Kónya Imre (MDF)

1995. május 15.

DR. KÓNYA IMRE (MDF): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, valóban jelentős eredményként lehet elkönyvelni annak a hatpárti tárgyalásnak a következményét, amely most három határozati, illetőleg törvényjavaslat formájában van a tisztelt Országgyűlés előtt.

Megállapodás született ugyanis az alkotmányozás módjáról, ötpárti megállapodás, amelynek értelmében az ellenzék közjogi garanciákat kapott arra vonatkozóan, hogy a kétharmados kormánytöbbség egyoldalú kormányzati akaratot érvényesítve nem fog alkotmányozni.

A másik jelentősége ennek a megállapodásnak, illetőleg három javaslatnak az, hogy az alkotmányozás centruma az eredeti elképzelésekkel szemben nem a kormány, hanem az Országgyűlés lett. Külön ki kell emelni, hogy az alkotmányozás során az ellenzéki pártok és a kormányzó pártok egyenrangúak, az MSZP kivételével, amely nélkül kétharmados többség a Házban nem hozható létre. Így természetesen az MSZP-nek vétójoga van. A másik kormányzó pártnak, az SZDSZ-nek nincs vétójoga, tehát ebben a vonatkozásban is érvényesül a kormányzó pártok és az ellenzéki pártok egyenjogúsága az alkotmányozás során.

Miután ezek a közjogi garanciák a teljes ciklus alatt fennállnak, ezért biztosíttatik az is, hogy nem állhat elő olyan helyzet, hogy az ellenzék tárgyal, és a végén mégis az ő közreműködése nélkül születik meg az új alkotmány. Úgy vélem, hogy az adott parlamenti felállás mellett a beterjesztett javaslatok minden vonatkozásban biztosítják azt, hogy folytatódjék az alkotmányozás területén is az az 1989-ben megkezdett folyamat, amikor az igazán fontos kérdésekben az ország jövőjét és a társadalom átalakulását hosszú távon meghatározó kérdésekben a kormányzati oldalnál nagyobb egyetértéssel születnek meg a döntések. Mindezt együttesen biztosítja ez a három törvényjavaslat, ami a megállapodás alapján most a tisztelt Ház elé kerül. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)