Garai István Levente (MSZP)
DR. GARAI ISTVÁN LEVENTE, a szociális és egészségügyi bizottság előadója: Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! A szociális és egészségügyi bizottság 1995. május 10-én és 15-én megtárgyalta a gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló T/817. számú törvényjavaslathoz benyújtott, ügykörébe tartozó módosító javaslatokat. Nem lebecsülve a törvénycsomag egyéb részeit, azok fontosságát, de az egészségpolitikai, szociálpolitikai témakör jelentőségét bizonyítja az ezt övező társadalmi érdeklődés és a mintegy 200 képviselői módosító indítvány, ami csaknem kétharmada az összes módosító javaslatnak.
Nem tisztem ezek teljes ismertetése, a részletes vita alkalmával mód és lehetőség nyílik képviselőtársaimnak javaslataik melletti érvelésre. Néhány olyan pontot fogok kiemelni, amely szélesebb rétegeket érint, a különböző fórumokon gyakran volt vita tárgya vagy éppen a tömegkommunikációs eszközökben nagyobb nyilvánosságot kapott.
Sok kritika érte a családi pótlékra való jogosultság megállapításához rendelt jövedelemhatár értékét, kiszámítási módját. A törvénycsomag általános vitára való alkalmasságának bizottsági ajánlásakor már megemlítettem azt az álláspontot, hogy az eredeti változatban szereplő megoldás merev és teljesítmény-visszatartó annyiban, hogy a határértéket alig túllépők elesnének, elestek volna a teljes juttatástól.
Ezért támogatta a bizottság azt az elképzelést, hogy a rendszer váljon rugalmasabbá, nevezetesen sávos rendszerűvé. Logikailag részben ide tartozik az a módosító javaslat, hogy az anyasági támogatás összege 1995-ben legyen 10 ezer forint. Indirekt módon ez tükrözi annak beismerését és szándékát, hogy ezen nem túl jelentős összeg reálértékét célszerű és méltányos automatizmus formájában karbantartani.
A bizottság egyhangúlag támogatta azt a javaslatot is, hogy az árvaellátás ne minősüljön jövedelemnek ebben az előterjesztésben. Szintén szakmai érvek szólnak azon módosító indítvány mellett, mely alapján a gyermeket egyedül nevelő, a tartósan beteg, illetve a testi vagy értelmi fogyatékos gyermeket nevelő családok esetében az említett jövedelemhatárt 1,2-es szorzóval növelt összeggel kell figyelembe venni.
Politikai jelentőségű és üzenet értékű az a javaslat és bizottsági ajánlás, mely alapján a három- vagy többgyermekes családok részére a családi pótlék továbbra is alanyi jogon jár, elismerve a gyermeknevelés alapvető társadalmi jelentőségét. Emellett a felmérések szerint ezen családok legfeljebb 5 százaléka lépné át a törvénytervezetben szereplő jövedelemhatárt, így az indítvány elfogadása mintegy 150 ezer családot kímélne meg a felesleges jövedelemnyilatkozat kitöltésétől.
Szerkezetileg és logikailag ide tartozó az a módosító javaslat, mely szerint az anyasági támogatás is jövedelemhatár nélkül járjon a három- és ennél többgyermekes szülő nőnek.
A szociális és egészségügyi bizottság támogatta azokat az elképzeléseket, hogy az egy főre jutó jövedelem kiszámításánál figyelembe veendő a nappali tagozaton tanulmányokat folytató gyermek 25 éves korig, valamint a saját jövedelemmel nem rendelkező nyugdíjas korú vagy 67 százalékos rokkant eltartott, közvetlen hozzátartozó. Ide tartozik az a támogatott módosító indítvány, hogy az egy főre jutó jövedelem kiszámításánál a család tagjaként a tartósan beteg, illetőleg testi vagy értelmi fogyatékos gyermeket korhatár nélkül 1,5-ös szorzószámmal kell figyelembe venni mint családtagot.
(11.50)
A hatévesnél idősebb gyermeket nevelő kétszülős családok helyzetén kíván könnyíteni a bizottság által támogatott javaslat, mely szerint ha csak az egyik szülő folytat kereső tevékenységet és a másik nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel, ebben az esetben is legyenek jogosultak a családi pótlékra, szemben az eredeti szövegváltozattal, mely ezt csak akkor biztosítaná, ha a hatodik életévét betöltött gyermeket nevelők egyike sem folytat kereső tevékenységet.
A bizottság egyhangúlag támogatta azokat a javaslatokat, amelyek a családi pótlékra való jogosultságot meghatározó életkörülmények, jövedelmi viszonyok rugalmasabb kezelését tennék lehetővé, vagy a törvénytervezetben szereplő időponttól eltérő időben benyújtott és jogosnak bizonyuló családi pótlékra vonatkozó kérelmek esetében lehetővé teszik a maximum hathónapos visszamenőleges igénylés lehetőségét. A jogszabály hatálybalépésével kapcsolatos átmeneti időszakra érvényes és a családi pótlék folyamatos biztosítását szolgálja az az indítvány, mely szerint a nyugdíjfolyósító szervek az 1995. június-július hónapokra a nyugdíjakkal és nyugdíjszerű ellátásokkal járó családi pótlékot még az e törvényben előírt jogosultsági feltételek külön vizsgálata nélkül folyósítják.
Az átmeneti időszak kezelésével kapcsolatban egyéb módosító javaslatok is egyeztetés alatt vannak. Itt kérek elnézést képviselőtársaimtól, hogy néhány módosító indítvány esetében a bizottság restanciában maradt, amint azt az együttes ajánlásban olvashatták. Ennek oka éppen a jobbító szándékú egyeztetési igény volt miniszteriális szinten, társadalombiztosítási és egyéb vonatkozásban.
A fogorvosi alapellátás ingyenességét biztosítaná igen jelentős számú rászorulónak az a javaslat, mely alapján ezért a szolgáltatásért a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezőknek nem kellene fizetni.
A terhességi, gyermekágyi segéllyel kapcsolatosan a bizottság az eredeti előterjesztésnél a szülőnő számára kedvezőbb variációkat támogatott.
A baleseti táppénzre vonatkozó jogszabálytervezetnél a bizottság egyetértett azzal a javaslattal, mely szerint indokolt esetben az Országos Orvos-szakértői Intézet a baleseti táppénz folyósítását meghosszabbíthatná, elkerülendő az állampolgár kényszerrokkantosítását, lehetővé téve később az esetleges aktív munkavégzésbe való visszatérését.
Tisztelt Ház! A szociális és egészségügyi bizottság a módosító javaslatok megtárgyalásakor mindvégig törekedett a szociális érzékenységgel párhuzamosan a szakmai szempontok és a költségvetés lehetőségei közötti egyensúly fenntartására. Remélhető, hogy a kormánypárti és ellenzéki képviselők módosító javaslataival a bizottsági tagok kollegiális és korrekt bizottsági munkája révén sikerült, illetve sikerül az eredeti törvényjavaslaton javítani, azt a társadalom számára elfogadhatóvá tenni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP padsoraiból.)