Pozsgai Balázs (MSZP)
POZSGAI BALÁZS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! 1992-ben alkotta meg a parlament a helyi önkormányzatokról szóló törvényen alapuló, a helyi önkormányzatok címzett- és céltámogatási rendszeréről rendelkező 1992. évi LXXXIX. számú törvényt. E törvény alapcélja volt, hogy az önkormányzatok beruházási, fejlesztési céljaik megvalósításához saját meglévő forrásaik mellett központi pénzeszközökhöz jussanak. E törvény alapcélja volt, hogy az önkormányzatok beruházási, fejlesztési céljaik megvalósításához központi pénzeszközökkel rendelkezzenek.
Természetes igény volt ez, mert az önkormányzatok tevékenységének kiszélesítésével a helyi igények, életkörülmények javításához az államnak is hozzá kell járulnia. Az igények óriásiak. Szinte minden település törekszik arra, hogy lakókörnyezetét polgárai, de a majdani letelepülni vágyók számára is, vonzóbbá, kényelmesebbé tegye. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a fejlesztések megvalósulásával az önkormányzatok, tevékenységük bizonyítékaként, konkrét eredményekkel büszkélkedhetnek.
A különböző formákban 1991 óta működő cél- és címzett-támogatási rendszerben napjainkig közel 150 milliárd forint állt az önkormányzatok részére. Nagyon sokféle és fontos dolog támogatására nyílt lehetőség, szabályozott, meghatározott célok és címek kielégítésére.
(17.40)
Meghatározottakra, mert a szükségletek tengerében már az előző parlamentnek is fő célokat kellett meghatároznia. Rendelkeznie kellett a kiemelten támogatott célok köréről, az igénybevétel feltételeiről.
Az Országgyűlés az 1992. évi LXXXIX. törvény megalkotásakor alanyi jogon biztosította a támogatáshoz való hozzájutást az önkormányzatok részére. Vitathatatlan, hogy az eltelt pár év alatt jelentős mennyiségű egészséges ivóvízellátási program, szennyvízelvezetés, -tisztítás, továbbá gázprogram indult és fejeződött be. Nem elhanyagolható a megépült, megszépült új iskolák sora, de az új tornatermek száma sem.
A címzett-támogatások köréből jelentős kórházi felújítások indultak és állanak befejezés előtt. Jelentős szerepet játszott a céltámogatási rendszer bevezetése a helyi közéleti aktivitás kiteljesedésében, a sok kistelepülés elmaradottságának felszámolásában.
A támogatási rendszer működésében ugyanakkor ellentmondások is keletkeztek, mégpedig az alanyi jogosultság révén, mivel minden évben lényegesen több volt az igény és ezek elbírált, jogos igények voltak , mint a vonatkozó költségvetési törvényben a támogatásra fordítható összeg. Így a következő évekre prolongálható, úgynevezett ígérvények oda vezettek, hogy már 1994. évben a támogatható címzett-támogatások teljesítését egy évvel át kellett ütemezni. E folyamat változatlanul hagyásával az 1994-re felhalmozott 28 milliárd forintnyi ígérvénytömeg növekedése folytatódott volna, kezelhetetlenné téve a későbbi időszakot.
Az elmúlt év őszén változtatta meg a parlament a céltámogatási törvényt, alapvetően az alanyi jogosultságon alapuló ígérvényi rendszer megszüntetésével, a támogatható célok szűkítésével. Bizonyára emlékeznek rá képviselőtársaim: hosszan tartó vitában tárgyaltuk a törvény módosítását. Ellenzéki oldalról az alanyi jogosultság fenntartása, a támogatható célok bővítése érdekében érveltek. Kormányzati oldalról az ország gazdasági stabilitása figyelembevételével a reálisan elérhető, megvalósítható és az önkormányzatok teherbíró képességét is figyelembe vevő célokért vitáztunk. A változás indokai között meg kell említeni, hogy az eltelt időszakban számos önkormányzat erején felül vállalt kötelezettségeket, hogy választói előtt bizonyítsa vállalkozókészségét és kihasználja a költségvetési támogatás adta lehetőségét.
Nem keveseknek komoly terheket jelent a saját erő híján felvett hitelek törlesztése, a beruházások befejezéséhez szükséges pénzeszközök előteremtése, az új intézmények működtetése, melyek működéséhez a céltámogatás nem nyújtott fedezetet.
Az önkormányzatok eltelt évekbeli infrastrukturális fejlődése mellett a túlfejlesztés is közrejátszott abban, hogy több helyi önkormányzat gazdasági helyzete megrendült, ami más irányú törvényhozási folyamatot indított el. Nem vitás, nem öröm kimondani, hogy 1995-re a támogatható célok köre és a támogatások mértéke csökkent. Jó volna arról adni tájékoztatást, hogy a településfejlesztés, településrendezés, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés, az épített és a természetes környezet védelme érdekében megannyi pluszfeladatot tudunk támogatni.
Nem vitatható az sem, hogy a meglévő támogatások rendszerében a címzett- és céltámogatások jelentik a települések polgárainak fő forrását, hogy elérjék azt a szintet, amellyel Európához kívánunk csatlakozni.
Az eltelt időszak cél- és címzett támogatási rendszere olyan problémákat is felvet, amelyeket a parlamentnek, azon belül a költségvetésnek meg kell oldania. Számos településen gond a megkezdett beruházások befejezése, ami a helytelenül megtervezett vagy inkább támogatás igénybevétele miatt alultervezett költségvetésből, a nem reálisan számított mértékű költségvetésből adódik. Az ily módon nehéz gazdasági helyzetbe került beruházások kiépítését befejezni nem tudó önkormányzat ügyeinek elrendezése új elképzeléseket, megfontolásokat igényel. Mindenekelőtt pénzügyi erőforrásigényt jelent, amelynek forrását kényszerűségből, más források szűkítésével lehet előteremteni.
Tisztelt Ház! A törvénymódosítás vitájában szólni kell arról, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközök elosztása mi módon történjen meg. Nehéz helyzet ez, amikor a rendelkezésre álló keretből ma közel csak egymilliárd forintról dönthetünk.
A jövőt tekintve az ígérvényes rendszer megváltoztatása ezen változtatni fog. Bővülhet az új céltámogatási igények kielégítése, megteremtődhet a feltétel a szociális alapon juttatandó bérlakások építésének támogatásához, nagyobb teret kaphat a kormányprogramban is szereplő, különösen fontos szennyvízcsatorna építésében és a szennyvíztisztítás támogatásában. De hogy ezek milyen fontossági sorrendben és hol épüljenek meg először, az egész támogatási rendszer újragondolását is igényli, ami magával hozza az egész középszint újragondolását, a területfejlesztés összhangját.
Nagyon bízom abban, hogy a kidolgozás alatt álló településfejlesztési törvény elgondolásában a fejlesztendő célok és azok pénzügyi eszközrendszere egységes szerkezetben fog megjelenni, bővítve a forráslehetőségeket, de célirányosabbá téve a döntési mechanizmust, ezáltal az igények kielégítését.
Befejezésül: az előttünk lévő törvénymódosításhoz benyújtott módosító indítványokat frakciónk nem támogatta. Nem azért, mert elvetendőnek tartja a címeket, amelyekkel módosítani kívánták a törvényt, hanem azért, mert ha nem követnénk az önkorlátozást, a tisztelt Házból szinte minden képviselőtársunk adhatna be módosító indítványokat fontos és támogatható célok megvalósulása érdekében. A mai pénzügyi forrás és törvényi rendelkezés ismeretében támogatjuk és elfogadásra javasoljuk a kormány által benyújtott T/924. számú törvényjavaslatot, annak eredeti változatában. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)