Demeter Ervin (MDF)
DEMETER ERVIN (MDF): Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Már megint adót akar emelni a kormány? kérdezték tőlem azok a társaim, akik megkértek arra, hogy mondjam el, melyek azok a törvények, amelyeket a 817-es Bokros-csomag vagy pánik-csomag tartalmaz. Amikor elkezdtem sorolni a törvényeket, már az első mondatnál közbevágtak ez az első mondat úgy szólt, hogy a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény...
Teljesen egyértelmű a válaszom: igen, a kormány valóban adót akar emelni. De hiszen nem ezt ígérte a választásokon! szögezték nekem. Valóban, a kormány nem azt ígérte a választások előtt, hogy adót fog emelni most mégis adót fog emelni, mert nekem is meggyőződésem, hogy a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvénynek az egyetlen célja az adó emelése, a költségvetés bevételeinek a növelése.
Nézzük részletesen, mit is tartalmaz ez a törvényjavaslat! Két elemét érinti: az egyik az árfolyamnyereség fogalmát módosítja, a másik pedig a vélelmezett magáncélú személygépkocsi-használat szabályozásán változtat. Nagyon fontos tudni a személyi jövedelemadó-törvény e két eleméről, hogy mindkét elem jelenleg hatályos szövege 1995. január 1-jétől hatályos, tehát ezek új, valamelyest módosított elemek. Ezeket a kormány most, 1995. január 1-jével léptette hatályba és rövid idő elteltével máris módosítani kell!
Az összefogó törvénycsomagnak az a címe, hogy "A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról". Kérdezem én, milyen stabilizáció az, amely három hónap után módosítást jelent?! Sokszor elmondtuk: egy adótörvény mint olyan, soha nem lehet jó; egyetlen jó tulajdonsága lehet, hogy viszonylag stabil és állandó. Ennek a legfontosabb tulajdonságnak sem tud megfelelni a jelenlegi törvény.
Az árfolyamnyereség fogalmánál azt az esetet szabályozza a törvényjavaslat, amikor az értékpapír vásárlásakor nem rendelkeznek olyan dokumentummal, amely a benne foglalt összeget megfelelően meghatározná. Ezt a kérdést már szabályozta a kormány a személyi jövedelemadó előző módosításakor is. Akkor azt mondta, hogy ebben az esetben a névértéket kell a megszerzéskori értéknek tekinteni. Ekkor egy ellenzéki képviselő azt javasolta a kormánynak, hogy talán nem kellene ilyen nagyvonalúan szabályozni ezt a kérdést. Azt kellene mondani, hogy akkor legyen az összegnek mindössze 25 százaléka. A kormány ezt a javaslatot akkor elvetette, önök leszavazták, és bekerült, hogy elidegenítés esetén a névértéket kell megszerzéskori értéknek tekinteni. Most előttünk van egy legalább olyan szélsőséges javaslat csak az ellenkező irányban. Most azt mondja a javaslat, hogy elidegenítéskor a megszerzésre fordított értéket nullának kell tekinteni!
Nem tudom, mi indokolta ezt a mérhetetlen változást a kormány álláspontjában az elmúlt három hónap alatt. Egy biztos, az, hogy egy ilyen intézkedés, ilyen véleménykülönbség egy dolgot: a stabilizációt nem szolgálja.
Megismétlem azt a javaslatomat, amit akkor természetesen írásban megtettem, hogy ebben az esetben az elidegenítési összeg legyen a megszerzett összeg 25 százaléka, mert ez konform a törvény több rendelkezésével; ingatlanértékesítésnél is hasonló a metodika.
A másik és nagyobb súlyú eleme a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosításának a személygépkocsik vélelmezett magáncélú használatának megváltoztatása. A bizottsági ülésen és megítélésem szerint ebben az esetben nagyon sokban igaza van Sepsey Tamásnak nem alakult ki érdemi vita és vélemény. Magam sem kaptam a bizottság ülésén erre érdemi választ, mi indokolja azt, hogy a vélelmezett magáncélú használat adóterheit megemeljük. Ennek csak az lehet az oka, hogy a kormány azt vélelmezi, hogy több lesz ebből a gépkocsihasználatból az állampolgároknak, illetve ezeknek a vállalkozóknak a jövedelme, hisz' meggyőződésem, illetve fontos adózási alapelv kell hogy legyen, hogy a jövedelemadó arányos kell hogy legyen a megszerzett jövedelemmel, hisz' a jövedelmet adóztatja.
Kérdezem én: miből gondolja azt a kormány, hogy többet fognak magáncélra autózni ezek a vállalkozók? Miért nő az adó mértéke? Mi történt január óta? Mitől lesz nagyobb jövedelme ezeknek a vállalkozóknak a magáncélú gépkocsihasználatból? Az indoklás sem tartalmaz erre megfelelő érveket. Ha felütjük a törvényjavaslat 82. oldalát, ahol az indoklás található, az azt mondja, hogy "a stabilizációs csomag bevételnövelő igényére is tekintettel szükségessé vált az adótételek megállapítási szabályainak módosítása és szigorítása" a "szigorítás" szó az adótétel növelésével egyenértékű ebben az esetben. Ismételten kérdezem tehát: mi az oka ennek? Mert ha egyedül a költségvetési bevétel az indoka annak, hogy ezek az adótételek növekedtek, ha semmi más racionális oka nincs, akkor megítélésem szerint ez elfogadhatatlan mert hol a határ, hol a mérték ennek a kérdésnek a rendezésekor?
Amikor a személyi jövedelemadó immáron sokadszor módosításra kerül, érdemes végiggondolni azt, s ez most már elemezhető, hogy mik azok a szándékok, amiket a kormány érvényesíteni akar a személyi jövedelemadóban; az ígéretet és a kormányprogramot ismerjük: hosszú távon ennek csökkentése. Mi változott eddig a személyi jövedelemadóban? Megszűnt a gyermekkedvezmény; növekedett az adó mértéke azzal, hogy elmulasztották valorizálni tehát az adósávokat és az adómértéket nem igazították az inflációhoz -; megszűnt, illetve jelentősen csökkent a kedvezmények köre, az adóalap-csökkentésből adócsökkentés lett; a befektetési kedvezmények szűkültek. Nagyon sok olyan költségtényező, mint a társadalombiztosítási járulék vagy a munkavállalói járulék, nem lettek teljes mértékben költségként elismerve; új adóelem került be a személyi jövedelemadóba, ez az említett magángépkocsik vélelmezett használata utáni jövedelem; új elemként került be az átalányadó, amit immáron ismételten módosítani kell; s a tőkejövedelmek adóztatása megszűnt.
(12.40)
Összességében ezek a szándékok semmiképpen nem azt tükrözik, hogy a kormány az adó mértékét csökkenteni vagy szinten tartani kívánná, hanem azt mutatják számomra, hogy minden eszközzel növelni szeretné. A növelés eszközével, a magángépkocsik ilyen módú megadóztatásával nem értünk egyet. Ezért készítettünk olyan módosító javaslatot, amely azt célozza, hogy az ilyenfajta, tartalommal nem bíró adónövekedés ne kerüljön bele ebbe a törvénybe. Tisztelettel kérem képviselőtársaimat, fogadják el azt a javaslatot, amely törölni kívánja a magáncélú gépjárműhasználat után bevezetett új adónemet, illetve ennek a változtatását.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a jobb oldalon.)