Kökény Mihály (MSZP)

1995. május 15.

DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti minisztériumi államtitkár: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselő Úr! Magam is ott voltam a Nagycsaládosok Országos Egyesületének a tüntetésén, mert fontosnak tartottam azt, hogy halljam a véleményeket és párbeszédet is folytassak a jelenlévőkkel. Sajnos, jellemző volt a nagyfokú tájékozatlanság, és ebben nagyon sokunk felelőssége, minden képviselő felelőssége is megvan, mert olyanokat gondoltak a résztvevők, hogy megszűnik a családi pótlék, megszűnik a gyermeknevelési támogatás, a főállású anyaság. Tehát én azt gondolom, hogy a demonstrációk egy jelentős része az alulinformáltságból, a bizonytalanságból is származik.

Ami a kormányprogramot illeti, szeretném emlékezetükbe idézni, hogy már tavaly nyáron vitatták a kormányprogramnak azon téziseit, hogy célzottabbak legyenek a családi ellátások, hogy egységes legyen az anyasági támogatási rendszer. Azt gondolom, hogy a mostani csomagban ehhez képest nem túl sok új dolog van, legfeljebb az ütemezés változott meg.

A családi típusú jövedelemadózás kérdése nem került le a napirendről, és a Pénzügyminisztériumban folyik ennek az előkészítése.

Végül engedjék meg, hogy azt mondjam: sok kétség van a kormánypártok soraiban is, hogy a leghelyesebb technikákkal indultunk-e el. De hogy egyszerre ki kellett törni az idő- és pénzcsapdából és el kellett indulni, ebben azt gondolom, semmiféle kétség nincsen. Felteszem a kérdést, tisztelt képviselőtársaim, hogy melyik a jobb? Egy gazdasági átalakítás komoly konfliktusokkal, de a növekedés olyan ígéretével, amely a teljesítménnyel megalapozott többletforrásokból juttat majd egyre többet szociálpolitikára is vagy pedig késlekedés, ítéletnapig tartó egyeztetés, kis változás, folyamatos lecsúszással és elértéktelenedő ellátásokkal?

Azt gondolom, hogy erre a kérdésre majd mindenki megadhatja a választ.

Köszönöm szépen. (Taps a bal oldalon.)

(9.10)