Bernáth Varga Balázs (FKGP)
DR. BERNÁTH VARGA BALÁZS (FKGP): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Az 1991. évi IV. törvényt én magam is, de azt hiszem, közülünk nagyon sokan egy igen fontos gazdasági törvényként ismerik, és ennek a módosítását tárgyalja ma a parlament.
(10.20)
Az előterjesztésből, mint ahogy az előterjesztő maga is fogalmaz, kiolvasható, hogy a realitásból indul ki. És utal is arra az általános indokolásában, hogy a munkanélküliség jelentős mérséklésére nem lehet a közeljövőben számítani. Azonban én úgy ítélem meg, hogy ebből az előterjesztő nem vonta le a konklúziót, és ezt a törvénytervezetet eléggé hiányosan terjesztette be tudniillik az alaptörvény fontosságát tekintve ezt jobban, koncepciójában kellett volna előkészítenie.
Megállapítja: szükségessé vált a foglalkoztatási törvényben meghatározott járadék jogosultsági feltételeinek áttekintése. Ez megtörténik, és ezt követően az előterjesztésben megfogalmazódik a cél: a szankcionálást az ellenőrző szervek jogosítványán keresztül fogalmazza meg, szigorítja a szabálytalan munkavégzést, az alaptörvény egyes rendelkezéseit majd pontosítani kívánja, átalakítja helyenként a módosításokkal a munkanélküli-ellátások rendszerét. Én azt hiszem, ebből a megfogalmazásból, ha figyelembe veszem azt az utat is, hogyan jutok el ahhoz a célhoz, amely itt megfogalmazódott, akkor bizonyos ellentmondások és hiányosságok is kiütköznek ebből az előterjesztésből. Tudniillik amíg azt mondja a törvény, hogy szigorítja a szabálytalan munkavégzést, addig azt mondhatni, hogy külföldiekre korlátozza ezt, de gazdasági hatását nem figyeli meg teljes mértékben, és azt a jelenlegi gazdasági helyzetet sem, amelyben embercsoportok élnek.
Az ellenőrzések körében is bizonyos ellentmondás van. Ha megengedi az ellenőrző szervek jogosítványának szélesítését amit én magam is helyeslek , akkor valahol a törvényben az is megfogalmazódik, hogy a munkanélküliek részére kifizetett bizonyos juttatásokat visszakövetelik. Én azt hiszem, itt az ellenőrzéssel kapcsolatosan mélységes ellentmondás van. Nem vissza kell követelni a munkanélküli részére kifizetett összeget még akkor is, ha nem jóhiszeműen vette föl -; kérem, az apparátus aki kifizeti vagy kifizetteti munkáját kell hatékonyabbá tenni!
A másik dolog: ebből a törvényből én valahol, valahol az előterjesztésből azt tudom kiolvasni talán benne is van, megfogalmazás nélkül , hogy egy költségvetési bevételhez jusson maga az állam is. Ez helyes is lenne. De lényegében ne a munkanélküliek végzett munkáján, akár feketén végzett munkáján keresztül, hanem inkább mint ahogy elhangzott a napirend előtti felszólalásban az olajszőkítések, a szesz, a jövedéki áruk konkrétabb és hathatósabb, hatékonyabb ellenőrzésén keresztül kellene növelni a költségvetés bevételét.
Az olajszőkítéseknél is nagyon jól látjuk elhangzott már a parlamentben is , ha netalán kevés számban eredményes a nyomozás, akkor 30 ezer forintos pénzbírsággal sújtják az olajszőkítőt. Ennek ellentételeként tízmilliós vagy több tízmilliós nagyságú nettó bevételhez jutott; ugyanakkor a szennyeződést visszahagyja az elhagyott területeken, ami a magyar államnak a költségvetésből kifizetést jelent, mert az eredeti állapotot helyre kell állítani. Én még nem hallottam, hogy ezt az olajszőkítőkkel állíttatták volna helyre.
Ha figyelembe vesszük a törvényjavaslat részletes indokolását, abban utalás van arra, hogy a külföldiek részére a munkabér kétszeresét köteles befizetni a Foglalkoztatási Alapba az a személy, aki engedély nélkül foglalkoztatja a dolgozóját. Itt ennél a törvényjavaslatnál én érzem azt a hiányosságot: mihez viszonyítja a törvény a kétszeres befizetést. Tudniillik ha egy feketén dolgozó személy van, akár üzemben, akár mezőgazdaságban, nyilván neki is meg a munkaadójának is az az érdeke, hogy az ellenőrzés időpontjában úgy nyilatkozzon, hogy a mai naptól kezdtem a munkát. Tehát úgy hiszem, valahol elsikkad ez a "kétszeres" megfogalmazás. Ez a szankció tovább szigorodik a későbbi rendelkezések folytán, ahol azt mondja: ha még egyszer vagy többször, harmadik esetben is a munkaadót tetten érik ilyen foglalkoztatáson, akkor ötszörösére is emeli a szankcionált díj mértékét. Tehát lényegében egy-kétnapos munkabérbevételt jelenthet ez.
Az előterjesztés hiányosságai közül talán arra is utalnék: nincs konkrétan megfogalmazva azért ebben a törvényjavaslatban, hogyan lehetne egy bizonyos réteget, egy embercsoportot bevonni úgy a munkába, hogy az valóban ellenőrizhető legyen a bevétel tekintetében. Tehát én úgy érzem, hogy egy részletesebb előterjesztésre is lehetősége lett volna az előterjesztőnek.
A jogalap nélkül felvett ellátás visszakövetelése tekintetében már utaltam arra, hogy ne a munkanélkülitől vegyék vissza; tegyék hatékonyabbá az ellenőrzést és a kifizető munkahelyeken a munkát. Tudniillik a munkanélkülinek az az érdeke, hogy munkához jusson, még akkor is, ha őt társadalombiztosításra a munkáltatója nem jelenti be. Élettere szükségessé teszi, hogy valahol megéljen vagy a családját el tudja tartani.
Én még röviden talán utalni szeretnék a mezőgazdasági feketemunka felszámolására. Ha én Bács-Kiskun megyét tekintem át, ahol az elmúlt évtizedekben egy szakszövetkezeti rendszer működött a mezőgazdaságban, ennek a szakszövetkezeti rendszernek azért volt egy bizonyos fokú pozitív és eltartó ereje, és ez az elmúlt évek során azért eléggé széthullott. Ha a mezőgazdaság dolgozóit nézzük az elmúlt négy év alatt, Bács-Kiskun megyében húszezer főről ötezer főre csökkent az a létszám, amely ma munkát tud végezni. De ezt a tendenciát, azt hiszem, országosan is megfigyelhetjük kevés eltéréssel. 1990-ben Bács-Kiskun megyében mintegy tízezer fő szakszövetkezeti tag volt, akikkel a hatályos rendelkezések szerint minimális szintű biztosítotti jogviszonyt létesítettek, azaz sima összegű szakszövetkezeti járadékot fizettek a társadalombiztosításnak. Miután a szakszövetkezeti munkavégzés megszűnt, nyilván nagyon sokan ki is estek ebből a szolgáltatásból, tehát az ellátások köréből.
Téves intézkedés volt tehát megszüntetni ezt az ellátást. Nyilvánvalóan a mezőgazdaságban is van baleset, betegség, és ezek az emberek kénytelenek elmenni feketemunkára; annál is inkább, mert költségeik merülnek föl gyógyításuk terén, gyógyszerek tekintetében is. Ha azt vennénk figyelembe vagy az előterjesztő figyelembe vette volna , hogy egy szakszövetkezeti rendszerre épülő, hasonló termékértékesítési, szőlő- vagy gyümölcsértékesítési modellt hoz létre, biztosítja a termék átvételét, akkor ezek az emberek a saját földjükön vagy talán bérelt földön meghatározott és áttekinthető munkához jutnak, talán biztosítani tudják önmaguk családja körében az ellátást, és nem szorulnak arra, hogy feketemunkát végezzenek.
(10.30)
Arról már nem is beszélek, ha baleset vagy egy súlyosabb betegség éri ezeket az embereket.
Megítélésünk szerint el kellene gondolkodnia a kormánynak, az előterjesztőnek azon, hogy valami modellt állítson a mezőgazdaságban a munkanélküliek foglalkoztatására, tudniillik kevés pénzzel is be lehetne indítani ezt a bizonyos modellt. Ezt végigmodelleztük egy szűk körben, nem akarom a parlamentet ezzel untatni. De keressen a kormány megoldást arra, hogy a vidéken élő emberréteg, -csoport jusson tisztességes munkához, ha már megkapta a földjét. Ha tisztességesen, tisztességes áron biztosítják a termékek átvételét, és úgy kerülnek a fogyasztó elé, akkor nyilvánvalóan nem csupán az ott munkát végző személy, hanem a fogyasztó és az egész magyar társadalom is érzi ennek előnyét.
Azt hiszem, hogy ebből a törvényjavaslatból ezek a konkrét elképzelések, úgynevezett meghatározások kimaradtak. Szíves figyelmébe ajánlom a kormánynak: ha nem ma, ehhez a törvényjavaslathoz, de a későbbiek során feltétlenül tekintse át a vidék munkanélküliség okozta nehéz helyzetét és keressen megoldást arra, hogyan tovább, hogyan lehet biztosítani emberek megélhetését. Annál is inkább, mert a devizatermelés a korábbi évtizedekben is a mezőgazdaságban volt nagyobb mértékű, várhatóan a jövőben is itt lesz. Ehhez azonban meg kell teremteni azt a gazdasági alapfeltételt, hogy tisztességes termékértékesítési árak mellett értékesüljön az áru.
Ezek a konkrét rendelkezések hiányoznak ebből a törvényjavaslatból, amelyet át kell tekinteni a kormánynak annál is inkább, mert a gazdaság föllendülése a mezőgazdaság föllendülésén keresztül indulhat be, s akkor a foglalkoztatás is megfelelő mértékben biztosítva lesz, és nem lesz szükség a feketemunkának ilyen irányú ellenőrzésére. Köszönöm szépen a türelmüket. (Taps a jobb oldalról.)