Avarkeszi Dezső (MSZP)

1995. május 15.

DR. AVARKESZI DEZSŐ, a napirendi pont előadója: Tisztelt Országgyűlés! A vitában nagyon sok érv hangzott el. Ezeket az érveket két csoportba osztanám: volt nagyon sok politikai érv, és volt néhány szakmai érv is. A politikai érvekre nem kívánok reagálni egy kivétellel.

Torgyán képviselő úr azt mondta tegnapi beszédében, hogy az alkotmányügyi bizottság politikai döntést hozott, amit a megváltozott politikai helyzet indikált. Ezt részben szeretném visszautasítani. Úgy gondolom, a bizottság kifejezetten szakmai okokból és szakmai érvekkel alátámasztva hozta meg döntését és terjesztett országgyűlési javaslatot az Országgyűlés elé. Ebben az Alkotmánybíróság határozataira, az alkotmányra és a népszavazási törvényre hivatkozott.

Azzal viszont egyet tudok érteni, hogy a megváltozott politikai helyzet valóban megváltoztathatja politikusok véleményét adott kérdésekben. Szeretnék utalni arra, hogy ebben a Házban volt már vita a köztársasági elnök közvetlen választásáról, 1990-ben, amikor az akkori kormány amelynek akkor még tagja volt a Független Kisgazdapárt is beterjesztett egy alkotmánymódosítást, addig ugyanis az addigi alkotmány szerint a nép választotta volna a köztársaság elnökét. Ez a módosítás tette lehetővé, hogy a parlament válasszon.

Ebben a vitában Torgyán József többek közt a következőket mondta: "A parlamentáris rendszerbe pedig semmiképpen nem illeszthető be az, hogy a köztársasági elnököt a nép közvetlenül válassza, ugye." (Taps a bal oldalon. Dr. Torgyán József: Az a kommunisták elleni fellépés volt. Derültség.) Folytatom az idézetet: "Végül is el kell dönteni, hogy az országnak ki a vezetője, a miniszterelnök avagy a köztársasági elnök. Két vezetője nem lehet semmiképpen. (Dr. Torgyán József: Most is ezt mondom!) Ha ez a tisztelt Ház egyszer már úgy döntött, hogy a felelős miniszterelnöki rendszert támogatja, akkor nyilvánvaló, hogy módosítani kell az alkotmányt, mert a közvetlenül választott elnök esetében ez az alkotmányos elv olyan töréseket szenvedne, ami gyakorlatilag az országot tenné kormányozhatatlanná, hatalmi összeütközéseket jelentene." Ennyit csupán a politikai érvekről.

Engedjék meg, hogy most néhány, a vitában elhangzott szakmai érvre reagáljak.

(10.10)

Torgyán József képviselő úr arról beszélt, hogy az Alkotmánybíróság korábbi, értelmezhetetlen határozatából próbálja a bizottság levezetni döntését. Én nem minősíteném így az alkotmánybírósági határozatot, de abban egyetértek Torgyán képviselő úrral, hogy május 5-e előtt valóban többféleképpen lehetett értelmezni az alkotmánybírósági döntést, és nyilván épp ezért fordult az alkotmányügyi bizottság az Alkotmánybírósághoz, hogy vonatkozik-e erre az esetre is, amit ők korábban kimondtak.

Az Alkotmánybíróság éppen ezért május 5-ei végzésében, amikor utalt a korábbi döntésére, azt mondta: "Az Alkotmánybíróság ezen állásfoglalásából egyértelműen következik, hogy az alkotmány módosítása tárgyában olyan ügydöntő népszavazás, amelynek eredménye kötelező az Országgyűlésre, nem rendelhető el". Tehát ezzel az én véleményem szerint az Alkotmánybíróság teljesen pontosan megmondta, hogy a korábbi döntését hogyan kell értelmezni.

A kezdeményezés c) és d) pontjával kapcsolatban amire a bizottság azt mondta, hogy ez nem az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben kíván dönteni, hanem a köztársasági elnököt kívánja hatásköre gyakorlására kötelezni szintén Torgyán képviselő úr fejtette ki, hogy ki állapítja meg a köztársasági elnök jogkörét: nyilván az Országgyűlés. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy törvényt nemcsak a köztársasági elnök kezdeményezhet, hanem például bármelyik képviselőtársunk is. Azt hiszem, azért az nagyon furcsán mutatna egy szavazólapon: "Kívánja-e ön, hogy a jelenlegi törvények módosításával mondjuk dr. Egerszegi László képviselő úr kezdeményezzen törvényalkotást megyéje felvirágoztatása érdekében?" Az önök logikája szerint ilyen népszavazást is ki lehetne írni.

Utalt arra Torgyán képviselő úr, és többen is a vitában Gáspár képviselő úr is , hogy már kétszer volt ilyen kezdeményezés. Valóban volt két ilyen kezdeményezés, vagy legalábbis hasonló. Az egyik az emlékezetes négy "igen"-es kezdeményezés de fölhívom a figyelmet, hogy az az időpontra irányult, tehát hogy mikor legyen köztársaságielnök-választás, és nem a választás módjára. Az 1990-es, az MSZP által támogatott és szervezett kezdeményezés viszont valóban erre irányult és valóban kiírta az előző Országgyűlés.

Fel szeretném hívni azonban a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság csak akkor foglalkozik egy adott kérdésben az alkotmány értelmezésével, ha erre indítványt terjesztenek elé. Senki nem terjesztett be akkor ilyen indítványt.

A Bihari képviselő úr által elmondottakkal egyetértek. Egyetlenegy dolgot szeretnék kiemelni. Nagyon fontosnak tartom, amit ő is hangsúlyozott, hogy az indítványt miért utasította vissza az Alkotmánybíróság. Az első kérdésben valóban azért, amire Bihari képviselő úr hivatkozott: ez egy ítélt dolog volt, ebben már döntést hozott egyszer az Alkotmánybíróság, ezt erősítette meg most ezzel a döntésével.

K. Csontos képviselő úr hozzászólásában azt állította, hogy az alkotmányügyi bizottság a hatáskörén túlterjeszkedve terjesztett be országgyűlési határozati javaslatot. Ezt én azzal szeretném megcáfolni, hogy a népszavazási törvény 9. § (5) bekezdése teljesen világosan kimondja, hogy a kezdeményezés elutasításáról is országgyűlési határozatban kell rendelkezni. Házszabályunk 87. § (2) bekezdése és 85. § (2) bekezdése pedig felhatalmazza az Országgyűlés bizottságait arra, hogy határozati javaslatot nyújtsanak be.

K. Csontos képviselő úr és utána még mások is kifejtették, hogy ha százezer aláírást benyújtanak, akkor ki kell írni a népszavazást. Valóban így van-e ez? Nem így van, kérem. A népszavazási törvény 10. § (1) bekezdése azt mondja, hogy a 4. § (2) bekezdésében meghatározott népszavazást kell kiírni. Ez pedig kifejezetten az ügydöntő népszavazásról beszél, és erről az Alkotmánybíróság határozatai kimondják, hogy ezekben a kérdésekben nem lehet ügydöntő népszavazást kiírni.

Lányi Zsolt képviselő úr nagyon érdekesen idézett a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvényből. Felolvasta a következő mondatot: "Magyarországon alkotmányos alapelv, hogy a nép a hatalom birtokosa..." Ezzel nem lenne semmi baj, ha ez lenne a mondat, de a mondatnak van egy második fele, ami így hangzik: "... hatalmát képviselői útján gyakorolja." Ez kimaradt az idézetből, csak ennek folytatása, ami egyébként valóban lehetővé teszi a népszavazás kiírását.

A burkolt alkotmánymódosítás kérdéséről, ami többször fölmerült, azt hiszem, elég részletesen szóltam az előterjesztés indoklásában. A burkolt alkotmánymódosítást a 2., 3., 4. kérdés vonatkozásában állapította meg az alkotmányügyi bizottság, amikor a nép által választandó köztársasági elnökről beszélnek a kezdeményezés kérdései. Itt utalnék a Gáspár Miklós által elmondottakra is. Azt mondja: "Akkor van burkolt alkotmánymódosítás, ha népszavazási kérdésben igennel válaszol, az alkotmány érintetlenül marad, és ezért ellentét alakul ki." Kérem, ha a 2., 3., 4. kérdésben a nép elfogadná, hogy a nép által közvetlenül választott köztársasági elnök mit tegyen, ugyanakkor az alkotmányt nem módosítanánk, tehát abban megmaradna, hogy a parlament választja a köztársasági elnököt, nyilván az ellentét itt is meglenne.

Tímár György képviselő urat én mindig nagy örömmel hallgatom. Nagyon jó szónok, és én kiváló jogásznak is tartom. Talán nem véletlen, hogy jogi érveket nem igazán mondott el. Jogi érvnek talán az minősülhetne, amikor elmondja: a szuverenitás a nép kezében van. Az alkotmány 2. § (2) bekezdése valóban kimondja, hogy a Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, viszont ezzel folytatja: "...amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja." Tehát elsőként a képviseleti demokráciát emlegeti.

Gáspár Miklós képviselő úrra utaltam már két kérdésben. Egyetlenegy dologra szeretnék utalni, amikor arra hívta föl a parlament bal oldalán ülő képviselők figyelmét, hogy ha programjukat komolyan vennék, akkor már rég megoldhatták volna alkotmánymódosítással a kérdést. Ez, ha más képviselőtől hallom, vitára késztetett volna. Gáspár képviselő úrtól nagyon meglep ez a felvetés, hiszen közel fél éven keresztül együtt küszködtünk azért hatpárti megbeszéléseken, hogy ne kerüljön sor egy, két vagy három párt részvételével alkotmánymódosításra, hanem lehetőleg öt, de még inkább hatpárti egyetértéssel módosítsuk az alkotmányt. (Dr. Gáspár Miklós: Tíz hónapja van ez a kormány, és többször módosítottak egyoldalúan. Zaj.)