Baja Ferenc (MSZP)

1995. május 15.

DR. BAJA FERENC környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Talán egy picit jelképes értékű is, hogy a tegnapi napon itt a Házban egy nagyon fontos eseményként lezajlott a környezetvédelmi törvény részletes vitájának az utolsó napja, és igaz, az esti órákban lezárult a környezetvédelmi törvényről az a parlamenti vita, amely nagyon sok elemében hasznosan járult hozzá magához a környezetvédelmi törvényhez, és amely vitában egyébként nagyon sokszor fölmerült az az egyébként valóban jogos igény minden képviselőcsoport részéről, beleértve az ellenzéket és a kormánykoalíció képviselőit , hogy itt egy kerettörvényről van szó, és a környezetvédelmi törvény igazán akkor fogja majd kifejteni a hatását a magyar társadalom, a magyar gazdaság vonatkozásában, ha ez a kerettörvény kitöltődik igazi működtető törvényekkel.

Nos, tisztelt képviselőtársaim, tisztelt Ház, jelen pillanatban egy olyan törvényjavaslat fekszik önök előtt, amely az egyik működtetője lesz majd a környezetvédelmi törvénynek, és amely nagyban hozzá fog járulni ahhoz, hogy a környezetvédelmi törvény valóban működjön, valóban ösztönző hatással működjön egy részről, más részről hogy anyagi alapjai legyenek Magyarországon a környezetvédelemnek. És ebben az értelemben, azt hiszem, a kormánynak azt a szándékát is bizonyíthatja önök előtt, hogy valóban ha tetszik, így mondom nem egy "fal" törvény a környezetvédelmi törvény, hanem valós kormányzati akarat és ebbe a kormányzati akaratba minden tárcát beleértek , amely céltudatosan és határozottan akarja a környezetvédelmi feltételrendszert az elkövetkezendő időszakban szabályozni.

A javaslat, amely önök előtt fekszik, a környezetvédelmi törvénynek "A környezetvédelem gazdasági alapjai" című fejezetében foglaltaknak a részletesebb törvényi szintű szabályozását adja tulajdonképpen. Abból az általános kereteket adó szabályozásból indul ki a javaslat, amely szerint a termékdíjak bevezetése közvetett módon segíti elő a környezet állapotának javulását, mivel azokat a közvetlen környezetterhelés nem terheli, sőt, később potenciálisan, de bizonyosan bekövetkező terhelések mérséklése céljából környezetvédelmi termékdíjat vet ki bizonyos termékekre.

Az egyes termékek funkciójuk betöltése során használatukkal, valamint elhasználódásuk után általában hulladékként terhelik vagy veszélyeztetik a környezetet.

(18.40)

E veszélyek és várható terhelések csökkentésének érdekében a termék előállítója és forgalmazója, vagy forgalmazója külön törvényben meghatározott termékek esetében köteles a termékegységre megállapított díjat fizetni. Ez a külön törvény az, amely most jelen pillanatban önök előtt, a Ház előtt fekszik. Az a furcsa helyzet állt tehát elő, hogy bár még nem fogadta el a Ház a környezetvédelmi törvényt , tulajdonképpen ennek a környezetvédelmi termékdíj-törvénynek a megalapozása valóban a környezetvédelmi törvényben elfogadott alapelveken nyugszik.

A termékdíjak rendszere a mi véleményünk szerint széles körben segíti majd elő a környezetvédelem megelőzési elvének érvényesülését is, mivel egyrészt ösztönöz a tartósabb, többször használható termékek kifejlesztésére, ezáltal ösztönöz az elhasználódott termékek anyagának ismételt felhasználására is, és az egyes környezetterhelések megelőzése vagy mérséklése tárgyában olyan anyagi fedezetet is biztosít, amellyel a hulladékhasznosítás anyagi alapjai megteremthetők Magyarországon.

Jelenleg is van tulajdonképpen egy termékdíj ma Magyarországon. Ez az üzemanyagok környezetvédelmi termékdíja. A '92. évi XVIII. törvény azt tartalmazza, hogy jelen pillanatban 1 forint 20 fillér/liter termékdíjat fizetünk minden liter benzin után.

Meg kell mondjam, hogy ez a díj elsősorban forrásteremtő célú, a mértéke alacsony ahhoz képest, hogy ösztönző lehessen, de mindenképpen fontos szerepet játszott abban, hogy ma egyáltalán környezetvédelmi termékdíjakról általában beszélhetünk, mert az üzemanyag-termékdíj működtetése során, és az üzemanyag-termékdíj és a Környezetvédelmi Alap kapcsolata során kimunkáltuk azt a szabályozórendszert, amelynek alapján, bátran mondhatom, hogy a most itt fekvő javaslattal való kiegészítés tulajdonképpen egy valóban működő környezetvédelmi termékdíjrendszert hozhat létre Magyarországon.

Mindezeket figyelembe véve, ahhoz, hogy a környezetvédelem terén a megelőzés elve egyre erőteljesebben érvényesüljön, s a megvalósuláshoz szükséges források növekedjenek, indokoltnak tartja a kormányzat újabb termékdíjak bevezetését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Milyen újabb termékdíjak bevezetésére gondolunk mi? Jelen pillanatban ebben a törvénytervezetben a gumiabroncsokra, a csomagolóeszközökre, valamint a hűtőberendezésre és hűtőközegekre kívánjuk megteremteni a termékdíjas szabályozást. A termékdíjak jelenlegi bevezetését mindhárom termékkörnél nagy tömegű hulladékká válásuk, illetve annak megelőzése teszi szükségessé. Nem véletlen az, hogy ezekre a termékekre szeretnénk szabályozást hozni most elsősorban, mivel évente mintegy 3,6 millió tonna, azaz 18 millió köbméter települési szilárd hulladék keletkezik hazánkban, s ennek 20 százaléka csomagolási hulladék, ami nagyon nagy arány.

A csomagolási hulladék rendkívüli változatossága, anyagminősége, valamint a tömörítési gondok miatt egyre nagyobb problémát jelent a hulladéklerakókban, ezért indokolt az, hogy a termékdíjjal megpróbáljuk csökkenteni a csomagolóanyagok hulladékba kerülését, és ösztönözni az újrahasznosítást.

Mindezeket a csomagolási hulladékokat csak fokozza az évente keletkező, mintegy 45-50 ezer tonna gumiabroncs-hulladék. Ennek jelentős része is, sajnos, ma a hulladéklerakókba kerül, illetve szétszórtan, szanaszét hever az országban. Tisztelt képviselőtársaim is, sajnos, találkozhatnak azokkal a gumiabroncs-hegyekkel, sőt egyes vélemények és szakértők szerint gumiabroncs-temetőkkel, amelyek megsemmisítetlenül szennyezik környezetünket, és amelyeket előbb-utóbb a környezet védelmében természetesen meg kell majd semmisítenünk. Ez a hulladéktömeg egyébként mintegy 200-400 ezer köbméternyi térfogatával hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon a hulladéklerakók kapacitása rendkívüli mértékben csökkent.

A hűtőberendezések a környezet számára két szempontból jelentenek problémát. Egyfelől a hűtőberendezések összetett szerkezetűek, szintén nagy tömegük miatt a hulladéklerakók kapacitását csökkentik, másrészt pedig a hűtőközegek ózonkárosító hatásuk miatt rendkívül veszélyesek.

El kell mondanom, hogy a környezetvédelmi termékdíjak a mi véleményünk szerint nemcsak a kormányzat, hanem az érintett gazdasági szereplők számára, a gazdálkodó szervezetek számára is fontosak, segítik az ő munkájukat. Mondom ezt azért, mert a gumiabroncsok visszagyűjtésére és hasznosítására az erre a célra elkülönített forrás szükséges, enélkül nem oldható meg piaci alapon, vállalkozási alapon a gumiabroncsok összegyűjtése s a gumiabroncsok megsemmisítése, illetve átalakítása.

A csomagolóeszközökkel kapcsolatos környezetvédelmi feladatokról 1994. év végén az Európai Unió direktívában rendelkezett, amelynek betartása az Európai Közösséghez való csatlakozásunk szempontjából elengedhetetlen, és az erre való felkészülés szempontjából nagyon is fontos, hogy már a mostani szakaszban bevezessük, ha nem is tökéletes formában, a csomagolóeszközökre vonatkozó termékdíjat.

A hűtőberendezésekből az ózonkárosító hűtőközeg visszanyerésére a Nemzetközi Környezetvédelmi Alapból Magyarország a Környezetvédelmi Minisztérium szervezésében 1,2 millió USA-dollárt kapott vissza nem térítendő támogatásként. Ez a támogatás is feltételül szabta a termékdíj bevezetését, amit mi természetesen vállaltunk, és ennek a parlament ezzel a törvénnyel eleget fog tenni.

Hogyan fog működni ez a környezetvédelmi termékdíj? A termékek első belföldi forgalomba hozatalakor, vagy a saját célú felhasználáskor a termék belföldi gyártója, valamint importálója környezetvédelmi termékdíjat lesz köteles fizetni a Központi Környezetvédelmi Alapba. Ugyanakkor termékdíjkedvezmény vehető igénybe olyan termékdíjköteles termékek belföldi forgalmazása után, amelyek jogosultak a jogszabályban meghatározottak szerint elnyert környezetbarát védjegy használatára. Ekkor a kötelezettnek a termékdíjnak csak a felét kell megfizetnie.

A környezetbarát termékek minősítő rendszere kormányhatározat alapján '94 januárja óta működik. Megmondom őszintén azonban, hogy eddig elég kevesen éltek ezzel az eszközzel, nagyon kevés pályázat került be ebbe a rendszerbe, elsősorban azért, mert nem volt kellő anyagi ösztönzés, ami a vállalkozókat, vállalatokat arra ösztönözte volna, hogy használják ezt a rendszert. Mi azt reméljük, hogy a termékdíj bevezetésével lényegesen több környezetbarát termékminősítésre kerül sor, és ezzel a piacgazdaság szempontjai szerint hozzájárulhatunk ahhoz, hogy Magyarországon valóban a környezetbarát termékek gyorsabban és fokozott ütemben terjedjenek el.

A termékdíj mértéke a környezetre gyakorolt hatás, a hulladékkezelési költségek alapján lett megállapítva. Nincs tehát arról szó, hogy pluszadót szeretnénk kivetni, nincs arról szó, hogy a költségvetés itt olyan bevételeket akar szerezni, amelyekkel az államháztartás egyéb feladatait finanszírozná. Ezek a díjak nagyon komoly, részletes szakértői viták alapján olyan mértékűek, hogy pontosan, legalábbis reményeink szerint pontosan, fedezik a hulladékártalmatlanítás, illetve a hulladékbegyűjtés költségeit.

Tételesen ez azt jelenti, hogy a gumiabroncsok esetében a termékdíj egy személygépkocsi-abroncsnál 250 forint darabonként, a hűtőberendezéseknél egy átlagos hűtő esetében 1100 forint körül alakulna, míg a csomagolóeszközök közül a termékdíj a műanyagok esetén a legmagasabb, ez 10 forint/kilogramm, és az üveg-alapanyagúaknál a legalacsonyabb, 2 forint/kilogramm. Ennek hatására a csomagolóeszközök piacán a környezet számára várhatóan kedvezőbb csomagolóeszköz-típus felhasználás mellett megfelelő mértékű ösztönző hatás érhető el.

Szeretném felhívni tisztelt képviselőtársaim figyelmét, a csomagolóeszközöknél természetesen mi is tisztában vagyunk azzal, hogy az önök előtt fekvő alternatívában meglévő minőségi különbségek nem felelnek meg teljes mértékben az európai zöldpont-rendszernek. Nincs fölkészülve jelen pillanatban a magyar gazdaság egy olyan árnyalt szabályozásra, amely teljességgel kielégítené itt a környezetvédelem szempontrendszerét, azokat az igényeket, hogy minél differenciáltabban különböztessük meg a különféle típusú, környezetre ártalmas hulladékfajtákat és hulladéktípusokat.

(18.50)

Mégis úgy ítéljük meg, hogy ez a szabályozás egy olyan kompromisszum, amely még végrehajtható, de ugyanakkor ösztönöz a környezetbarát csomagolóeszközök használatára.

Az importált termékek esetében egyébként ezt a környezetvédelmi termékdíjat a vámhatóság fogja beszedni, ezért is indokolt, hogy nagyon-nagyon differenciált rendszer ne legyen a megkülönböztetésnél, mert jelen pillanatban a vámhatóság nem képes ilyen differenciáltság kezelésére. Belföldön az előállított termék esetében a kötelezett vallja be a termékdíjat, ő is fizeti be, és a Központi Környezetvédelmi Alap ellenőrzi az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint.

Szeretném elmondani azt, itt nem gondolunk arra, hogy az ellenőrzés valami óriási apparátus keretében történne meg. Az üzemanyagokról szóló termékdíj esetében is elég jól működik az a becslési rendszer, amelyet alkalmazunk, és kiderült az, ha sikerül megteremteni a szolgáltatók, a használók és a hivatalok közötti korrekt együttműködést, akkor különösebben jelentős apparátus nélkül az önbevallás alapján, tételes ellenőrzéssel a feladat tulajdonképpen ellátható.

A részletes szabályozást természetesen végrehajtási rendeletek fogják megadni, amelynek a kidolgozása az érintettek bevonásával fog megtörténni, kellő előkészületi időt hagyva a gazdálkodók számára. Egyébként épp a napokban indul meg ez a munka, az érintett csomagolóeszköz-gyártók bevonásával.

Szeretném tájékoztatni a tisztelt Házat arról, hogy a csomagolóeszközök termékdíjának működése bizonyos pontokon eltér a többi termékdíjtól. Azért történik ez az eltérés, mert egyrészt mint jeleztem a csomagolóeszközök szabályozása a legbonyolultabb, másrészt a termékdíjak közül ez a legjelentősebb volumenű, és egy nagyon jelentős kompromisszumrendszer keretében sikerült kialakítani azt, hogy maguk a gyártók és a forgalmazók is e tervezet mögé álltak, és elfogadták azt, hogy támogassák a környezetvédelmi termékdíjat.

Mik ezek a különbségek, amelyek a csomagolóeszközök termékdíjára vonatkoznak? Először is az, hogy a javaslat biztosítja a csomagolóeszközök termékdíja alóli mentességet azok számára, akik az általuk kibocsátott csomagolóeszközök meghatározott hányadát visszagyűjtik, hasznosítják, ártalmatlanítják, illetve kezelik. Ennek a lehetőségnek a megteremtésével a csomagolóeszközök kibocsátói, forgalmazói érdekeltté válnak abban, hogy a termékdíj megfizetése helyett saját hasznosító szervezeteiket, hulladékkezelő kapacitásaikat létrehozzák, és a kibocsátott csomagolásokért felelősséget vállaljanak.

Egy másik különbség, hogy az Európai Unió direktíváiban meghatározott célok elérése érdekében, és összhangban a magyar gazdaság jelenlegi teherviselő képességével, a teljes termékdíjfizetési kötelezettség alól is mentesülni lehet megfelelő mennyiségű csomagolóeszköz hulladékkezelése esetén. Azt, hogy mekkora ez a kötelező kezelési arány, kormányrendelet fogja meghatározni. Ennek a kormányrendeletnek a tervezete tulajdonképpen a törvényjavaslattal egyidőben elkészült.

Tájékoztatom önöket arról, hogy a csomagolóeszköz-gyártókkal való megállapodásunk szerint ez az arány 1996-ban a mi véleményünk szerint a papír esetében 30 százalék, az üveg esetében 20 százalék és minden egyéb anyag esetében 12,5 százalék, míg 1997-ben a papír esetében 45, az üvegnél 35 és minden egyéb anyagnál 25 százalék. Későbbre azért nem határoztuk ezt meg, mert akkor már véleményünk szerint az európai szabványok lesznek ezen a területen bevezethetők.

Különbség az is, hogy a csomagolóanyag-termékdíjhoz kötődően létrejön egy olyan országos tanácsadó testület, amely a csomagolóeszközökkel kapcsolatos környezeti problémákat országos szinten kezeli. A tanácsadó testület az érintett gazdálkodó szervezetek és a kormányzat 5-5 képviselőjéből, valamint a környezetvédelmi társadalmi szervezetek 2 képviselőjéből és az elnökből áll. A tanácsadó testületet a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter hívja majd össze, és ő nevezi ki a tagjait. A tanácsadó testület feladatai közé tartozik például olyan javaslattétel, ami a Központi Környezetvédelmi Alap által kiadandó támogatási irányelvekre és a pályázatok értékelésére vonatkozik.

Végül még egy szempont, ami megkülönbözteti a csomagolóanyag-termékdíjat a többitől, nevezetesen az, hogy a csomagolóeszközök termékdíja egy átmeneti szabályozás, olyan átmeneti szabályozás, amely a hulladékgazdálkodásról szóló törvény hatálybalépését követően megszűnik, mivel véleményünk szerint az említett törvény fogja a továbbiakban biztosítani a csomagolási lánc szereplőinek a kötelezését a kereskedők, a fogyasztók, a gyártók feladatainak a meghatározásával, az önkormányzatok szerepének a tisztázásával.

Engedjék meg tisztelt képviselőtársaim, hogy néhány gondolatot megemlítsek arról, ha mi tulajdonképpen a hulladékgazdálkodásról szóló törvényben szeretnénk véglegesen szabályozni a csomagolóeszközökhöz kötődő termékdíjat, akkor miért van szükség mégis erre az ideiglenes szabályozásra. Erre az ideiglenes szabályozásra, tisztelt képviselőtársaim, a magyar költségvetés súlyos anyagi helyzete miatt van szükség. Arról van ugyanis szó, hogy Magyarországon szeretnénk elindulni a szelektív hulladékgazdálkodás irányába, szeretnénk, ha a magyar hulladékkezelés egységesebb lenne, szeretnénk, ha ez korszerű és piacosított formában működne. Ehhez azonban a világon mindenütt a fölépülés időszakában nagyon jelentős kormányzati támogatásokkal, kormányzati forrásokkal járultak hozzá, vagy pedig törvénnyel kötelezték az önkormányzatokat olyan hulladéktároló rendszerek kialakítására, amelyek alkalmasak a szelektív hulladékgyűjtésre.

Egyik feltétel sem járható ma Magyarországon. Egyrészt véleményünk szerint az önkormányzatok nem kötelezhetők ma ilyen feladatra, másrészt pedig úgy tűnt a környezetvédelmi tárca számára, hogy rövid távon a magyar költségvetésből nem tudjuk biztosítani azokat a forrásokat, amelyek a szelektív hulladékgyűjtés irányába a kezdő lökést megadták volna. Ezért fordult a tárca ahhoz a megoldáshoz, amelynek az a lényege, hogy a csomagolóeszközök forgalmazóival és gyártóival megállapodást kötöttünk. Ennek a megállapodásnak az a lényege, hogy a forgalmazók és a gyártók támogatják, elfogadják azt, hogy ez a termékdíj bevezetésre kerül, mi pedig elfogadjuk azt, hogy ebből a termékdíjból tulajdonképpen kiépítik a magyarországi környezeti piac feltételeit. Ebből a termékdíjból képezzük azt az alapot, amit egyébként a magyar költségvetésnek kellene biztosítania abban az esetben, ha a költségvetésnek a megfelelő források rendelkezésére állnának.

Rendkívüli fontosságúnak tartom azt, hogy ez a megállapodás a környezetvédelmi kormányzat, valamint az ipar, a csomagolóeszköz-gyártók és a forgalmazók között megszületett. Éppen ezért, miközben természetesen jelzem azt, hogy az az együttműködési megállapodás és szerződés, amelyet a környezetvédelmi miniszter aláírt, természetesen a szerződésben rögzítettek szerint is csak a környezetvédelmi miniszterre vonatkozik, nyilvánvalóan nem köti a kormányt és természetesen nem köti a magyar parlamentet, mégis itt, a tisztelt Házban arra kell kérnem önöket, hogy fogadják el ennek a megállapodásnak a szellemét, hiszen egy nagyon hosszú tárgyalássorozat eredményeként alakultak ki a csomagolóeszközre vonatkozó termékdíj szabályozási rendszerei, és ezen az együttműködésen alapszik majd a kormányhatározat is.

(19.00)

(Dr. Kiss Róbertet Nahimi Péter váltja fel a

jegyzői székben.)

Éppen ezért, ennek a megállapodásnak a szellemében kérem azt, hogy a módosító javaslataik során a bizottságokban vegyék figyelembe önök is majd az iparnak és a felhasználóknak azokat a javaslatait, amelyeket mi kénytelenek voltunk a tárcánál elfogadni, és amely kompromisszumot mi megkötöttük. Ezt én természetesen, mikor aláírtam ezt a megállapodást, meg is ígértem ezeknek a szervezeteknek, azzal együtt még egyszer mondom , hogy természetesen ez a parlament kezét semmilyen formában nem köti. Mégis fogadják el tőlem azt, hogy én itt a parlamentben is ennek a megállapodásnak a szellemében kell hogy érveljek, ennek a megállapodásnak a szellemében kell hogy önöket a kompromisszumkeresés irányába elmozdítsam akkor, amikor majd a módosító javaslataikat megfogalmazzák.

Befejezésül szeretném elmondani azt, hogy a termékdíjak gazdasági hatásairól különféle legendák keltek szárnyra az utóbbi időben arra vonatkozóan, hogy ezek a termékdíjak nagyon jelentős inflációt fognak gerjeszteni, hozzájárulnak ahhoz, hogy a magyar élelmiszerek a csomagoláson keresztül sokkal drágábbak legyenek és a többi és a többi.

A termékdíjtörvényhez kötődően azokat a gazdasági számításokat, amelyek a valóságot tükrözik, az önök rendelkezésére bocsátottuk, de ezzel együtt itt, a nagy nyilvánosság előtt is szeretném rögzíteni, hogy ha a '94. évi folyó éves fogyasztást tekintem, akkor a termékdíjak árhatása a hűtőberendezéseknél 0,02 százalék sincs, a csomagolóeszközöknél 0,2, a gumiabroncsoknál pedig 0,065, ami azt jelenti, hogy tulajdonképpen nemzetgazdasági szempontból ennek jelentős kihatása nincs.

Természetesen nem szeretném azt mondani, hogy ez nem árnövelő tényező, hiszen a termékdíjnak épp ez a lényege: hozzájárul ahhoz, hogy itt valóban a gyártók és a használók fizessék meg a termékdíj keretében azokat a költségeket, amelyeket egyébként a magyar költségvetésnek kellene fedeznie.

Befejezésül, tisztelt képviselőtársaim: nyilvánvalóan szeretnénk minél jobb törvényt alkotni abban az értelemben, hogy elfogadjuk azokat a javaslatokat, amelyek azokat a kompromisszumokat is figyelembe veszik, amelyeket a tárcának és a kormányzatnak meg kellett kötnie azért, hogy egy lépést tegyünk abba az irányba, hogy Magyarországon a csomagolóeszközök és általában a hulladékkezelés piaci feltételeit rendezzük és megteremtsük.

Rendkívüli fontosságúnak tartom ezt a törvényt abban az értelemben, hogy hozzájárul ahhoz, hogy a környezetvédelmi kormányzat és a környezetvédelmi feladatok még inkább elkülönülhessenek az állami büdzsé egészétől. Mi azért tartjuk ezt rendkívüli fontosságúnak, mert jól érzékelhető, hogy azok a források, amelyek általában a költségvetéshez kötődnek, az utóbbi időben egyre elapadni látszanak. Ebben az esetben pedig felelős kormányzatnak, legalábbis a parlamenttel együttműködve, keresnie kell azokat a lehetőségeket, amikor az állampolgárok igenis hozzájárulhatnak ahhoz még a költségvetés ilyen nehéz helyzetében is , hogy azok az adóforintok, amelyeket ők a felhasználás során befizetnek, megfelelő helyre kerüljenek. Éppen ezért szeretném én itt is kijelenteni, a parlamentben is megerősíteni, hogy a környezetvédelmi termékdíjakból a magyar kormányzatnak nincs más lehetősége és nincs is más célja, csak olyan feladatok finanszírozása, amelyek ezekhez a környezetvédelmi feladatokhoz kötődnek. Legyenek azok akár fejlesztések olyan fejlesztések, amelyek a csomagolóanyag-hasznosításhoz vagy amelyek a gumiabroncsok hasznosításához kötődnek vagy olyan folyamatos támogatások, amelyek a visszagyűjtés rendszerét alapozzák meg olyan alapok képzéséhez, amelyek különösen az önkormányzatok számára lehetőséget biztosítanak ahhoz, hogy a saját források mozgósításával valóban kialakítsák a magyar önkormányzatok is a szelektív hulladékgyűjtés anyagi fedezetét és eszközbázisát.

Éppen ezért tartom nagyon fontosnak, hogy ezeket az alapokat megőrizzük, ezeket az alapokat átláthatóan és ellenőrizhetően bocsássuk egyrészt a tisztelt parlament, másrészt a társadalom nyilvánossága elé. Szolgálják ezek az alapok és ezek a termékdíjak azt, hogy a környezetvédelem ügye függetlenítődni tudjon a magyar költségvetéstől, és ezáltal olyan önálló alapok keletkezzenek, amelyek hosszú távon is biztosíthatják a racionális fejlesztést és az átlátható gazdálkodást. Ennek szellemében kérem önöket arra, hogy módosító javaslataikkal, észrevételeikkel, illetve támogatásukkal járuljanak hozzá ahhoz, hogy ez a környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény, illetve jelen pillanatban az erről a három termékdíjról szóló külön törvény minél hamarabb megszülethessék. Hiszen rendkívüli fontosságú az: a törvény megszületése után az érintettek fel tudjanak készülni arra, hogy ez a környezetvédelmi termékdíj szervesen és minden gond nélkül be tudjon illeszkedni a magyar gazdaság rendszerébe.

Köszönöm figyelmüket. Kérem megértésüket, és kérem pozitív hozzáállásukat, javaslataikat a törvény elfogadásához. Köszönöm szépen. (Taps.)