Kónyáné dr. Kutrucz Katalin (MDF)
KÓNYÁNÉ DR. KUTRUCZ KATALIN (MDF): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! Én a 18. számú módosító indítvány kapcsán szeretnék néhány szót mondani részben erről az indítványról, részben pedig a törvényjavaslat 15. §-áról, amelyet ez az indítvány érint.
Ez az indítvány ellenzéki oldalról jött olyan indítvány, amelyet nem jogász képviselő nyújtott be, és a törvényjavaslat szövegét kívánta volna pontosítani. Egyébként nem helyesen, mondom, az illető képviselő nem jogász. Az általa kívánt szóhasználat eltért volna attól a szóhasználattól, amelyet az eddig létező összes más törvényünk tartalmaz. És láss csodát, a kormány nagyvonalúan támogatta ezt az indítványt. Támogatta a gazdasági bizottság, a költségvetési bizottság, az önkormányzati bizottság ülésén, egyébként pedig először az alkotmányügyi bizottság ülésén is támogatta, amikor az alkotmányügyi bizottság jogász képviselői nem akarom igazán minősíteni, hogy milyen álláspontot foglaltak el a kormánynak e támogató javaslatával kapcsolatban, és kifejtették véleményüket: az azért érdekes, hogy a kormány egy olyan indítványt támogat, amely szóhasználatában mindenféle indítvánnyal ellentétes.
Látom, képviselőtársaim keresgélik, ezért elmondom, hogy a mondat úgy szól: a határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható. Ez a szóhasználat van az összes eljárási törvényben. Az indítvány arra vonatkozott volna, hogy ezentúl úgy szóljon a szöveg, hogy végre kell hajtani. Ez az, amit a kormány támogatott.
Ezt csak azért mondtam el, hogy érzékeltessem képviselőtársaimmal, mennyire megalapozott és végiggondolt a kormány véleménye az egész törvényjavaslattal és a módosító indítványokkal kapcsolatban. Mert ha egy ilyen egyszerű kérdésben hogy évtizedek óta ugyanúgy szól minden jogszabály, s amely egy teljesen egyszerű jogtechnikai kérdés egy nem jogász képviselő téved istenem! De a kormány? Végiggondolták már önök, tisztelt képviselőtársaim, hogy bonyolultabb kérdésekben amelyek például nehéz gazdasági kérdések vajon mennyire megalapozott a kormány véleménye, ha egy ilyen rendkívül egyszerű ügyben sem tudja igazán, hogy mi a tényleges jogi helyzet.
Rátérve a módosítással érintett 15. §-ra, ott pedig egy nagyon sajátos helyzetet hozott létre a kormány, és ennek a szakasznak erre az elemére nincs is módosító indítvány. A szerencsejáték-szervező, ha nem teljesíti fizetési kötelezettségét mondja ez a javaslat , akkor a települési önkormányzat jegyzője az általa az üzlet működtetésére kiadott engedélyt köteles bevonni. Meg van még egy másik esete is, amikor köteles bevonni az engedélyt, az rendben van, ezért azzal kapcsolatban nem szeretnék semmit sem mondani. De ezzel a szabállyal gond van, tekintettel arra, hogy az üzlet működtetője, tehát az, aki az engedélyt kapta, és a szerencsejáték szervezője nem feltétlenül azonos személy, sőt élek a gyanúperrel, hogy gyakran nem azonos, kettéválik.
(12.50)
Tehát ha én az üzlet működtetőjét engedélybevonással büntetem akkor, amikor a szerencsejáték-szervező, aki nem ő, nem fizet adót, és semmilyen más feltételt ide nem szabok, akkor bevezetem az objektív felelősséget ebbe a körbe. Ebbe a körbe pedig, úgy gondolom, tisztelt képviselőtársaim, nem lehet. Objektív felelősséget olyan helyen szoktak bevezetni, mint mondjuk a vasút, amely veszélyes üzem. Ebben az esetben azonban ezt nem lehetne megtenni. Vagy nem kellene ezt a szabályt megalkotni, vagy olyan feltételhez kellene kötni, hogy mondjuk, ha az üzlet vezetője tudott arról, hogy nem fizetik az adót. De pusztán azon tény miatt, hogy valaki más nem fizet adót, egy működési engedélyt bevonni anélkül, hogy az adónemfizetés tényéről az üzlet működtetőjének tudomása lett volna, meg merem kockáztatni, hogy alkotmányellenes szabály.
Én ezt az alkotmányügyi bizottság ülésén még annak idején felvetettem. Azt hittem, hogy a kormány majd valamilyen módon reagál rá. Ezt nem tette meg. Próbáltam keresni egyébként valamiféle indokot, mert azt meg kell mondjam, erre az alkotmányügyi bizottság ülésén nem kaptam választ. Megnéztem az indokolást, ott sem kaptam erre a kérdésre választ, mert az indokolás erről az elemről nem szól, ennek a szabálynak csak arról az eleméről szól, amely egyébként helyes és elfogadható, és amelynek bevezetését mi is tudnánk támogatni.
Összefoglalóan: ennél a viszonylag kis terjedelmű módosításnál egy olyan törvény esetében is, mint a szerencsejátékról szóló törvény amely igencsak mentes mindenféle politikai felhangtól, és amelyben lehetne egyetértés, teljes egyetértés a Ház minden oldala között fehéren-feketén bebizonyítható, egyszerű kérdésekben is tetten érhető, hogy a kormány megalapozatlan, előkészítetlen, hibás tervezetet terjesztett a parlament elé, és csak félve nézhetünk mindannyian a jövő felé: mi lesz, képviselőtársaim, ha ebből a javaslatból törvény lesz? Mi lesz ennek a bonyolultabb részeivel? Még rágondolni is rossz. (Taps az ellenzéki pártok képviselőinek padsoraiban.)