétől eltérően is meghatározhatja. Ez mindenképp üdvözlendő módosítás, egységesítené az eltérő gyakorlatot, s így végül a munka törvénykönyvében is nevesítve lenne, illetve bevezetésre kerülne az üzemi megállapodás fogalma. Ebben a megállapodásban az üzemitanács-jogosítványok gyakorlásával és a munkáltatóval fennálló kapcsolatrendszerével összefüggő kérdések nyerhetnek rendezést. Az üzemi tanács tagjai számára járó munkaidő-kedvezmény összevonásának megszabott határa van, nem haladhatja meg a teljes munkaidő felét.
Bővíti a munka törvénykönyve az üzemitanács-tag munkajogi védelmének szabályait, a szakszervezeti tisztségviselő védelmével analóg módon. Erősíti a munkavállalók jogait, annak érvényesítését az egyetértési joggal ellentétes munkáltatói intézkedés elleni bírósági eljárás határidőzése, s fenntartja ebben az ügykörben a kereset halasztó hatályát a munkáltató intézkedése tekintetében.
Tisztelt Országgyűlés! Mindezen törvényi változások jóllehet részletkérdéseket érintenek az üzemi tanácsok működésében lényeges új elemeket hozhatnak. Elfogadásuk után hozzájárulhatnak a jövőbeni választások problémamentesebb lebonyolításához, elősegítik, hogy a részvétel intézményes formája tovább szilárduljon, és a politika szférája után erősödjék a demokrácia a munka világában is, hogy a munkavállalók életét és sorsát befolyásoló döntésekben egyre többen nyilváníthassunk véleményt, s vehessünk részt az érintettek közül.
Kérem önöket, hogy mindezek alapján támogassák a törvényjavaslat elfogadását.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)