Akar László
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! A feketegazdaság elleni határozott fellépés a stabilizációs kormányprogram egyik fő célkitűzése. Ennek megfelelően került a tisztelt Ház elé a háztartási tüzelőolaj jegyrendszerének megszüntetését célzó törvényjavaslat, aminek elfogadása megtörtént és így ma már szemléletesen szólva nem lehet olcsó tüzelőolajjal tankolni.
A tárgyalás alatt lévő stabilizációs törvénycsomag tartalmazza a szerencsejáték-törvény módosítását, a játékautomaták működtetési feltételeinek szigorítását. Ismét példaszerűen érzékeltetve a változást: ha az ellenőrök egy vendéglőben engedély, illetve adófizetés nélkül üzemelő automatát találnak, úgy a jövőben nem néhány ezer forintos bírság, hanem a vendéglő bezárása következik be.
Az ugyancsak tárgyalás alatt lévő pótköltségvetési javaslat indítványozza az APEH és a VPOP megerősítését, ami elsősorban az áfa-visszaigénylések és a jövedéki forgalom ellenőrzésének kapacitását növeli meg.
A feketegazdaság tipikus területeire koncentráló lépéssorozatba illeszkedik be a jövedéki törvény módosítására vonatkozó jelen törvényjavaslat. Kereken két évvel ezelőtt, 1993 májusában döntött a tisztelt Ház az első jövedéki törvény elfogadásáról. Az 1993-as szabályozás bevezetésével és érvényre juttatásával kitűzött célok teljesülése sajnos, elmaradt a várakozásoktól. A feketegazdaságot a jövedéki területen sem sikerült hathatósan háttérbe szorítani, a visszaélések, az adómegkerülések miatti adókiesés azóta is számottevő. Becslések szerint továbbra is több tíz milliárdos nagyságrendről van szó.
Emiatt is egyértelmű, hogy nem halasztható a jövedéki szabályozás átfogó szigorítása. A javaslat ismertetését megelőzően szeretném hangsúlyozni, hogy a jövedéki szakmák, szakmai szervezetek részt vettek a törvényjavaslat kidolgozásában, abban észrevételeik, véleményeik tükröződnek és több esetben találhatók kifejezetten a szakma által javasolt, illetve szorgalmazott megoldások.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslatban szereplő módosítások egyik jelentős eleme a jövedéki engedélyezés feltételrendszerének megváltoztatása. A hatályos jövedéki törvényben a jövedéki tevékenység folytatásához előírt jelenlegi feltételrendszer a gyakorlat tapasztalatai alapján nem bizonyult kielégítőnek, nem tudott előzetes szűrőként működni, az adófizetés teljesítésére megfelelő garanciákat adni. Lényegében csaknem mindenki kaphatott jövedéki engedélyt, aki kért, az elutasított kérelmek száma elenyésző volt. Így túlzottan széles kör számára nyílt meg a lehetőség a jövedéki tevékenység folytatására.
Európai összehasonlításban is teljesen irreálisnak tűnik, hogy például a dohány-nagykereskedelem ellátásához Magyarországon 1200 dohány-nagykereskedő tevékenysége szükséges. A mai magyar viszonyok között sajnos, mindennapi gazdasági realitás az egy-egy nagy üzletre alakult, sokszor nem éppen tisztességes szándékkal létrehozott vállalkozások jelenléte, a mind az államkasszának, mind a legális gazdasági szférának nagy károkat okozó ténykedése.
Ugyanakkor a szakmák önszerveződése, illetve önvédelme a nem tisztességes úton járók üzleti életből való kiközösítésével, kizárásával még gyenge, s az ellenük való fellépés jogi lehetőségei is korlátozottak. Ilyen körülmények között jogosan vetődik fel, hogy a visszaélésekkel leginkább érintett körben, a jövedéki termékek esetében a tevékenység folytatásának lehetősége a jelenleginél szigorúbb feltételekhez kötődjön. Ezért az eddigi minimális tárgyi és a jövedéki megbízhatóságot kifejező garanciális feltételek a törvényjavaslat értelmében kibővülnek, s csak a szigorúbb követelmények teljesítése esetén lehet majd jövedéki engedélyhez jutni.
A módosítás keretében bevezetésre kerül az úgynevezett jövedéki biztosíték intézménye, amely a jövedéki termékek kiskereskedelme kivételével valamennyi egyéb jövedéki tevékenység esetében érvényesül. Szerepe kettős: egyrészt előzetes szűrőként működhet, másrészt a jövedéki visszaélés bekövetkezése esetében a kivetésre kerülő jövedéki bírságra tényleges biztosítékul szolgálhat.
A törvényjavaslatnak a jövedéki biztosíték nagyságrendjére vonatkozó szabályozása hosszas egyeztetés eredményeként alakult ki, amely egyeztetésbe az érintett szakmákat is bevontuk. Például így került be a javaslatba a jövedéki biztosíték minimumának és maximumának rögzítése a jövedéki termékek előállítása esetében 5, illetve 200 millió forint nagyságrendben. A termelési tevékenység folytatásához előírt biztosítékot, amely a fogyasztásiadó-fizetési kötelezettséghez igazodik, az előbbi értékhatárok között kell teljesíteni.
A jövedéki termékekkel kapcsolatos adóelkerülések, adócsalások legkritikusabb pontja jelenleg a nagykereskedelmi és az export-import tevékenység. Ezért a törvényjavaslat ezekre a tevékenységekre is előírja a jövedéki biztosíték nyújtását.
A kőolajtermékekkel foglalkozók esetében magasabb összegben, 80 millió forintban határozza meg a fix összegű jövedéki biztosítékot, az egyéb jövedéki termékek nagykereskedelmére, exportjára, importjára viszont 15 millió forintban. A különbségtétel a szakmai szempontok figyelembevétele mellett elsődlegesen célzatos, vagyis ott kíván szigorúbb feltételt támasztani, ahol a visszaélések a legsúlyosabbak, azaz a kőolajtermékeknél.
További szigorítást és ezáltal a nagykereskedők, importőrök jelenlegi körének valószínű szűkítését jelenti majd a raktárhelyiségre, illetve tárolókapacitásra vonatkozó előírás. A törvénymódosítás elfogadása esetén ugyanis csak azok kaphatnak jövedéki engedélyt, illetve folytathatnak nagykereskedelmi és importtevékenységet, akik a kőolajtermékek esetében telephelyenként legalább 500 köbméteres helyhez kötött tárolótartállyal, egyéb jövedéki termékek esetében pedig telephelyenként legalább 100 négyzetméteres raktárhelyiséggel rendelkeznek. Annak érdekében, hogy a nagykereskedelemre vonatkozó új előírások teljesítése alól ne lehessen kibújni a tevékenység kiskereskedelmi engedéllyel történő folytatásával, a törvényjavaslat néhány kiegészítő szabályt iktat be a nagy- és a kiskereskedelem egyértelműbb elhatárolása céljából.
Tisztelt Országgyűlés! Ez év elején a fogyasztási adó hatálya alá vont termékek köre kibővült mindazon kőolajszármazékokkal, amelyekből potenciálisan üzemanyag állítható elő. Ugyanakkor ezek a termékek nagyobb hányadban jellemzően más termékek alapanyagaként, például festék, vegyiáruk gyártásához kerülnek felhasználásra. Emiatt a fogyasztásiadó-törvényben az ilyen felhasználási célok esetében lehetővé kellett tenni az adófizetés alóli mentesítést. Az adózatlan jövedéki termékek felhasználását viszont szigorúan ellenőrizni kell, egyébként a visszaélések lehetősége továbbra is fennállna.
A törvényjavaslat ezért kiegészíti az eddigi szabályozást, s részletesen meghatározza az adózatlan termékek beszerzésére, felhasználására és elszámolására vonatkozó új jövedéki szabályokat és a kapcsolódó jövedéki ellenőrzési feladatokat is.
Tisztelt Ház! A törvény céljainak elérésében a szabályozás javasolt módosítása mellett rendkívüli fontossága van annak, hogy a jövedéki ellenőrzés gyakorlata eredményesebben tudja ellátni feladatát. Az ellenőrzés folytathatósága és az ellenőrzés körülményeinek javítása érdekében a törvényjavaslat pontosítja a jövedéki alanyok nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettségeit. Kibővíti továbbá az ellenőrző hatóságok mozgásterét, nagyobb lehetőséget teremt a jövedéki visszaélések felderítésére. Így például a módosítás révén az orgazdával szemben is mód lesz az eljárásra és a felelősségre vonásra.
A jövedéki szabályozás eredményessége szempontjából hasonló fontosságú, hogy a jogkövetkezmények a jövedéki ellenőrzés keretében egyértelműen érvényesíthetők legyenek. Ezt a célt szolgálják azok a módosítások, amelyek a jövedéki jogsértések tényállásait pontosítják, illetve egészítik ki. Elsődlegesen a preventív hatás erősítése érdekében szigorodnak a jövedéki szankciók is.
A jövedéki bírság összege a visszaélések legveszélyesebbnek tekintett eseteiben emelkedik. Így például az illegális gyártás, forgalmazás, orgazdaság esetében az egyébként megállapítható bírság kétszeresét, de minimum százezer forint jövedéki bírságot kell kiszabni.
A javaslat módosítja a jövedéki engedélyek visszavonásának szabályait is. Ennek értelmében például már az első esetben visszavonásra kerül a kiadott engedély, ha az előállított jövedéki terméket nem veszik hiánytalanul számba, vagy a zárjegyköteles terméket zárjegy nélkül forgalmazzák. Új szankcióként bevezetésre kerül az üzem, az üzlethelyiség átmeneti, tíz vagy harminc napra szóló bezárása, illetve a legsúlyosabb esetekben például illegális termékelőállítás, hamis zárjegyű termék forgalmazása az adott üzemben, raktárban, üzlethelyiségben a jövedéki tevékenység végzésének végleges megszüntetésére is sor kerülhet.
Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat egyéb módosításai közül kiemelném még, hogy rendezésre kerül a büntetőeljárás és a jövedéki eljárás során egyaránt alkalmazott lefoglalás és elkobzás jelenlegi párhuzamosságából fakadó ellentmondás, megjelenítve a javaslatban a büntetőeljárás prioritását.
(10.30)
Az elkobzott termékek esetében a megsemmisítés mellett lehetőség lesz azok értékesítés útján való hasznosítására is. A jövedéki ügyekben megszűnik a jövedéki eljárás és szankcionálás révén szükségtelennek bizonyult külön szabálysértési eljárás. A javaslat tartalmazza továbbá a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló törvény kisebb módosítását is, amely lényegében az adótörvénynek az adó megfizetése nélküli beszerzés, felhasználás jövedéki szabályaihoz való igazítását jelenti, illetve a kerozinra is kiterjeszti az adófelfüggesztés mellett történő beszerzés lehetőségét.
Az előzőekben ismertetetteken kívül a törvényjavaslatnak részét képezi még néhány kisebb, de célját, hatását tekintve végeredményben a feketegazdaság lehetőségeit szűkítő egyéb rendelkezés, mint például a szeszes italok esetében a kannás forgalmazás megszüntetése, vagy a mozgóboltok üzemeltetésére vonatkozó szigorító szabályok.
Tisztelt Országgyűlés! Úgy gondolom, az elhangzottak is meggyőzőek a tekintetben, hogy a kormány valóban határozottan fel kíván lépni a feketegazdaság visszaszorítása, a legális gazdaság keretei közé terelése érdekében. Azért, hogy a jövedéki területen is lényegesen javítani tudjuk az adóbeszedés hatékonyságát, illetve az érintett szakmák által erőteljesen szorgalmazott piactisztítás bekövetkezzen, kérem, hogy a beterjesztett törvényjavaslatot az elmondottak alapján támogassák és a vitát követően fogadják el. Köszönöm figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.)