Balsay István (Fidesz)

1995. május 14.

BALSAY ISTVÁN (Fidesz): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Bár tudom, hogy a Házszabály az elnök asszony által elmondott és a képviselőtársaim többségével elfogadott módot írja elő mindegyik törvény részletes vitájánál, én mégis ennél tartózkodtam, illetve, ha lett volna ellenszavazat, ellenszavazattal éltem volna.Engedje meg, hogy a részletes vita keretén belül is elmondjam, mi ennek az oka. Így, a jelenlegi tárgyalásban áttekinthetetlen. Számomra nemcsak az csalódás, hogy ilyen kevesen vagyunk egy rendkívül nagy horderejű törvényjavaslat tárgyalásánál, amihez számításaim szerint 531 módosító javaslat érkezett lehet, hogy több, de lehet, hogy ennyi , hanem rendkívül nehéz így alapfogalmakat is, valamint a fejezetekhez kapcsolódó indítványokat is tárgyalni.

(19.00)

A Fiatal Demokraták Szövetségénél már a törvényjavaslat benyújtásakor egy ambivalens állapot jelentkezett, hogy ez a törvény alkalmas vagy nem alkalmas általános vitára. Személyes sikeremnek is tarthatom, hogy sikerült meggyőzni a szakértőket és a képviselőtársakat, hogy a vita elkezdődjön, s majd a törvény alkalmasságát megpróbáljuk módosító javaslatokkal elősegíteni.

Nagyon sajnálom, hogy e szakaszban, amiről most a részletes vita keretei között szó van, amelyek távlatban rendkívüli fontosságúak, nem sikerült a környezetvédelmi bizottság egyharmadának az igenlését sem elérni.

Kifejezetten arról a területről szeretnék most beszélni, amikor a javaslat, a benyújtott ajánlás eltérően a kormány korábbi szándékától és alapvetően eltérően a Fidesz szándékától kifejezetten csak az egyesületeket kívánja megkülönböztetett módon előnyben részesíteni a panasz, az ügyféllé válás jogintézményének a kérdésében. Ezzel teljes egészében nem tudunk egyetérteni. A legjobb monitoring rendszer az állampolgároknak, a szervezeteknek a jelzése. Az egyesületeknek megadott kollektív szervezeti fellépés megítélésünk szerint jellemzi azt a jelenlegi közállapotot, hogy a hatalom a meglévő eszközeivel könnyen kontrollálható, szükség szerint manipulálható egyesületeknek kívánja csak megadni ezt a jogot.

Egy kitérőt tennék a részletes vita kapcsán is és szeretném elmondani: ez a jog, az ügyféllé válás joga ma még a Duna Körnek mint egyesületnek sem adatott meg a Duna ideiglenes fenékküszöbének létesítése kapcsán. Ebből is látszik, hogy a törvénytervezet igazán nem számít az állampolgárok és a környezetvédelmi szervezetek észrevételeire, ha kell tiltakozásaira, ellenvéleményeire. Ezért javaslom, hogy a szavazás során az egyesületek helyett a tisztelt parlament adja meg a kollektív tiltakozási, észrevételezési általában az ügyfélnek kijáró jogot a szervezeteknek.

Szeretném, ha a parlament támogatná a fenntartható fejlődés biztosításánál tett javaslatomat amely a 106. pontban, a 61. oldalon jelenik meg , amely szintén nem kapta meg a bizottság egyharmadának a támogatását. Általános megfogalmazásban arról szól, hogy a természeti erőforrásokkal és a környezettel úgy kell gazdálkodni, hogy az a későbbi nemzedékek számára is lehetőséget biztosítson a harmonikus fejlődésre és a környezet élvezetére. Mi ezt rendkívül fontosnak tartjuk.

A törvény egyik pontjában sem jelenik meg a későbbi nemzedékekre való utalás, nem jelenik meg az az elv, hogy ezt a világot, ezt a környezetet utódainktól, unokáinktól és azok unokáitól kölcsönbe kaptuk, és velük el kell számolni. Szeretném kiemelni e fejezet tárgyalása kapcsán azt is: nem sikerült elérnünk, hogy a letéti díj és a forgalmazható kibocsátási engedélyek rendszere bekerüljön a törvénybe.

Elvetette a bizottság a regionális környezetvédelmi alapok létrehozását, és sajnálatosnak tartom, hogy az önkormányzatok hatáskörének megformálásánál sem az érvényben lévő önkormányzati törvényre, sem pedig a regionalizmusra, a regionális gondolkodásra, a kistérségekre és a nagy térségekre hatással levő javaslatainkat nem vették figyelembe. Pedig megítélésünk szerint a környezetvédelem ügye nem ismer megyehatárokat, településhatárokat, és legalább ezen a téren a természetes törésvonalak mellett a bibói gondolatoknak megfelelően kellene kialakítanunk azokat a térségeket, azokat a kisrégiókat, amelyeknél a beavatkozás, a programkidolgozás és a közös feladatmeghatározás nemcsak a kis közösségek, hanem az egész ország alapvető érdeke.

Említettem, hogy a Fidesz körülbelül nyolcvan módosító indítványt adott be. Természetesnek tartom és örülök annak, ha ennek több mint kétharmadát csatlakozó módosító indítványokkal, néhány esetben "és"-sel és "vagy"-gyal mások átírták és beadták. Úgy is fogalmazhatnék, hogy olyanok vagyunk, mint a mézeskalácsárus, aki örül, ha viszik a portékát. De azt már nem tudjuk elfogadni, hogy rendszeresen vagy bizottsági véleménnyel, vagy egyik kisebb kormánypártbeli képviselőtársunk nevével jelentek meg ezek az ajánlások. Azt sem tudjuk elfogadni, hogy a maradék egyharmadban olyan tételek kerültek kihúzásra, amelyek úgy ítélem meg ha más párttól kerültek volna indítványozásra, akkor bizton elfogadást nyertek volna. Mégsem rendült meg bennem az a bizalom, hogy e törvény kialakítható lesz, ha el lehet érni egyfajta homogenitást és egyenszilárdságot az egyes fejezetek között. Jelenleg nem így áll a helyzet.

Nem tükröződik ebben a fejezetben sem, hogy a kormányzatnak és általában az államigazgatási feladatmegosztásnak mi a távlati elképzelése. Sok esetben megfigyelhető, hogy az egyes minisztériumok közötti harc eredményeképpen dőlhet el, hova tartozik például a vízminőséggel kapcsolatos feladatoknak, az erdőfelügyelőségeknek, az ásványi vagyonnak és másnak a kérdése. Úgy gondolom, még a vita ezen szakaszában is lehet javítani a törvénytervezet ezen fejezetén, a kormányzati feladatmegosztásban és az önkormányzat és az állam közötti feladatmegosztásban egy pontosabb szabályozással.

A tárgyalási módszert a Házszabállyal megegyezőnek tartom, csak a nagy számú módosító javaslat miatt nehezen kezelhetőnek, ezért elnök asszony megértését kérném. Szeretnék majd szólni arról is, hogy a védelmi tevékenységgel, a honvédelemmel, a honi és külföldi egységeknek Magyarország területén való gyakorlatozásával, anyagok, eszközök tárolásával kapcsolatosan négy módosító javaslatot tettünk, amelyből kettő állta meg a bizottságok próbáját. Itt is szeretném hangsúlyozni: ha hosszú távon vizsgáljuk és szigorú feltételekhez kötjük a mezőgazdaságnak, a közlekedésnek és más ágazatoknak, alrendszereknek a tevékenységét és ez nagyon helyes , akkor feltétlenül fontosnak tartjuk, hogy a védelmi tevékenység és ezen belül különösen a honvédelem tevékenysége esetében amikor a dolog természeténél fogva olyan anyagokat, eszközöket alkalmaznak, tárolnak, amelyek hosszú időre meghatározzák a magyar területek környezetvédelmi hatásait, és olyan eszközöket alkalmaznak, amelyekről a civil lakosságnak vagy egyáltalán a hivatásos tevékenységet végzőknek sem kell mindig tudni, hogy milyen anyagokról van szó egy év után utóvizsgálat legyen, és legyen számonkérhető felelőse ezen gyakorlatok és anyagkészletezések esetén a környezetvédelmi feladatoknak is.

Szeretnék még kiemelni egy fejezetet, és a tisztelt parlament figyelmét is felhívni arra, hogy nem sikerült javaslatunkkal javítani a törvénytervezet azon részét, ami az ivóvízbázis védelmének a nagyobb mértékű és nagyobb szervezettségű, nyugat-európai mintákon felépülő rendszerét alkothatta volna. Az ivóvízbázis védelme mindannyiunk szent kötelessége mondhatnám az előbbi témát követően. Ma Magyarországon az ivóvízbázis jelentős veszélyhelyzetbe került. Sok esetben nemcsak mennyiségi, hanem minőségi problémák is jelentkeztek.

(19.10)

Egyre drágul az ívóvíz vételezése és annak tisztítása. Megengedhetetlen tehát, hogy aki egy adott ívóvízbázison, egy adott területen, akár önkormányzat, akár vállalat, társaság vagy magánszemély, ezekkel a feladatokkal a tevékenysége során találkozik, a bevételeinek egy részét vagy a vízfelhasználások egy részét ne az ivóvízbázis védelmére fordítsa. Itt is a jövőnket esszük meg, helyesebben nem tudunk a jövőben olyan ivóvízbázissal, készlettel gazdálkodni, amely szükséges lenne a magyar gazdaság és a magyar környezetvédelem szempontjából.

Feltétlenül fontosnak vélném azt is, hogy a környezeti szempontból mi nem tartjuk optimálisnak a hatásvizsgálat tervezett szabályozását sem, hiszen a javasolt formában ennek célja nem a legkörnyezetkímélőbb megoldás megkeresése, hanem egy adott projekt engedélyezését jelenti. Arról nem is beszélve, hogy a nyilvánosság bevonásának a biztosítása, mint ahogy említettem, sok kívánnivalót hagy maga után.

A Fidesz a részletes vita lezárását követően fog élni azzal a javaslattal, amelyet a házbizottsághoz fogunk benyújtani, hogy olyan módosító javaslatok közül is, a Házszabályban megengedélyezett számban, amely nem nyerte el a bizottság egyetértésének egyharmadát sem, a tisztelt Ház foglaljon benne majd állást. Köszönöm szépen elnök asszonynak a megértését. (Taps a jobb oldalon.)