Pusztai Erzsébet (MDF)

1995. május 16.

DR. PUSZTAI ERZSÉBET (MDF): Elnök Asszony! Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Elsőként nagyon szomorúan állapítom meg, és véleményem szerint a magyar jogalkotás szomorú fejezetei közé tartozik, hogy az első családtámogatásokról szóló törvényünket egy ilyen hajszában, módosító indítvány formájában alkotjuk meg.

Ezt én már elmondtam korábban is, említettem bizottsági üléseken is. Itt nem arról van szó, hogy huszonegy törvényt részlettételeiben módosítgatunk, hanem arról van szó, hogy a magyar családtámogatási törvényt huszonegy törvény között, módosító indítványok formájában, részletes és tisztességes vita nélkül fogjuk megalkotni! Hát nem válik dicsőségére ennek a kormánykoalíciónak ez a lépés... Legalább ezt kiemelhették volna, legalább ebben módot adhattak volna tisztességes és átgondolt vitára!

Azt gondolom, hogy egy ország családtámogatási rendszere lényegesen fontosabb kérdés annál, mint hogy mellékesen, részletekben alkossuk meg huszonegy törvény módosítása között. Éppen ezért van vele ilyen sok gond. Eszembe jutott az a vicc a lócsiszárról, amelyik eladja a lovát. Kicsit rozoga bőrben van a ló, s a vevő nézegeti, majd a ló elindul és nekimegy a falnak. Megkérdezi a vevő, hogy te jó ég, ez a ló vak? Mire az eladó azt mondja: nem vak, csak vakmerő.

A Pénzügyminisztérium pontosan ugyanezt teszi most a társadalommal! Úgy megy neki a falnak, hogy ezernyi részletkérdésről halvány fogalma nincs!

(17.30)

Hetek óta folyik ez a vita, és a részletkérdésekre semmiféle érdemi választ nem kaptunk! Ha végignézik a forgatókönyvet, tisztelt képviselőtársaink, a bizottsági üléseken a kormány ilyen lényeges kérdésekről önmagának ellentmondóan nyilatkozik, semmiféle egységes koncepciója nincs ezeknek a nagyon súlyos és mindenkit érintő jogi és alkotmányossági problémák megoldására.

Közben pedig folynak a párhuzamos bizottsági tárgyalások, képviselőtársaink pedig nem tudnak egyszerre két helyen lenni, és azok a képviselők, akiknek erről a törvényről és a módosító indítványokról szavazniuk kell, azok nem hallhatják itt, a plenáris ülésen elhangzó érveket. Vajon azért történik ez így, nehogy véletlenül belássák, hogy néhány kérdésben igazunk van? (Kiss Gábor: Nem látjuk be!)

Tehát nagyon sok módosító indítvány van a családtámogatásokról szóló tervezett törvényhez, és ez nem véletlen: a legtöbb módosító indítvány ehhez érkezett, és ez egészen természetes. Hiszen ha végigvesszük a problémákat, melyeket a módosító indítványok még részben is alig tudnak kezelni, akkor azt mondhatjuk, hogy ez a módosítóindítvány-sor nagyon kevés, ennél lényegesen többre lenne szükség. Sőt arra lett volna szükség, hogy a kormány talán benyújtás előtt vizsgálja meg ezeket a kérdéseket, és mielőtt idehozza a parlament elé, az előtt tisztázza azokat az egészen elemi problémákat, amelyek megoldását most módosító indítványok formájában kell megkísérelni.

Mindjárt a törvény 1. §-ában a jogosultsági jövedelemhatárt szabja meg a kormány. Nagyon sokat beszéltünk már arról, hogy a bruttó 25 ezer forint mennyit jelent, de ennek a részletkérdéseit próbáljuk meg tisztázni. Azt nem tisztázza a törvény, hogy ha bruttó jövedelemben szabjuk meg az egy főre jutó jövedelemhatárt, akkor hogyan fogjuk összeadni a bruttó jövedelemmel a nettó árvaellátást, az özvegyi, rokkantsági, öregségi nyugdíjat és az ösztöndíjat a bruttó egyéb jövedelemmel? Hogyan számítandó be a keresettel is rendelkező szülőknek az árvákra tekintettel folyósított özvegyi nyugdíja és az árvaellátás? Ha az árvaellátás beszámít, miért nem számít be a tartásdíj ott, ahol kapják és sorolhatom tovább; tehát ezeket a rendkívül fontos kérdéseket nem tisztázták. Ugye, most azt halljuk, hogy a nettó és a bruttó elhelyezése a törvényben különféle jogi problémákat vet fel, valóban, talán nem annak a megfogalmazásnak kellene lenni a törvényben, hogy nettó jövedelem, hanem annak, hogy adózás utáni jövedelem, akkor talán kerekebb és egyszerűbb lenne a kérdés.

Mindenesetre ezeket a nagyon fontos részletkérdéseket nem tisztázták, és például máig sem tudjuk, hogy az az apa, aki fizeti a tartásdíjat, hogy fog majd elszámolni a saját családjában, mert erre sem gondolt a kormány, amikor a törvényjavaslatot benyújtotta.

Borzasztó érdekes egyébként a benyújtott javaslat, hogy annak az anyának, aki a saját családjában a volt férjétől kapja a tartásdíjat, annak nem számít bele a jövedelmébe, annak az apának, aki pedig fizeti, annak miután bruttót számítunk természetesen beszámít a jövedelmébe a másik családnak fizetett tartásdíj. Borzasztóan érdekes jogi megoldás és rendkívül mély átgondoltságra utal.

A következő kérdés persze rengeteg módosító indítvány van és sorolhatnám , ahol megpróbálják a különféle jövedelemhatárokban megszabni a jogosultsági feltételeket a nettó 16 500-tól a nettó 20 ezerig és a bruttó jövedelemhatár különféle tételeiig. De van még egy probléma, amit ez a törvény nem kezel bár két módosító indítvány valahogy megpróbálja kezelni , ez pedig az, hogy a jövedelemhatár éles. Az az ember, aki 10-100-200-1000 forinttal túllépi ezt a jövedelemhatárt, az ettől fogva nem lesz jogosult akár két reméljük, nem három gyermeke után a családi pótlékra; márpedig ezt mindenki el akarja kerülni, és ezzel az embereket mindenféle megkerülő utakra kényszerítjük. Nem kezeli a törvény, nem is gondoltak rá, pedig ha bármelyik szociálpolitikust megkérdezik, első megközelítésben felhívta volna a pénzügyi apparátus figyelmét erre az alapvető problémára. Ezek a módosító indítványok sajnos csak igazítani tudnak rajta az egyik esetben egy töredékösszeg adásával, a másik esetben pedig a különbözet odaadásával , de azt a problémát nem kezelik, hogy ez a kérdés adminisztratívan hogyan oldható meg, mert rendkívül nehéz lesz ezt is kiszámolni.

A következő kérdés amiről megint nagyon sokan beszéltek az, hogy ennek a jövedelemhatárnak nincs semmiféle gondozási lehetősége. A Pénzügyminisztérium, illetve a kormány úgy készítette elő ezt az egész javaslatot, mintha egy évből állna a világ majd több példában is vissza fogok erre térni , mintha csak az idén kellene ezt a lépést megtenni; bár azt nem mondták a társadalomnak, hogy kérem, az egész csak december 31éig érvényes, és jövőre majd egészen másról fogunk beszélni. Most megszabták ezt a jövedelemhatárt, ha hozzáteszik még az év végéig várható 30 százalékos inflációt, már egészen más szinten találjuk meg a jövedelemhatárt. Erre sem gondolt senki, erre is van módosító indítvány, amelyik az egyik esetben a költségvetési törvényben évente meghatározott határt szeretne megszabni, a másik esetben pedig egy bizonyos automatizmust beépíteni. A kettő közül valamelyiket mindenképpen el kellene fogadnia a Háznak, különben ez a jövedelemhatár rögzülni fog ebben a családtámogatási törvényben, és nem tudjuk, hogy mikor változik meg, márpedig azt hiszem, ez rendkívül hátrányos lenne mindenki számára.

A jövedelem kiszámítása mellett, azt gondolom, a vagyoni határok bevezetése a legabszurdabb és legtámadhatóbb ebben az egész sorban. Nagyon sokan mondták már el, hogy miért abszurd ez. Nagyon sokan mondták már el, hogy nem lehet állampolgár és állampolgár, gyerek és gyerek között aszerint különbséget tenni, hogy a szüleinek hol található meg a családi háza ebben az országban. Arról nem beszélve, hogy a törvény semmilyen módon nem kezeli, még kísérletet sem tesz rá, hogy a vagyoni helyzet változásait valahogy korrigálja. Mert mi történik akkor, ha van ennek a családnak egy 2 millió forintnál nagyobb értékű autója, ám egy hatalmas karambolban totálkárossá válik, így egy hónap múlva már nincs 2 millió forint értékű autója ennek a családnak. Most akkor benyújthatja a családi pótlék iránti igényét ezentúl vagy nem nyújthatja be? Mi történik, ha időközben eladja a 20 millió értékű lakását és átköltözik egy peremkerületbe, ahol egy ötszobás villát vásárol, ámde az nem éri el a 10 millió forint értéket? Akkor mi történik? Beadhatja a családi pótlékra vonatkozó igényt? Hiszen a vagyoni viszonyoknál semmi mást nem vizsgál a kormány, mint az ingatlant meg az autót!

És a készpénzvagyon? És a vállalkozói vagyon? Jó, nem vesz az illető 2 millió értékű autót magának vagy nem tartja nyilván a saját nevén, vagy mondjuk mint az egyik nagyon jó példában, amire itt felhívták a figyelmünket , a saját vállalata tulajdonában lévő rózsadombi villában lakik, ami nem a saját nevén van. (Dr. Dobos Krisztina: Vagy a saját szállodájában!) Vagy a saját szállodájában... miért ne lakhatna a saját szállodájában a két gyerekével?! Akkor ez vállalkozói tulajdon, nem családi ház akkor most mi fog történni? Jogosult vagy nem jogosult? Semmiféle választ nem ad erre a Pénzügyminisztérium, mindig csak hallgat és mosolyog, és a bizottsági üléseken nemet mond azokra az indítványokra, amelyek azt mondják, hogy a vagyoni határhoz kötést azonnali hatállyal töröljük el! Mert lehet valakinek milliós részvényvagyona, lehet egy milliós kft. tulajdonosa, de ez nem számít, csak az a ház, amiben lakik, és az a kocsi, amit vezet, 2 millió forintnál megszabva. Ha azt mondták volna, hogy tízmilliós értékű autó, akkor még azt mondom, hogy jó, mert aki tízmilliós értékű autót vásárol, az biztos gazdag. De átlagautók áránál tartunk közel 2 milliónál!

Egyébként egy számomra rendkívül abszurd módosító indítvány is van itt, egy Herbert Ferenc nevű képviselőtársunk nem is tudom, milyen párti még ezeket a feltételeket is szigorítani szándékozott, ami aztán egészen megdöbbentő. Azt mondja: "ha a gépkocsivagyon értéke együttesen az egymillió forint értéket meghaladja..." Nem tudom, hogy képviselőtársam hol él, milyen országban, hogy egymillió forint értékű gépkocsitulajdonnál meg akarja vonni a gyerekek után járó családi pótlékot...

(17.40)

Nem tudom, ki ez a képviselőtársam, tényleg nem tudom, melyik pártban ül de egészen elképesztőnek tartom ezt a módosító indítványt.

Ezzel a vagyoni határral semmit nem lehet kezdeni. Semmit nem lehet vele kezdeni, és amennyiben kormánypárti képviselőtársaink ezt nem szavazzák ki a törvényből, akkor olyan mérhetetlen igazságtalanságot és olyan kezelhetetlen helyzetet állítanak elő az országban, amit azt hiszem még soha, hasonló módon nem sikerült.

De még egy pár extrém példa ahhoz, hogy mit jelent ez a vagyoni határ. Munkanélküli és lakását fenntartani segélyből is alig képes házaspár egyik kiskorú gyermeke örökli egy haszonélvezettel terhelt ingatlan felének tulajdonát. Mi történik ekkor? Megnőtt a család ingatlantulajdona és megvonják a családi pótlékot attól az embertől, akinek se munkája, se keresete.

A következő nagyon érdekes példa, a nagycsaládosoktól idézem mert ők az élet sokszínűségét jobban ismerik, mint a Pénzügyminisztérium: a család saját vállalkozásában kamiont működtetett, majd csődbe ment a vállalkozás. Ám a kamion hibás, és nem tudja kijavíttatni, és nem tudja eladni. Mi történik ilyenkor? Nem vállalkozik már, csak van egy kétmillió forintnál nagyobb értékű ámde éppen most, pillanatnyilag használhatatlan kamion a tulajdonában. Élni se tud szinte, nyomorszinten nyomorog de van egy ilyen autója. Mit fog akkor tenni? Jogosult vagy nem jogosult családi pótlékra?

Ezeket a rendkívül fontos, mindennapi kérdéseket semmilyen formán nem képes kezelni ez a javaslat. Csak egyetlen megoldás van: ki kell hagyni. Egyébként ez is nagy valószínűséggel az Alkotmánybíróság előtt megtámadható. Mert kérem, milyen alapon veszem számításba a tízmilliós értékű villát, és nem veszem számításba a százmilliós értékű kft.-tulajdont?

Ezek érdekes kérdések, amelyekre hetek óta nem kapunk választ azoktól, akik előterjesztették. Kormánypárti képviselőtársaink egyetértenek velünk, az előterjesztők pedig hallgatnak, mert nincsenek érveik. (Hangok az ellenzéki padsorokból: Így van, helyes!)

Folytatom tovább, borzasztó érdekes kérdések vannak itt még. Hogyan lehet megkímélni az embereket attól, hogy méltatlanul és folyamatosan, állandóan és újra meg újra mindenféle igazolásokat adjanak be, abban az esetben is, ha teljesen egyértelműen és kézenfekvően jogosultak a családi pótlékra? Itt van néhány módosító indítvány, amely igyekszik ezt kezelni, hogy a három- és többgyerekes családok számára állapítsák meg, jövedelemhatártól függetlenül, automatikusan a családi pótlékot; hogy a tartósan beteg, fogyatékos, rokkant gyermeket nevelők számára is legyen ez automatikus. Ezeket sem támogatta a kormány egyöntetűen a bizottsági üléseken. És ami a legszomorúbb dolog: itt, a részletes vita vége felé nekünk, ellenzéki képviselőknek de tartok tőle, a kormánypárti képviselőknek is fogalmunk sincs, hogy mi lesz a vége ennek a törvényjavaslatnak, hiszen nincs kialakult, egységes álláspont arra, hogy ezeket a súlyos problémákat hogyan fogják kezelni.

A következő kérdés: az egy főre jutó jövedelem számítása... Még egyet kihagytam: a méltányosságot, a Népjóléti Minisztérium méltányossági kérdését hogy a Népjóléti Minisztérium méltányosságból megállapíthat különféle körülmények között családi pótlékot. Ez megint rendkívüli módon elgondolkodtató javaslat, ami érkezett módosító indítvány formájában: jogosítsuk fel a népjóléti minisztert arra, hogy ettől eltérő körülmények között, méltányosságból állapítson meg családi pótlékot. Nem tudom, képviselőtársaim végiggondolják-e, hogy mit jelentene ez a gyakorlatban, ha bevezetnénk; hogyha a népjóléti miniszter mondjuk tíz- és százezrével kapna méltányossági családipótlék-igényléseket, és ezt neki kellene elbírálni folyamatosan.

Hogyan fogják kiszámítani az egy főre jutó jövedelmet a családban, minek alapján? Tudjuk, hogy az elmúlt évi adóbevallás alapján majd erről még külön szólok. Ezzel kapcsolatban is rengeteg probléma merül fel. Kit számíthatnak be? Erről Kutrucz Katalin képviselőtársam részletesen beszélt, és rengeteg módosító indítvány foglalkozik azzal, hogy abszolút méltatlan dolog az eltartottak egy jelentős részét nem számításba venni. Sőt, az eredeti előterjesztés szerint még az egyetemi hallgató harmadik gyermeket vagy negyedik gyermeket sem lehetett volna számításba venni, vagy mondjuk három egyetemi hallgató mellett a negyedik kicsinek sem járt volna a családi pótlék, hogyha a kormány előterjesztése maradna meg ami enyhén szólva igazságtalan. Egyébként a felsőoktatással, a hallgatókkal kapcsolatosan már több hozzászólás elhangzott.

A következő kérdés: mi a jövedelem? Itt kitérhetünk arra az alapvető problémára, ami az elmúlt évi adóbevallás és az idei jövedelmek viszonyát tárgyalja. Többen kitértek már rá: ez megint egy kezelhetetlen probléma, hiszen a Pénzügyminisztérium úgy gondolt a családokra, mint egy "statikus helyzetre", hogy: kérem szépen, egyik évről a másikra ezek azonos helyzetben vannak, nem érdekes, hogy az egyik gyerek felnő, a másik gyerek éppen megszületik, a családban változások vannak, időközben befogadják az idős, ellátatlan rokont és a többi, és a többi, ezekre semmiféle elképzelés nincsen. Az elmúlt évi jövedelemről van egy adóbevallás, abból kiszámítjuk a család egy főre jutó jövedelmét de melyik családét: amelyik az elmúlt évben élt abból a keresetből, vagy azét a családét, aki idén él ebből a keresetből? Mert ugye, az elmúlt évben még csak hárman voltak, az idén már négyen lesznek, tehát akkor az elmúlt évi jövedelmet az idei létszám szerint kell elosztani.

Sorolhatom tovább, arról nem beszélve, hogy a változások sokkal gyorsabban következnek be, mint amit itt a minisztérium felvetett: hat hónap...? Egy hónap alatt, két hét alatt is előállhat egy családban olyan helyzet, hogy abszolút rászorulttá válik a családi pótlékra. Mert ha ez a jövedelemhatár, amit eredetileg beépítenek a törvénybe, olyan magasan lenne, hogy biztosan tudnánk, hogy azok, akik kiesnek a jogosultságból, már tartalékolni is tudtak az elmúlt évben mert olyan magas volt a jövedelmük , akkor nem lenne olyan nagy gond, hogy két-három hónapig megszabjuk, hogy addig még mindig nem válik jogosulttá. De ilyen nincs a törvényben, és a jövedelemhatár olyan alacsony, hogy abból megélni tudnak, de tartalékolni nem. Akkor nem tudom, hogyan képzelik azt a megoldást, hogy ebben az évben számítsuk be a tavalyi évi jövedelmet.

Arról is beszéltem, hogy nem minősül jövedelemnek a gyermektartásdíj az anya oldalán, de jövedelemnek minősül az apa családjában, ahonnan kifizetik a gyerektartásdíjat. Erre mindenféle szorzószámok és egyéb variációk láttak napvilágot. Nagyon remélem, hogy még itt, a finisben találnak arra megoldást, hogy ne a bruttó, hanem valamilyen formán a nettó jövedelmeket próbálják meg egymással összeadni és szétosztani, hiszen a bruttó jövedelemhatárral teljesen kezelhetetlen a helyzet.

A következő probléma: az egygyermekes családok helyzete. Én ugyan nem vagyok jogász, de erősen elgondolkodtam a megfogalmazáson; azt mondja: "a családi pótlék egygyermekes, kétszülős család esetén a gyermek hatodik életévének betöltéséig jár". Ismernek önök olyan családot, amelyik egyszülős? (Közbeszólás a jobb oldalon: A nyírfa.) Mert ha úgy írták volna, hogy "egygyermekes, kétkeresős család", akkor érteném, hogy mit akartak mondani. De úgy tudom, hogy a gyerekhez mindig két szülő kell, még akkor is, ha nem élnek együtt. (Közbeszólások.) Lehet valóban lehet , hogy a Pénzügyminisztérium elképzelései után már ez sem lesz biztos, de mindenesetre elég érdekes ez a megfogalmazás van egyébként erre is egy módosító indítvány, hogy ezt korrigálják. De ugyanaz a probléma, amit szintén fölvetettek: teljesen zavaros a kép, nem tudom, hogy mit akartak ezzel mondani.

Azt a problémát megint csak nem kezeli bár kísérletet tesz rá néhány módosító indítvány, hogy kezelje , hogy érdekes módon úgy gondolta a kormány, hogy annak a gyermeknek, aki két szülővel együtt van, és a két szülő közül egyik sem dolgozik vagy ezért, vagy azért, vagy amazért , még csak jár családi pótlék, de ha az egyik szülő dolgozik, akkor a másikkal történhet bármi akkor már nem jár neki családi pótlék.

(17.50)

Ez is egy rendkívül érdekes elképzelés, és nyilván a mélyenszántó szakértelmet példázza előttünk. Nagyon remélem, hogy módosító indítvány formájában ezt is korrigálni fogják.

A családi pótlék megállapításának a kérdésköre. Úgy szól a törvényjavaslat és ezt megint nem sikerült módosító indítványokkal korrigálni , hogy a családi pótlékot évenként kell megállapítani június 1-jétől a következő év május 31-éig, az előző évi jövedelemadó-bevallás alapján. Kérdés: januárban születik meg a gyerek. Január 3-án vagy szilveszterkor, ilyen szerencsés. Minek alapján igénylik a családi pótlékot ennek a gyereknek? Hol van az előző évi adóbevallás? Ha december 31-én születik, akkor még csak stimmel, mert akkor az még egy év előtti adóbevallást számításba veszik. De mi van január 3-án? Nem kap családi pótlékot, mert nincs az évi jövedelemadó-bevallása? Még papírja sincs róla! Hiszen az adóbevalláshoz szükséges íveket majd csak január végén, február elején kapják meg. Ez a család addig nem kap családi pótlékot, legyen bár a megszületett gyerek akár a hatodik! De még igényelni se tudja, mert szegénynek nincs jövedelemadó-bevallása, mert mondom a Pénzügyminisztérium úgy gondolja, hogy a társadalom egy statikus rendszer, amiben minden március 20-án kezdődik és júniusban végződik, azon kívül se levegőt ne vegyünk, se ne változzunk, se ne szüljünk, mert egyébként kezelhetetlenné válik a helyzetünk.

Arról már beszéltem, hogy a tartós, hat hónapot meghaladó kitétel mit jelent egy családban, de még egy érdekes kérdés van. Úgy szól a törvényjavaslat s ezt sajnos megint nem kezelik a módosító indítványok , ha az igényt a megadott időponttól eltérően nyújtják be, tehát az ominózus március 20-ától eltérő időpontban nyújtják be, a családi pótlék a kérelem benyújtásának hónapjától esedékes. Tehát az a nő, aki januárban megszüli a gyermekét, nem tudja benyújtani a családi pótlékra vonatkozó igénylését, mert nincs neki adóbevallása, ám ha meglesz az adóbevallása két hónap múlva és már be tudja nyújtani az igénylését, akkor se fogja megkapni a családi pótlékot januárra és februárra, mert csak a benyújtás napjától jár. Még ezt a problémát sem kezelték. Remélem, kedves képviselőtársaim, elég szakmai vagyok.

S még egy dolog, ez nagyon tetszett. A családi pótlék ilyen esetben is az (1) bekezdés szerinti határidőig állapítható meg. Ami azt jelenti, hogy ha soron kívül nyújtja be az illető a családi pótlék iránti igényt, akkor is csak június 1-jéig lehet benyújtani. Mit jelent ez a gyakorlatban? Aki nem tudta március 20-ig, mert április 20án szült, az benyújtja május 1-jén, és megállapítják a családi pótlék jogosultságát na meddig? Június 1-jéig! Egy hónapra. Ez zseniális megoldás! Június 1-jén újra benyújthatja az igénylését, mert csak addig állapíthatják meg. Ezt sem kezeli módosító indítvány, hiszen az ember végigolvasta ötször, tízszer, tizenötször, és huszadszorra talált rá az ilyen részletproblémákra persze az elefánt a porcelánboltban nem szokta nézni az apró kis nippeket. De ez itt emberekről szól!

Gyermekgondozási segély, anyasági támogatás problémaköre. Megkísérlik, képviselőtársaim, bevezetni azt a rendszert, hogy váljon alanyi jogúvá a gyermekgondozási segély, hiszen ezt mindenki egyöntetűen hirdette, és nem is nagyon lehet ez ellen érveket hangoztatni abban az országban, ahol ilyen a munkanélküliségi helyzet. Erre a problémára semmiféle kezelést nem szándékoznak nyújtani, és aki munkanélküli volt és sem terhességi gyermekágyi segélyre nem jogosult, sem gyesre nem jogosult, az a szülés után mérhetetlenül nehéz helyzetbe kerül.

Van itt egy olyan módosító indítvány ezzel kapcsolatban, ami engem nagyon elgondolkodtatott. A 120. pontban található Csehák képviselőtársam és sok más képviselő módosító indítványa, amiben a gyermekgondozási segély folyósításának a megszüntetéséről nyilatkozik. Ezt meg kell mondjam az összes bizottság egyöntetűen támogatja. Ebben egy pontban van aggályom, a d) pontban, ahol azt mondják: meg kell szüntetni a gyermekgondozási segélyt, ha a segélyben részesülő a gyermeknevelési kötelezettségeinek nem tesz eleget. Én nem vagyok jogász, de nem tudom, hogy ez a megfogalmazás mennyire jól körülhatárolt, mennyire egzakt. Mit lehet ennek alapján tenni, ha gyermeknevelési kötelezettségeinek nem tesz eleget?

Le van-e fektetve valahol lehet, hogy így van, és akkor nincs igazam , hogy pontosan mit jelent az, hogy egy szülő a gyermeknevelési kötelezettségeinek eleget tesz? Vajon ha ezt ilyen egyöntetű támogatással elfogadják, nem fog-e ez a gyakorlatban rendkívül komoly problémákat szülni?

S itt megint előkerül a méltányosság kérdésköre a gyes méltányosságával kapcsolatban. Hogy fogalmaz az eredeti törvényjavaslat? A gyermekét egyedül nevelő személynek, valamint a munkanélküli személynek. És a kettő között mi a helyzet? Csak ez a két kategória létezik az országban: gyermekét egyedül nevelő és munkanélküli? Azt gondolom, ez egy lényegesen szélesebb kör. Talán tanácsos volna átgondolni, hogy hogyan alkalmazható ez.

Egyébként a 30 napos határidő a gyermekgondozási segély esetében is fennáll és ugyanezt a problémát veti fel, hiszen a törvényjavaslat azt tartalmazza, hogy ha 30 napon belül nem terjeszti elő, akkor egyéb esetekben a gyermekgondozási segély a kérelem benyújtásának hónapjától esedékes. Mivel ez is ugyanúgy adóbevalláshoz, jövedelemhatárhoz van kötve, ugyanazt a problémát veti fel; az a nő, akinek nincs adóbevallása, mikor tudja beadni, vajon mikortól jogosult rá, kiesik két hónap az életéből és a jövedelméből vagy nem. Erre vonatkozólag megint nem találok javaslatot.

A harmadik kérdés az anyasági támogatás kérdése. Ez a 10 ezer forint, ami a várandóssági pótlék helyett lépne be, ami fele a várandóssági pótléknak azt hiszem, ennél a minimális összegnél egyszerűen szégyenletes jövedelemhatárhoz kötni! Gondolják végig, 10 ezer forintra lesz jogosult egy nő a szülés után! Mennyivel a szülés után? A szülést követő 30 napon belül benyújtja, 15 napon belül elbírálják. Rendkívül érdekes! Mire a vagyonbevallást hozzáteszi... akkor hogy fog hozzájutni a 10 ezer forintjához?

Még egy kérdésem van. Minden esetben külön bevallásra van szükség? Vagy ugyanazt be lehet nyújtani mindenhova? Mennyi ideig érvényes egy ilyen bevallás? Mert március 20-ig benyújtja a meglévő két gyerekre, április 21-én megszüli a harmadikat, akkor benyújtja a gyesre külön és benyújtja az anyasági támogatásra külön. Három darab jövedelemigazolás, adóbevallás, adminisztráció azért, mert szegénynek született még egy gyereke. Rendkívül emberséges eljárás! Fantasztikus! Borzasztóan fog örülni neki mindenki! Miért nem elég egy? S nyilatkozni kéne talán arról, hogy meddig érvényes. Abban az évben az összes többi ellátásra jogosulttá válik attól az egy bevallástól, vagy minden egyes jogosultsághoz külön-külön bevallást kell beadni, ugyanis erről szól a törvény.

De ennél még érdekesebb, hogy a 10 ezer forintos anyasági támogatást is vagyonhatárhoz akarják kötni!

(18.00)

Megint rendkívül izgalmas. Ha közben valami változott, mondjuk januártól szeptemberig, mert szeptemberben szül, elköltöztek, megváltoztak az ingatlanviszonyaik, akkor új vagyonigazolást kell beadni szeptemberben.

És még egy, amit nem tudok. Anyasági támogatás akkor is jár, ha a gyermek halva született. Kedves Képviselőtársaim! A halva született gyermek családtag, vagy nem családtag? Hogyan fogják a jövedelemigazolást, a családtagok számát ebben az esetben számítani? Nem tudom, gondolkoztak-e rajta, de rendkívül érdekes dilemma a számomra. Én nem vagyok jogász, de talán egy ilyen, nagyon fontos kérdést is meg kellene oldani.

A várandóssági pótlékról szólok néhány szót, hiszen itt a módosítvány arról, hogy maradjon meg ez az intézmény. A várandóssági pótlékról önök is tudják, hogy az anyának járt, terhessége betöltött 3. hónapjától, és a megemelt, gyermekszám szerinti családi pótlékkal egyenlő összeg lett volna. A várandóssági pótlék megszüntetésével ebben az évben 1, azaz egymilliárdot szándékoznak úgymond megtakarítani. Kérdezem: egészségvédelmi szempontból ez a megtakarítás mennyi kiadással jár? Igaz, hogy az összes többi kérdéshez sem hatástanulmányt, sem összefüggésrendszert nem kaptunk. Mint ahogy itt felsoroltuk. Végig se gondolták a napi gyakorlatban felvetődő problémákat. De azt a problémát, hogy a legszegényebb sorban élők, legnyomorultabb körülmények között lévő, kereset nélküli, nyomorgó, ám terhes anyától a várandóssági pótlékot is megvonják, mert itt nincs jövedelemhatár, kérem.

Ez mit jelent? Hiszen eddig legalább a terhesség 4. hónapjától kezdve, ennyivel kiegészítve a jövedelmet, az étkezése valamivel jobb és normálisabb lehetett, az öltözködése valamivel könnyebb volt, és fel tudott készülni a gyerek fogadására úgy, hogy módjában állt előre megvásárolni a bébi ellátásához szükséges felszereléseket ebből az összegből. Mit fog tudni csinálni abból a majd valamikor a szülés után kifizetett tízezer forintból? Ha másért nem, hát egészségvédelmi okokból tanácsos volna megőrizni a várandóssági pótlék intézményét. Arról nem beszélve, hogy a jelenlegi népszaporodási mutatókat áttekintve, ennek az összegnek a növekedése sajnos nem várható jelentős mértékben. Ez egy nagyon jól tervezhető összeg, erre nem hivatkozhat a Pénzügyminisztérium, hogy ha ez a rendszer így marad, akkor ez a végtelenségig fog növekedni. Meg lehet tenni azt, hogy megszüntetik ezt a családi pótlékkal azonos összeget és megállapítják egy fix összegben minden gyerek után. Akkor előre évekre tervezhető lesz, hogy mennyi várandóssági pótlékot kell kifizetni, hiszen a szülések számából következtethető, hogy ez összesen egy évben mekkora összeg.

De én nagyon kérem, fontolják meg, és azért az egymilliárdos megtakarításért ne szüntessék meg ezt az ellátást! Ez sokkal fontosabb annál, mint hogy megérje ezt az úgymond megtakarítást.

(Dr. Kiss Róbertet Nahimi Péter váltja fel a

jegyzői székben.)

Egyébként pedig, áttekintve ezt az egész csomagot és ezt a mérhetetlen sok részletproblémát, amit itt elmondtam, ami kezeletlen, kezelhetetlen, én valóban nem látok más megoldást, mint egyszerűen nem meglépni ezt a lépést. Átgondolni még egyszer, korrigálni, hiszen ezt módosító indítványokkal imitt-amott ki lehet igazítani, de a problémák jelentős részét nem fogják tudni megoldani, kedves képviselőtársaim. És még arra sem kaptak választ, hogy fog működni az a követő rendszer, amelyik a mindennapi változásokat majd regisztrálni fogja, amelyik a mindennapi változásokat követni tudja. Hogy fog működni az a rendszer, amikor a való életben, egy családban bekövetkező változások szerint előfordulhat, hogy egy évben háromszor fognak benyújtani különféle igényléseket. Milyen apparátus fogja tudni ezt követni, elbírálni?

Nem véletlen az, hogy a szociálpolitikához értő emberek az első pillanattól kezdve ahogy a kormány kijelentette az országnak, hogy ezt teszi a családipótlék-rendszerrel azt mondták, hogy ezt így nem szabad megtenni, mert végeredményében drágább, és nem fog annyit megtakarítani a Pénzügyminisztérium, mint amennyit ebből remél. Mert az a 9 milliárd forint mese, kérem. Talán a 6 év fölötti, egygyermekes családoktól majd bejön. Talán. De azon kívül, hogy az a húsz százalék húsz százalék-e, csak következtetés. Méghozzá abból levont következtetés, amit a tavaly egyszeri családipótlék-kiegészítés alapján összegyűjtött adatokból vontak le. Azóta változott a világ. És közben elindul egy reálbércsökkenés a másik oldalon.

Nekem meggyőződésem, hogy hatalmas zavarkeltéssel, rettenetesen sok problémával, elégedetlenséggel, a rendszer szétzilálásával nem fogja elérni azt az eredményt a Pénzügyminisztérium, amit szeretne. És ezt nagyon jó lenne, ha elhinné azoknak az embereknek, akik értenek hozzá, és akik nem véletlenül mondják. Mert valóban úgy viselkedik a Pénzügyminisztérium, mint az elefánt a porcelánboltban: nem néz se jobbra, se balra, se előre, se hátra, csak tipor maga alatt. És ennek nagyon súlyos következményei lehetnek. Egyébként pedig ennek a rendkívül súlyos kérdésnek a tárgyalásánál, amiről a kormány nem tudom, milyen meggondolások alapján és milyen mérlegelés szerint döntött, egyetlen államtitkár ül a teremben: a Pénzügyminisztérium államtitkára. Sem a Népjóléti Minisztérium, sem egyéb tárcák képviselői nincsenek jelen. Már megint, mondhatom nyugodtan. Nem tudom, ezeket a részletkérdéseket kinek kellene vagy kellett volna megoldani. Ott van a Népjóléti Minisztérium apparátusa. Ha igénybe veszik a munkáját, nem ilyen törvényjavaslat születik. És most nincs itt a Népjóléti Minisztérium. Talán olyan reménytelennek látja a helyzetet, hogy már hallgatni sem szereti, hiszen tudja az összes problémát, mert ott vannak az ehhez értő szakértők, csak nem tud változtatni rajta, mert a feje fölött nyújtották be ezt a javaslatot.

Befejezésül csak annyit, hogy képviselőtársaim, ha ezt önök megszavazzák, bármilyen módosítások sorozatán keresztül megszavazzák, tudniuk kell, hogy nagyon rossz megoldást választottak. Sokkal rosszabbat, mint a korábbi volt. Nem lesz takarékosabb. Higgyék el a hozzáértőknek, hogy nem lesz takarékosabb, de teljesen szétveri az ellátó rendszert, újat pedig rövid időn belül ez a kormány nem szándékozik építeni. Legyenek tisztában vele, hogy ez rombolás. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)